Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

KISFILMEK A KISVILÁGBÓL

Gorkij: Kicsik és polgárok / Szabadkai Népszínház Magyar Társulata
2008. júl. 1.
Új címet kapott Faragó Zsuzsa fordításában a Gorkij-darab, és már ezáltal új dimenziókba kerül a történet: nincs eleve kimondott ítélet a szereplők felett. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.
Jelenet az előadásból. Forrás: szabadkaiszinhaz.com
Jelenet az előadásból. Forrás: szabadkaiszinhaz.com

Míg a kispolgárok szó pejoratív asszociációkat is kelthet (mint ahogy letűnt rendszerekben keltett is, így aztán a darabot mint a „proletariátus növekvő forradalmi erejét” szimbolizáló művet játszották), a Kicsik és polgárok cím a skálán inkább semleges vagy még inkább megértést magában foglaló, pozitív tartalmú. A húzásoknak köszönhetően a Besszemenov família és lakóinak konfliktusa nem didaktikus-politikai síkon, hanem elvi-nemzedéki keretek között zajlik.

Az 1901-ben írt drámát néhány évtizeddel későbbre transzponálja a rendező, Verebes István. Bár a gépzongora kísérőzenéje és Bodor Johanna koreográfiája a ragtime hőskorát idézi, mégis az az érzetem támadt, mintha az ötvenes-hatvanas évek Magyarországán járnánk: az egykor szebb napokat látott polgári család társbérlőkkel kénytelen megosztani régi fényétől megkopott otthonát, a családfő egykorvolt (tekintély)elvei még a békeidőkből valók, (saját és nevelt) gyerekei, valamint lakói pedig ez ellen lázadnak, és nyíltan kimondják, mit éreznek: legyen az szerelem, gyűlölet vagy közöny.

Jelenet az előadásból. Forrás: szabadkaiszinhaz.com
Jelenet az előadásból. Forrás: szabadkaiszinhaz.com

Az előadás azonban ahelyett, hogy az érzelmek tombolását mutatná, s azokat a robbanásig fokozná, a kék fényben eltáncolt jelenetelválasztóknak köszönhetően folyamatosan kizökkent, de nem átgondolásra késztet. Azt meg végképp nem jelzi (hiába a rendezői szándék, ha azt épp a rendező nem tudja nyilvánvalóvá tenni), hogy a váltások a vágyott boldogságot hivatottak szimbolizálni. Ehelyett azokra az apróságokra hívja fel a figyelmet, hogy a leveses tál ott az asztalon, meg is terítenek hozzá, de az jó kellék módjára csak „nem sül el”; hogy miért kell épp a szamovár; hogy a szekrény ajtajának belsejére, ahova Pjotr gyerekes menekülésképp elbújik, a nyitás-csukást könnyítő fogantyú került, vagy hogy miért kell leültetni a színészt a zongora mellé, ha a bejátszott zongoraszóra láthatóan imitálja a játékot. Értetlenkedik a néző azon is, hová tűnik Siskin (Pálfi Ervin) és Cvetajeva (Táborosi Margaréta), a munkás színjátszókörben tevékenykedő idealista és szüfrazsett, és egyáltalán ők milyen rokoni vagy lakói szállal kapcsolódnak ehhez a vircsafthoz.

Jelenet az előadásból. Forrás: szabadkaiszinhaz.com
Jelenet az előadásból. Forrás: szabadkaiszinhaz.com

A lepattogzott lakkú sötétbarna szekrény mellett vannak még személyhez rendelt fix pontok a térben: az ágy, ami a Nyílba reménytelenül szerelmes, világból kiábrándult Tatjána (G. Erdélyi Hermina) birodalma, a már említett szekrény, a hintaszék, amelyben a Lennon-szemüveges Tyetyerev (Péter Ferenc) filozofálgat alkoholtól nem befolyásolatlanul, az asztalfőn levő szék, ahová Besszemenovot predesztinálja a szokásjog. Egyáltalán: a bútorokkal (Kisvárdán az eredetinél kisebb tér miatt) telezsúfoltnak ható lakásban mindenkinek megvan a maga helye a rangsorban.

Az élen természetesen az apa, az irányítást át nem engedő Besszemenov (Kovács Frigyes) áll. Kinyúlt pulóverben nyilatkoztatja ki az axiómát: Ha cukor, legyen kocka. Ellenvetést nem ismer, kompromisszumokra nem hajlandó, a látszatelvek fenntartásából nem enged. Az apaszerepben vele egyenrangú lehetne az örök infantilis, a természet és saját szabadságában élő Percsihin, akit Szilágyi Nándor finom derűvel alakít. Hiába a vadnyugati cowboyok egymásnak feszülését idéző csettintéses coltpárbaj, a férfiak mégsem egyenlő félként állnak szemben, s ezt a társadalmi különbség magyarázza. Akulina Ivanovna szerepében Faragó Edit: a férjének alázattal élő, a családi békét a legfontosabbnak tartó asszony gyönyörű példája. A fejkendő, a zárt e hangok, a mondatszerkezet és a szóhasználat paraszti származásra utalnak. Néha csak ül szótlanul az asztalnál, kezében kék pléhbögre. Rendíthetetlennek látszik, a konfliktusokba villámhárítóként avatkozik, de nyugalma csak látszólagos: egy-egy pillantása vagy apró gesztusa arra utal, viharok tombolnak benne.

Jelenet az előadásból. Forrás: szabadkaiszinhaz.com
Jelenet az előadásból. Forrás: szabadkaiszinhaz.com

Szőke Attila nagyra nőtt, agyonfrusztrált, eggyel kisebb méretű, rosszul szabott ruhájában a kamasz- és felnőttkor, a kötelességteljesítés és az önállóság küszöbén tétován toporgó Pjotr, Ralbovszki Csaba nyers és életes Nyíl, Gál Elvira kemény Polja, Kalmár Zsuzsa pedig érett asszonyiságú, magával tisztában levő Jelena, aki az egyetlen, autonóm döntéseket hozó szereplő.

Az előadás plakátján hét piros fonállal egymáshoz kötözött mákgubó. Valamikor virágoztak, kapaszkodtak a talajba, éltek. Jelen állapotukban azonban minden nedvességnek híján vannak és üresen zörögnek. Még ahhoz is kicsik, hogy kongjanak.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek