Szandtner Anna, Péter Kata, Dömötör András, Czukor Balázs |
Az AlkalMáté Trupp sorozata, mely nyolcadik állomáshoz érkezett, nem először találja szembe magát a pályaelhagyás tényével. Az egykori Horvai (István)–Máté (Gábor)-osztály 2007 óta készít minden esztendő nyarán (előző évi sorsolás alapján) pszichogroteszknek nevezhető, közös ötletelő-írói-dramaturgi munkával létrehozott, Máté Gábor rendezte előadás-portrét az osztály egy-egy tagjáról. Mindarról, ami a kiválasztottal addigi művészi-emberi életútja során megesett, s ahogyan a társak emlékeznek rá a Színművészetiről. Már másodikra, 2008-ban Szan(d)tner Anna lett a címadó szereplő, ő akkor épp nem színészként működött. Döntése szerencsére nem bizonyult véglegesnek, sikerek teljében tért vissza hivatásához. Gál Kristóf azonban, úgy fest, véglegesnek tekinti a pályamódosítást, s maga is sikeres: jelenleg kommunikációs területen, Bács–Kiskun megyei szolgálat után az ORFK-nál tevékenykedő főhadnagy.
Az Orlai Produkció gondozásában, a Jurányi Inkubátorházban bemutatott Gál Kristóf tehát szükségképp főleg a pályakorrekció, (el)hivatás, önkeresés, egyéni-családi-társadalmi harmóniavágy kérdései felől beszéli el a főalak kilétét. A „másik én”-problematika már egy korai ironikus jelenetből kirajzolódik. Az apácakórus (nők, férfiak vegyesen, a fekete alapöltözéken kívül csak egy fehér homlokpánt a jelölőjük) „Christos Galis”-ról énekel. Vagy csupán a nyári hőtől vibráló teremben, a nyitott ablakon át beömlő utcazajban hallottam így a hetedik sorból a latin szöveget, s a helyes névváltozatot, a Christophot, a Christophorus rövidítését zengték? A lényeg ugyanaz, s a Christos találóbb, mert Gál életét a sokgyermekes családban, majd saját házasságában is jelentősen befolyásolta a hit, a katolikus vallás. A krisztusi imádság, templomba járás, szeretetelv, puritánság, erkölcsi töprengés, tisztaságvágy, a betartani nem mindig tudott tízparancsolat. Máté rendezése a keresztény nagycsalád számokkal jelölt karácsonyi ajándékdobozainak átadásával, hullámtáncával alapozza meg a formanyelvet. E számozott téglatestek a későbbiekben, rácáfolva eredeti szimbolikájukra, a bűnesetek bűnjeleit iktathatják a szigszalag-négyszögekkel, -vonalakkal befuttatott terepen. A fekvő test fekete ágybetétre fehérült vonalkontúrja (a test érintett, megölelt helye, mintegy magába foglalva a bűnt) a legemlékezetesebb jelkép.
Mészáros Máté, Járó Zsuzsa, Péter Kata, Dömötör András |
Elég komoly kérdések a fentiek, s nem csupán a vallás kívánja megfogalmazásukat. Talán ez az oka, hogy az eddigi AlkalMáté-vállalkozások közül ez a legkevésbé laza, illetve legfeljebb három-négy olyan kabarészerű epizódot kap a néző a mozaiktól, amelyeknek kritikai, fergeteges humorához a korábbiakban hozzászokhatott. A mai magyar színház két „fő irányáról” és inkább fiktív, mint valóságos fő képviselőiről kanyarított „népszínműves/mozgásszínházi” karikatúra láttán dőlünk a nevetéstől (mert a dolog már jó ideje nem nevetséges, vérre, színházkultúrára megy). Kálmán Eszter légies-jelzéses minimálszcenikáját kihasználva remekül mulatságos Gál első rendőri bevetésének kalandja is: ő, aki megcsömörlött a színészettől (utolsó szerepe egyébként egy nyomozó volt a színpadon, de ez állítólag mellékes a későbbiek szempontjából), mindenáron helyzetgyakorlatozva, önmagát instruálva – színészként – igyekezne helytállni a sötét szemüveg mögé arctalanodó, felfegyverzett (fehér mobiltelefont pisztolyként előre szegező) dörzsölt rókák oldalán.
Gál Kristóf – amikor ő játssza – filmsztár küllemmel, markánsan szinkronizálja Gál Kristófot, de a dolog fonák jellege folytán az osztálytársak még jobb Gál Kristófok, ha egyiküknek-másikuknak bejön ez a feladat. Csoportmunkában a leosztás sosem lehet teljesen egyenletes, arányos. Péter Kata, Czukor Balázs kevés lehetőségből gazdálkodik kollegiálisan, Máthé Zsolt feltűnés nélkül nagyszerű ál-balfácán, mint mindig, Vajda Milán a soha le nem merülő góliátelem a jelenetekben. Járó Zsuzsa, Jordán Adél, Szandtner Anna vibrálóan hajlékony alakítását nem mindig befolyásolja kedvezően, hogy az elhangzó szöveg mintha a kelleténél intimebben s többet foglalkozna a darabbeli Gál és bábművész felesége érdekkülönbségeivel, érzelmi válságaival, házastársi félrepillogatásaival. A feltételezhető konkrétumokból az elszabaduló absztrakciók jelentik a kiutat Máté megoldásaiban: a gyerekek csivogása például, akik (elvileg) sokkal gyakrabban látják nyomozó apukájukat, mint egykor a heti hatszor fellépő, éjszakára is a színházi klubban ragadó színész papát – igaz, cserébe még az asztali áldás, étkezés pantomimje közben is horrorisztikus bűnesetekről folyik a naturális szó.
Fotók: Bors Szilvia. Forrás: PORT.hu |
A vártnál kissé szűkösebben adagolt humor a részben rendező-önmagát játszó Dömötör András elsőrangú gyufapálcika-karaktereinek és Mészáros Béla képregényes, kivárásos vérfagyasztásainak köszönhető. A valamennyi epizódjában meggyőző Kovács Patrícia és – Gál Kristófot most hagyjuk ki abból a pakliból, amelyből két osztálytárs, Fenyő Iván és Száraz Dénes ezúttal eleve hiányzik – a produkció Number One-ja, egyenlők közt az első: Mészáros Máté egy melodrámát súroló képet fogadtat el. Mészáros (ifjú nyomozó Gálként) a kis híján halálra késelt országúti kurvát hallgatja ki, s keresztényi szókincse, jámbor szakmai figyelme bizonyára nem egykönnyen fogadja be azokat a pihegve ejtett kéjipari szakkifejezéseket, amelyeket a remélhetőleg nem haldokló áldozat vallomásában használ.
Kicsit kevesebb nevetés, kicsit több rezignáció. Hozzávetőleg az emberélet útjának felén, azaz még mindig igen fiatalon – harmincötödik életévük táján – teljesítették a (feltehetően) tizennégy stáció közül immár a nyolcadikat az alkalMátésok. „Öregszenek a gyerekek”, világosított fel valaki kifelé menet – és nem értettem vele egyet. Egyébként is: Szent Kristóf vértanú, a tizennégy segítő szent egyike, bár történeti léte nem igazolható, a mai napig óriási tiszteletnek örvend, a hajósok és az úton levők (autósok, motorosok) védőszentje. Kortalan. Elég belenézni a Wikipediába: elhunyt 300-ban, 0 éves korában.