Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

HAMLETTŐL HAMLETIG

Krétakörmenet a Merlinben, 1. rész
2008. jún. 19.
A meg nem szűnő, de alapjaiban átalakuló Krétakör maratoni előadássorozat keretében a Merlinben mutatta be a Hamlet-motívum alakulását Schilling Árpád rendezéseiben. Schilling értelmezésében Hamlet a színházi alaphelyzet metaforája. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.

A Leonce és Léna, a Siráj és a hamlet.ws a Krétakör nagy sikerű és jól ismert előadásai. A Hamlet3-t „ráadásként”, ajándékba kapta a színházmaraton kitartó közönsége, hiszen a német nyelvű előadást korábban nem játszották Magyarországon.

hamlet.ws
hamlet.ws. Forrás: krétakor.hu. Erdély Mátyás felvétele

Schilling Árpád a hamlet.ws koncepcióját lényegében ezzel a darabbal „kísérletezte ki” a bécsi Burgtheaterban, a krétakörös Tilo Werner és két helyi színész, Markus Meyer és Martin Schwab segítségével. A két előadásban így sok a közös vonás: a dráma legfontosabb szereplői korra és nemre való tekintet nélkül, felváltva bukkannak fel a három-három színészben és a színpad helyett középen elhelyezkedő, négyzet alakú játszótérben. Mindkét előadás a teatralitás eszközei, díszlet, jelmez és kellékek mellőzésével teszi közvetlenné, élővé a néző kapcsolatát a századokkal ezelőtt született szöveggel. Nem csak a hamlet.ws-ben, hanem a Hamlet3 budapesti előadásában is aktív szerepet kap a közönség, melynek kipécézett tagjai ezúttal egy német nyelvű előadásban olvassák fel a szövegkönyv vonatkozó részét – magyarul. A két Hamlet közötti eltérések nagyrészt a nyelvi akadályokból és a játszók személyének különbségéből adódnak. A Hamlet3 kevésbé interaktív, viszont a szerepekkel való játék árnyaltabb: amikor az ifjú Hamlet a hetvenéves Martin Schwabból szólal meg, a dán királyfira kopírozódik saját apja, de apja szelleme, sőt nagyapja is.

Leonce és Léna. Forrás: kretakor.hu
Leonce és Léna. Forrás: kretakor.hu

A négy előadás hamleti alakokat, vagyis olyan – folyamatosan kérdező és döntésre kényszerülő – fiatalembereket idéz meg, akik életük nagy változását megélve épp a változatlanságot tapasztalják meg, és ebbe így vagy úgy mindnyájan belepusztulnak. Hamlet az apja követelését, egy ősi törvény rend parancsát teljesíti be. Leonce világgá megy, hogy aztán visszajusson oda, ahonnan indult. A Sirály Trepljovjának hiába indul el írói karrierje, közegéből mégsem tud kitörni, és szerelmét, Nyinát sem kapja vissza. Ugyanakkor a karakterek fejlődéstörténete, beavatódása is megnyilvánul az elfogadás gesztusán keresztül. Leonce felveszi a királyi attribútumokat: apja zakóját és nyakkendőjét, Kosztya összetöri művészi álmait: hegedűjét. A „hamletek” elfogadják a halált, engedelmeskednek apjuknak: horrorfilmbe illően, kíméletlenül legyilkolnak mindenkit.

A négy előadás egymás mellé helyezve szintén fejlődéstörténet, Schilling gondolkodásának története a színházról az eszköztelenségtől az üresség elfogadásáig, s az üres tér vegytiszta színészi játékkal való betöltéséig.

Siráj. Forrás: kretakor.hu. Kovács Bence felvétele
Siráj. Forrás: kretakor.hu. Kovács Bence felvétele

Már a Leonce és Léna is elindul a teátrális sallangok leépítésének útján: az előadásban van is jelmez meg nincs is, hiszen például Leonce és Valerio kisiskolás ünneplőben feszít, s Lénát anya-hálóing teszi kislány-királylánnyá. Van is díszlet meg nincs is, minthogy az egyetlen díszletelem, a (hamis) perzsaszőnyeg maga a színpad. A legfontosabb kellék, a bőrönd és a belőle elővarázsolt bábjáték színházat teremt a színházban. A csupasz Sirájban a színészek utcai ruhákat hordanak. Díszlet és színpad nincs, hiszen a játék a Merlin fekete függönye előtt zajlik. Egyszerű, nézőtéri székekből összeállított alakzatokba láthatjuk bele a szereplők kapcsolatainak bonyolult rendszerét. A két Hamlet-előadásban négy oldalról üli körbe a játékteret a közönség, s akár a Sirájban, a színészek itt is a közönség soraiban ülnek. Schilling csak a színház legszűkebb értelemben vett definíciójából adódó elemeket, az üres teret, a játszókat és a közönséget tartotta meg. Továbbá magát a szöveget, mely fekete mappába kötött változatában tárgyiasul és kézről kézre jár. A színészi játékmód és az egyszerűség következtében a közönség közvetlenül tapasztalja és élheti át a hamleti léthelyzetet.

(Folytatása következik.)

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek