Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

„A NEVETÉS EGY RITKA FÖLDI KINCS”

SzedettVedett Orfeum / Kaposvári Egyetem, Merlin Színház – POSZT 2012
2011. dec. 8.
A kaposvári negyedéves színészhallgatókat tavaly a Jeles András rendezte előadásban láthatta a budapesti közönség – illetve többet kapott annál: egy különleges előadás élményét. Most Réthly Attila irányításával a pesti kabarék világában merültek el. VARGA ANIKÓ ÍRÁSA.
A sanzonok és kabaréjelenetek váltakozásából álló orfeum-játék a cím ellenére korántsem szedett-vedett: a jelenetek előtt és után elhangzó dalok pontos dramaturgiai érzékkel vezetik fel, tükrözik, szövik tovább vagy összegzik a műfaj kedvelt témáit (szerelem, házasság, hűtlenség, pénztelenség, egy már nem létező kispolgári élet sóherségei). Az okos szerkesztés eredményeként létrejövő nagyobb egység azonban inkább hordozza egy előadás ígéretét, semmint megvalósítja azt – abban az értelemben, hogy a pesti kabaré műfaját miként gondolják színre vihetőnek az alkotók. 
Sipos György és Tolnai Hella
Sipos György és Tolnai Hella
Talán erre utal az előadás címében a „szedett-vedett” captatio benevolentiae-ként ható jelzőpárosa is: a nosztalgián túl nem olyan könnyű napjainkba helyezni a pesti kabaré elsüllyedt világát, márpedig Réthly Attila rendezése nem a nosztalgikus nézésre épít. Foglalkoztatja a műfaj érvényességének problémája – amely itt a kabaré teatralitásának reflexiójában nyilvánul meg –, bár vizsgaelőadásként nagyobb hangsúlyt fektet a mesterségbeli tudás megmutatására, mint a színházi gondolatok markáns kibontására.
Miért nevetünk (vagy sem) a kabarétréfákon? Azért, mert a tipikus, de idegen világba tartozó figurákban magunkra ismerünk, vagy netán a komédia pontos működése miatt, azaz mert a kiszámíthatót, a sémát minduntalan megtöri valami ötletes (brilliáns) váratlanság, és nevetésünket ez a kizökkentő fordulat váltja ki? A SzedettVedett Orfeum kétszer másfél órás időtartamában egy rugóra járó jelenetek kerülnek egymásra. A halmozás töménységében pedig nem feltétlenül a humor, hanem egyre nyilvánvalóbban annak működése jelenik meg, a kabaré gépszerűsége, egy grammra pontos dramaturgiai recept, a Nóti Károly- és Rejtő Jenő-féle kabarék szerkezete és működési elve. 
Rainer-Micsinyei Nóra
Rainer-Micsinyei Nóra
Erre a (finom)mechanikára figyelmeztet az előadás első slágere, A nevető ember, amely Rainer-Micsinyei Nóra előadásában távolságot teremt néző és kabaré között. Rainer-Micsinyei dacosan tehetetlen vihogással demonstrálja azt, miként uralja őt furcsa démonként a nevetés. A jelenetek során ez a kérdés a nézőre hárul: vezetve vagyunk a hatások által? A minimalista díszlet szintén a rutint erősíti: négy szék, két szekrény, egy asztal, pár bőrönd és egy telefon segítségével bármilyen kabaréjelenet előadható(nak tűnik). A jelenetek egymásra rétegzésében még egy járástérkép is kirajzolódik, jól kitaposott ösvényekkel; a színészhallgatók a szekrényekre mért rúgással, dörömböléssel jelzik a bejövetelt/kimenetelt, ahogyan az ajtó- és telefoncsöngetést is; néhol fordított tréfaként: a csengőt animáló kezet nem elég belógatni a térbe, szólni is kell a szobalánynak, hogy a hang az ajtóhoz vagy a telefonhoz tartozik.
Konfliktus-elfedés-félreértés-felfedés mozzanatait celebrálják a színészek különböző karakter-egyenruhákban: a férje szeretőjét ravasz praktikával megsemmisítő feleségében; a házi boldogtalanságból ilyen-olyan csalafintasággal menekülni vágyó férfiéban, aki in flagrantit rendez fizetett szeretővel, miközben a másik szekrényben ott lapul egy valódi szerető is; a pénztárcáját mulatóban elvesztett és emiatt a felesége előtt néma-kórba esett férjében; az úrnő és a szobalány szeretőiben, akik egymás ruháiba bújva kénytelenek menekülni a hazatérő férj elől; a bárót szédítő díváéban, aki játékot csinál a féltékenységből, és így tovább a variációk óceánján.
Mohácsi Norbert és Krajcsi Nikolett. Fotók: Béli Ádám
Mohácsi Norbert és Krajcsi Nikolett. Fotó: Béli Ádám
A kaposvári színészosztály partneri játékának és találó karakterformálásainak köszönhető, hogy láthatóvá válik előttünk a pesti kabaré masinériája. Deák Péter könnyedén ölti magára a két szék közt ingázó szerető és férj szerepeit, ugyanazt a házaséletről szóló dalt énekelve a boldogság és a boldogtalanság állapotaiból – Czakó Julianna ellenben a férj-megtartás fájdalmas praktikáit gyakorolja előttünk. Sipos György remekül alakítja a ronda és sótlan házvezetőnőt, vele énekli Tolnai Hella a Pénz hajthja a Föld kerekét című slágert. Krajcsi Nikolett energikusan is törékeny, elegáns orfeumi díva. Vlasits Barbara pincérnője időtlenné teszi az unalmat, ahogyan hosszú ideig csak lóg a cigi a szájából. Gergely Rozália és Rainer-Micsinyei Nóra burleszkes közjátékai a német kabaré világát is beemelik az Orfeumba. Görgy Zoltán Dávid balfék karaktereket játszik, potyautast a hotelben, ál-ornitológus nagybácsit. Mohácsi Norbert karakán szobaszomszéd, akiről a legjobb pillanatban derül ki, hogy harci sportokhoz is ért. Lakatos Máté a házasság csapdájából menekülne, máskor az apját váró kisfiú szerepében tűnik fel. Varga Norbert arca jól idomul a smucig kérő szerepéhez.  
A SzedettVedett Orfeum a kényszeres nevetés dalával kezdődik, majd egy cirkusz leégésével zárul – elfogy a játék alól a hely. Az utolsó közös dal (Lehet, hogy szép nem vagyok) ugyanakkor a kabaré (az ódivatú) érvényességét zengi. A kettő között – ezt épp az előadás bizonyítja – nincs ellentmondás.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek