Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

NEM SEMMI

Németh Ilona: Dilemma / Ernst Múzeum
2011. dec. 31.
Meglehetősen avantgárd ötletnek tűnik egy lezárt kiállítótérben meg nem valósuló kiállítással előrukkolni. Németh Ilona az Ernst Múzeumot zárta el a látogatók elől, ám ki-nem-állításának meg-nem-mutatandó témája nem a láthatatlan tér, hanem a felület üresen hagyásához vezető út. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.

Németh Ilona kiállításának címe Dilemma, amely szónak az ismertetőkön és egyéb, a témához kapcsolódó szöveges anyagokon többször is feltűnik a definíciója. A meghatározások egyetértenek abban, hogy ha az ember dilemmázik, akkor nem csak úgy általában nem tudja, hogy mitévő legyen, hanem két, nagyon is határozottan körvonalazódó lehetőség közül kell választania. Németh Ilona esetében ez a két, jól körülhatárolható lehetőség a kiállítsam/ne állítsam ki formájában öltött testet, amiből végül – ellentmondva minden értelmező szótárban felmerülő lehetőségnek – egy harmadik út valósult meg. A művész úgy döntött, kiállítja azt, hogy nem tudja, kiállítson-e vagy sem. Döntés pedig nincs, nem is kell keresni – már ami az eredeti kérdésfelvetést illeti -, így igenek vagy nemek helyett marad a kérdőjel. A lényeg nem a kiállítótérben tátongó űr, hanem maga a probléma, amely elvezetett hozzá. A hiány jelentéssel, tartalommal töltődik fel, az meg ugye már nem semmi.

Nézzük hát, mi vezette Németh Ilonát a „ki is állít, meg nem is” Mátyás királyos döntésére. Mint utaltunk rá, nem egy öncélú, a múzeum intézményét és a kiállítás lehetőségét általában aláásni kívánó avantgárd akcióról van szó. Már csak azért sem, mert az alkotó igen határozott, kész kiállítással rendelkezett, amelyet valóban bemutattak volna az Ernst Múzeumban. Történt azonban, hogy a témát szép lassan, ámde módszeresen kikezdte az idő és a kontextus, és nemcsak hogy teljesen átértelmeződött, hanem még a művész kedvét is elvette a bemutatástól. Maradt helyette az Ernst Múzeum előterében látható beszélgetés az alkotóval a meg-nem-valósíthatóság folyamatáról, a Dilemmáról.

részlet a Lábjegyzet c. videó felvételéhez készített installációból
Részlet a Lábjegyzet című videó felvételéhez készített installációból

Németh eredeti koncepciója szerint egy nagyszabású videoinstallációt mutatott volna be, amelynek központi motívumát egy Heller Ágnessel folytatott beszélgetés részlete képezte volna. A filozófusnő egyszer elmesélte, hogy az ő nagymamája volt az első nő a bécsi egyetemen, ahol a gardedám megnyugtató társaságát nélkülöző hölgyet egy paravánnal választották el az őt körbevevő uraktól. Németh Ilonát nem hagyta nyugodni ez a kép, amelyben a tudásra szomjazó nőt elkerítik, ezért a kirekesztés motívuma, a folyamat, amely a paravántól a ma élő, világhírű filozófusnőig vezetett és a további célok, amelyek még megvalósításra várnak, mind a kiállítás témáját képezték volna.

De csak volna, mivel időközben sok minden megváltozott, Németh Ilonát és kiállítását pedig még az ág is húzta. Folyamatosan hullottak ki mellőle a kiállítást támogató emberek: az ötlet megvalósítását elsőként szorgalmazó, Nagyszombaton működő Vladimir Berkidet eltávolították pozíciójából, majd a Műcsarnokot vezető Petrányi Zsolt is távozott, akit az eredeti kurátor, Páldi Lívia követett. A szakmai vérzivatar közepette az alkotóban újra és újra felmerült a kérdés, hogy kell-e ebből egyáltalán csinálni valamit, s a válasz végül mindig igen volt.

A helyzet akkor változott meg, amikor már nem csupán a kiállítás külső feltételei, hanem belső tartalma is megkérdőjeleződött. Heller Ágnes személye nemcsak azért volt fontos a kiállítás szempontjából, mert az ő nagymamája ült a paraván mögött, hanem mert a filozófusnő személyét egy olyan kikezdhetetlennek tűnő tisztelet övezte, amely megingathatatlan pillérként támogatta az installációt. Heller mint nemzetközi sztárfilozófus, a tisztelendő tudás és a világszintű elismertség szimbólumát jelentette volna a kiállítás számára, afféle megingathatatlan alappillért.

Németh Ilona: Lábjegyzet, videó (still), 31 min, 2011 (Beszélgetőtárs: Koronczi Endre)
Németh Ilona: Lábjegyzet, videó (still), 31 min, 2011, beszélgetőtárs: Koronczi Endre (A képek forrása: Műcsarnok)

Nos, hála a politikai indíttatású, gusztustalan pocskondiázásnak, Heller személye – noha továbbra is szimbólum – sajnos egészen mást jelent ma, mint mondjuk másfél évvel ezelőtt. A filozófusokat ért támadás értelmet és érzelmet egyaránt felkorbácsoló hevének (l. bővebben interjúnkat Gábor Györggyel a filozófusperekről itta szerk.) a kiállításra nézve annyi hatása lett, hogy (legalábbis Németh szerint) bemutathatatlanná vált. Heller Ágnes és életműve a mai Magyarországon már nem jelképezheti tovább a megdönthetetlen szakmai és emberi méltóságot, hiszen lám, létezik olyan szintű ostobaság, amely mindent képes besározni. A gondolkodni vágyó nő évszázados történetéről tehát nem szólhat a kiállítás, szól viszont arról a számtalan kérdésről, amelyek a bemutatás megvalósíthatósága köré fonódtak. Mert a központi kérdés (bár elkerülhetetlenül összefonódik vele) nem politikai természetű, hanem az értelmezhetőség, az átértelmeződés és a kiállíthatóság problémáit érinti.

Németh Ilona kérdései közé tartozik, hogy vajon beleszólhat-e a politika abba, hogy mit állítson ki a művész. Németh nem akarta, hogy egy politikai hadjárat megváltoztassa installációja üzenetét, így inkább a kiállítás felfüggesztése mellett döntött. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy megvédte volna munkáját a politikai befolyástól. A ki nem állítás éppúgy a kontextus pressziójának eredménye, mint egy esetlegese félre- vagy másképp értelmezés. A Hellert ért támadás kikerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy Németh Ilona ezzel a gesztussal ellenállt-e a külső erők agressziójának, vagy épp ellenkezőleg, meghajolt előttük, és inkább visszatáncolt. Az igazság persze valahol a kettő között lebeg, hiszen van kiállítás, és hát persze mégsincs.

Az Ernst előcsarnokában üldögélve, figyelve a Németh Ilonával készült beszélgetést, eltöprenghetünk azon, hogy mi történik akkor, ha a valóság elhajlik a mű(vészet) alól. Lehet-e a kiállíthatóság dilemmája maga a kiállított mű, és vajon ezt érdemes-e kiállítani? Hogy például a Dilemma kiállítása miféle dilemmákat szül, és ezek vajon kiállíthatóak lennének-e?

A kiállítás 2012. január 8-ig tekinthető meg.

Vö. Dékei Kriszta: Hozott is, meg nem is  
Dr. Máriás: A semmi mint valami 
Baglyas Erika: Sztriptíz – interjú Németh Ilonával 1. rész
Baglyas Erika: Sztriptíz – interjú Németh Ilonával 2. rész

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek