[Kicsit zavarban vagyok, egyáltalán nem tudom betájolni, hogy hol vagyunk, mi volt itt régen. Az tuti, hogy nem a nézőtér.]

Németh Ádám: Ahol most vagyunk, az kezdetben próbateremként, később raktárként funkcionált. Ebből a térből választottuk le a két öltözőt és a komplett vizesblokkot, ami eddig nem is volt a színházban. Az így kieső területeket azzal próbáljuk pótolni, hogy a raktár területén galériákat építettünk be. A színházat a Műegyetem központi épületének díszterme fölött, utólagos födémbeépítéssel alakították ki, emiatt elég sok problémába ütköztünk az átépítés során. Emiatt meg is csúsztunk, így az a tervünk, hogy november végén nyolc-tíz napra bezárunk és akkor fejeződnek be az elmaradt munkálatok, akkor lesz teljes a felújítás.

NÁ: Igen, ma este lesz Pintér Béláék nyilvános főpróbája, a lámpákat addigra fölszerelik. A csúszás miatt kompromisszumokat kellett kötni, hogy mi az, aminek mindenképp el kell készülnie az évad kezdetéig, és mi az, ami várhat. Néhány megoldás csak ideiglenes. A felújítás során többször változtak a költségek, folyamatosan újra kellett tervezni. November végére igyekszünk mindent befejezni, amit az idei évre elterveztünk, és az anyagi lehetőségeinkhez mérten a következő nyáron folytatjuk. 

[Haladunk tovább, kifelé. A színpadon áll a díszlet, a nézőtér jelzésértékűen berendezve. Egyelőre egy tornapadon közlekedünk, hogy biztosan rá ne lépjünk semmire. Épp a „senkiföldjén” állunk: a színházterem és a régi raktár közti lebontott fal helyén. Ez egy két és fél méter széles sáv, ennyivel nagyobb lett a színházterem.]

Nem sok ez a két és fél méter, de év közben a mobil nézőteret és a székeket is le fogjuk cserélni, így egy kicsit kényelmesebben tudjuk leültetni a nézőinket, megtartva a jelenlegi befogadóképességet. Jelentős változás, hogy az eddig az előtérben kialakított technikusi helyiség helyett a terem hátsó falára építettünk egy új hidat. 

NÁ: A bővítés miatt kellettek új eszközök, de elsősorban a régiek kerültek vissza. Jövő nyárra tervezzük a technikai eszközök fejlesztését is. A teljes elektromos hálózatot, a gépészetet és a szellőzést viszont újraépítettük. November végére klimatizált lesz a színházterem. 

[Kiérünk az előtérbe. Létrák, feltornyozott székek, zongora a sarokban, üresen tátongó büfépult. Épp felmosni készülnek. Egy földre rakott rádióból Cserháti Zsuzsa kérdezi, hogy mennyit ér egy nő. A legszembetűnőbb, hogy világos van. Az öltőzők régen innen nyíltak, de mivel átkerültek a színházterem mögé, ki lehetett bontani egy falat, ami mögül előkerült egy ablak, dunai kilátással. A falak frissen festett fehérek.]

NÁ: Nem egészen így fog kinézni, ez is a kompromisszum része volt, hogy használhatóvá váljon az előtér az évad kezdetére. A belsőépítészeti kialakítások, burkolatok még nem a véglegesek, a felújítás folyamatosan zajlik. Majd az idő eldönti, hogy milyen hangulata lesz, hogy elveszíti-e a régi varázsát. Bízzunk benne, hogy előnyére változik.

NÁ: Az elmúlt évtizedekben a Budapesti Műszaki Egyetem tartotta fönn a színházat, a Szkéné nem rendelkezett önálló jogi személyiséggel. Ezért nem sikerült 2009-ben a kötelezően előírt regisztráció. Más megoldást kellett keresni. Így az a döntés született, hogy a továbbiakban az egyetemtől függetlenül, önálló nonprofit kft. üzemeltesse a színházat. 2010. július 1-je óta a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. az üzemeltetője a színháznak. A sikertelen egyetemi regisztráció következményeként a tavalyi évben egyáltalán nem tudtunk működési támogatásra pályázni.

NÁ: Főképp az NKA és a NEFMI által kiírt pályázatokra tudtunk támaszkodni. A bevezetett társasági adókedvezményt igénybe vehető támogatás is jelentős volt, és persze a jegybevétel. A legkomolyabb segítség az volt, hogy a kft. alapító cége, a Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (MISZ), illetve az ahhoz kapcsolódó cégcsoport erőforrásait fel tudta használni a színház az adminisztrációs feladatok, a marketing tevékenység és az üzemeltetési feladatok ellátásában.

[Még mindig az előtérben állunk. Szállingóznak Pintér Béla társulatának színészei. Próba lesz. Holnap premier.]

NÁ: Itt vagyunk a Műegyetem központi épületében, és azt tapasztaljuk, hogy a huszonötezer diák nagy része nem tudja, hogy itt van egy színház. Az elmúlt tíz-tizenöt évben a Szkéné elvesztette a kapcsolatot a diáksággal. Olyan darabokat, társulatokat szeretnénk, akik jobban megszólítják a fiatalabb korosztályt. Elég komoly belső pr és marketing tevékenységet folytatunk az egyetemen. A MISZ elsődleges célja a hallgatói szolgáltatások minél szélesebb körű bonyolítása, rendezvényszervezés, vendéglátás, gólyatáborok, gólyabálok, a hallgatók rendezvényeinek promotálása… Az egyetemi újságokban, honlapokon, rendezvényeken keresztül sokkal élénkebb kommunikációval vagyunk jelen.

NÁ: Több céget is vezetek, a színház nem a főállású munkám. Természetesen ugyanolyan fontos és szeretem is, de nem tudok vele teljes munkaidőben foglalkozni. Nyáron a személyi állomány is bővült, egyelőre jól működik a csapat. Az egyéb elfoglaltságaim miatt fontos, hogy a munkatársaimban megbízzam és tudjanak önállóan dolgozni… Egyébként szinte non-stop itt vagyok az egyetemen, hétvégén is, megpróbálok mindenre odafigyelni. 

NÁ: Az átalakulás óta érdemi munkakapcsolat nincs közöttünk. Névleg még tanácsadóként szerepelt, de amikor idén kurátor lett az NKA-ban, akkor kérte, hogy a honlapról is vegyük le a nevét összeférhetetlenségi okokból. De valójában az elmúlt egy évben már nem volt részese a színháznak. A profilváltásnak az általa rendezett Picaro-produkciók némelyike is áldozatul esett, de ennek anyagi okai is vannak. Ezek többségében Szkéné-Picaro koprodukciók voltak, amelyeket nem is tudott az előző évekhez hasonlóan finanszírozni a színház a múlt évadban. Nem tűntek el teljesen, tavaly még játszottuk a két Rejtő-darabot, meg Az Ördög és a Jóistent. A tizennégykarátos autót próbáljuk visszailleszteni a műsorba, és Deák Tamással beszélgetünk arról, hogy dolgozzunk együtt a továbbiakban is. 

NÁ: Az ASZTAL tavasszal már elmaradt, és egyelőre idén sem tervezzük. Tavaly a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemmel volt egy minifesztiválunk, szeretnénk, ha idén is lenne, és elképzelhető, hogy a Kolozsvári Színművészeti Egyetemmel is sikerül egy hasonló együttműködés.

NÁ: A Nézőművészeti Kft. tagjai Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Katona László. Az általuk létrehozott előadásokat játsszák végig három nap alatt. Eredetileg négy előadással négy naposra terveztük, de a Philoktétész és a Havanna elmarad. Így most két Tasnádi-darabot játszanak el: A fajok eredetét és a Nézőművészeti Főiskolát, az utóbbi két alkalommal is látható lesz, aztán visszamegy a Centrálba. A fajok eredete azonban műsoron marad egész évadban. Kísérőprogramként jön a Természetes Vészek Kollektíva a Fixa Idea Felekezettel, és lesz Eugénia koncert is, mindkettő Katona Lacival. A zenekar 2009-ben Fringe díjat kapott. A Pepe-Kapa párosnak kultusza van az egyetemen, mindenképpen szeretnénk hosszabb távon is megnyerni őket. Február 11-én lesz egy koprodukcióban készülő közös bemutatónk Szabó Máté rendezésében.

[A takarítóbrigád megkéri, hogy menjünk ki. Felmosnak. És közben érkezik a büfé, pakolják a hűtőket. Máris jobban néz ki. A színház bejárata előtt fejezzük be a beszélgetést. A folyosón a szorosan egymás mellé letett asztaloknál diákok tanulnak, körmölnek. Talán este vagy holnap vagy a jövő héten be is jönnek a színházba.]

NÁ: Szeretnénk megnyerni az egyetemen tanuló külföldi diákokat is, hiszen nemcsak a táncelőadásasink, hanem például Pintér Béláék feliratos vagy a Scallabouche angol nyelvű előadásainak ők az első számú célközönsége. A Scallabouche folytatja az improvizációs előadásait is, illetve decemberben a gyöngyöspatai eseményeket dolgozzák fel verbatim színház segítségével. A korábban emlíett fesztiválunk sikerdarabja, a Galaxis útikalauz stopposoknak is műsoron lesz a marosvásárhelyi egyetemről. Úgy tűnik, hogy a kultregény nyomába lépett az előadás – a hallgatóink körében mindenképp!