Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

KORTÁRS KÉPDESIGN

MOME Vizuális kommunikáció diploma / Ponton Galéria
2008. jún. 30.
A Vizuális Kommunikáció Tanszék idei diplomamunkái nagyrészt kép és szöveg szorosan vett tárgyi egységének kutatását, illetve közös formai kontextusok keresését tűzték ki célul. ZANIN ÉVA KRITIKÁJA.

A vizuális kommunikációval, azaz a képi szignifikációs módszerek kutatásával és elméleti kapcsolatrendszerük újragondolásával foglalkozó frissdiplomás szakemberek fotó, média design, könyvtervezés, grafika, film és videó tárgykörei között cikázó alkotásai között igen kevés akadt, amely vegytisztán meghagyta volna az adott vizuális reprezentációs forma klasszikus kereteit.

Hargitay Virág alkotása
Hargitay Virág alkotása

A könyv és a képregény műfaji határvonalait boncolgatják azok a munkák, amelyek a kötet-formátumba illesztett kép és szöveg bizonyos szintű együttműködésén alapulnak. Hargitay Virág például művészkönyvet készített Weöres Sándor A teljesség felé című művére. A kihajtogatható merített papír és a tintarajzok intimitása a kötetet interpretatív, személyes parafrázisként jeleníti meg. Vidák Zsolt Szókratész védőbeszédéhez készített illusztrált kötetének kiváló grafikai munkái önállóan is megállják a helyüket. A kötetkompozíció azt a kérdést is felveti, hogy vajon minden esetben egyértelmű-e a szöveg primátusa a képpel szemben egy illusztrált könyv esetében. Az egész oldalas rajzok mellett/közben kiemelt szövegrészletek, illetve a textuális egységek formázása sokszor a kép által megteremtett kontextus dominanciáját erősíti egy erős, interpretatív impulzust működtetve.

Czakó András alkotása
Czakó András alkotása

A szorosabb értelemben vett képregény kategóriájának hipertextuális megközelítését adja Czakó András interaktív non-lineáris képregénye. Czakó András bámulatosan kifejező, erőteljes grafikai világa eleve nagyon intenzív narratív képiséget működtet. Figuráinak világa egyszerre idézi a nyolcvanas-kilencvenes évek fanzinokból ismerős punk-underground képregény hagyományát, ugyanakkor reagál a dél-koreai manga szikár és néhol könyörtelen ábrázolásmódjára is. A non-lineáris képregény virtuális megvalósításával az olvasó maga is alakítója lehet a történetnek, amelyek szálai a befogadó döntések nyomán bontakoznak ki.

Megyeri Ágnes alkotása
Megyeri Ágnes alkotása

Mezei Szabolcs The Satellite Dogs című fikciós biográfiája egyben egy zenekar arculatát is megjeleníti. Ilyenformán a tervező megkísérli az arculattervezés elvárásait működtetni az alapvetően képek és szövegek által létrehozott fikcionális térben. Az eredmény nem tartozik szorosan sem a képregény, sem az album, sem pedig az arculati kódex kategóriájába. A mesés elemekből felépített zenekari mitológia a rock and roll mítoszteremtő kulturális potenciálját modellezi, miközben valóságra vonatkoztathatóságát a képregény működési elvei alapján kérdőjelezi meg.

Ennél jóval klasszikusabb értelemben vett arculati tervek is születtek a diplomamunkák között. Az artisztikum és a teoretikus elszálltság uralta kiállítás terében egyedül ez a két munka képviselte a hagyományos értelemben vett tervező grafika racionalitását. Megyeri Ágnes a Kiscelli Múzeum arculatát tervezte meg gondos precizitással, Balder Eszter pedig egy fűszercsalád termékismertetőjét hozta létre.

Antal Barbara alkotása
Antal Barbara alkotása

A fotós munkák között rektori különdíjas Antal Barbara Álmok című sorozatát érdemes kiemelni, aki berlini pszichiátriai kezeltek látomásait jeleníti meg teátrális és erőteljes eszközvilággal. Az élőképek motívumait használó kompozíciók fény-árnyék hatásai festői hagyományokat idéznek, miközben tökéletesen lefestik és megidézik a látomásos éber(rém)álmok kísértetiességét. Ugyancsak a kísérteties eszközével él Ambrus Miklós Szellemképek című sorozata, melynek képsorain a jelenlét, az itt-lét és az élő-ség kategóriáinak áthelyeződései történnek meg. Az intimitás és az emberi tapasztalat két megközelítését hozza Molnár Ágnes Éva önkioldóval készített sorozata és Perényi Rita a lift intim mikrokörnyezetét megragadó munkája.

Vidák Zsolt alkotása
Vidák Zsolt alkotása

Az animációs munkák közül Fleischmann Mariann Álom út című filmjét láttuk, amely a hétköznapi szituációkat megjelenítő minimalista történetmesélés és a népmesei fikcionális értelemben vett gazdagság határmezsgyéjén egyensúlyoz. A videómunkák közül egyedül Visnyovszky János három divatperformanszot bemutató alkotásához fértünk hozzá. Filmjében az ikon jelentésének etimológiáját, és az ikonikus ruhadarab auratikus jellemzőit kapcsolja össze a pierce-i ikon–index–szimbólum jelhármasság mentén létrehozott mozgás-szekvenciák során.

 A szerző az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kállai Ernő ösztöndíjasa.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek