Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

CSOCSÓ, TROLI ÉS REMEGÉS

Szűcs Edit és Nagy Fruzsina KirakatSzínháza / Zikkurat Galéria
2008. ápr. 30.
A megnyitóról és a nyitóperformanszról sajnos lemaradtunk, de cserébe egyedüli látogatóként járhattuk be a Zikkurat Galéria zegzugaiba installált mesés jelmezerdőt, melyben kora délutáni, hűsölő bolyongást ajánlunk. ZANIN ÉVA CIKKE.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Nemzeti Színház közös kiállítása a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2008 programjaként került megrendezésre. Szűcs Edit és Nagy Fruzsina jelmezei nemcsak rendkívüli és egyedülálló alkotói horizontjaik, de a folyamatosan újra (és újra) értelmeződő szakmai ars poeticáik, és a hagyományos nézőpontokra folyamatosan rákérdező határsértéseik miatt bizonyulnak méltónak az elismerésre.

Szűcs Edit: Testháló. A szerző felvételei
Szűcs Edit: Testháló (A szerző felvételei)

A két tervező a KirakatSzínház című kiállítás installációs terében lehetőséget biztosít arra, hogy a jelmezek kilépjenek a színházi mozgás-fény-hang-koreográfia nyújtotta keretek közül, ahol az előadás, a színészek és a nézők szükségszerűen előíró kontextusában a jelmezek pusztán hangsúlyos látványelemekként tudnak működni. A színházi jelmezek, a színház dinamikus befogadást célzó teréből kiemelve, körbejárható kiállítási tárgyakként térnek vissza egy galéria környezetében, ahol mozdulatlan tárgyaké, a színpad távolságtartása helyett pedig az intim közelségé a főszerep.

A művészek a plafontól a padlásig belakták a Zikkurat elvarázsolt kastélyát. Alul furcsa, színes rovarlények osonnak egy tükördarabokkal teleszórt tavacska (!) partján, fölöttük pedig, lebegő angyalbenyomásként itthagyott drót- és gézruhácskák köröznek a levegőben. A galéria különböző termeiben és az azokból nyíló szobákban a művészek tematikus blokkokba rendezett munkái láthatóak.

Szűcs Edit munkái a kiállításon. A szerző felvételei
Szűcs Edit munkái a kiállításon

Mivel Szűcs Edit és Nagy Fruzsina munkái az alkotók koncepciói, egyedi látásmódjuk, anyaghasználatuk és stílusuk tekintetében nem rendezhetők harmonikusan egymás mellé, ezért a tereket inkább a homogén alkotói világok dominanciájával rendezték be. Szűcs Edit általában különleges anyagvariációkat működtet, miközben a végletekig tágítja a ruhaépítésre alkalmas matériák körét. Így lehet, hogy kagylókból montázsolt csipkehatású fejdíszek mellett műbélből (!) vagy éppen tapadásgátló műanyagból formáz ruhát – mondjuk, hőpisztollyal. Jelmezei rendkívül érzékletesen keltik életre a fantázianevükben szereplő hangulatokat és/vagy mozdulatokat, és ilyenformán nem csupán illusztrációi, hanem gazdag trópusai is lehetnek egy tágabb, színpadi kontextusnak. A ruha identitásképző erejének dominanciája felől értelmezve valóban alkalmasak arra, hogy akár viselőjük nélkül is életre keltsenek, szó szerinti értelemben élettel ruházzanak fel egy fogalmat vagy fenomént, azaz jel-mezek a lehető legegyértelműbb módon.

Nagy Fruzsina munkái a kiállításon. A szerző felvételei
Nagy Fruzsina munkái a kiállításon

Nagy Fruzsina határsértéseinek sokkal hangsúlyosabb eleme a téma és a jelmez-ség fogalmának játékos ízekre szedése. Amikor csuklós trolibuszt, Ferrarit, szemeteskocsit, gyorséttermet vagy éppen belvárosi bérházat ’öltöztet’, antropomorfizálja városi életünk különleges otthonosságát, az itteni lét melegségét adó urbánus bútorait, melyek között járunk és amelyek köztünk járnak. Mintha ez a nézőpont magába olvasztaná a mindent élettel felruházó gyermeki látásmód és a zabolázhatatlan alakító és formáló konstruktőr pontosságigényét. Így lehet, hogy a toronyházkabát erkélyéről kitekintő apró figura a maga becketti létbevetettségével létfontosságú hangsúlyelem lehet. Ahogyan a szemeteskocsit megformáló öltözék egyszerre jeleníti meg a szexuális játékok szobalány-fétist idéző jelmezét, és működik tényleges színpadi jelmezként is.

Nagy Fruzsina: Toronyház a XX. kerületből. Részlet. A szerző felvételei
Nagy Fruzsina: Toronyház a XX. kerületből (Részlet)

A galéria legfelső szobáiban a művészek által berendezett (összedobált) párhuzamos alkotótermek rendőrségi szalagokkal elzárt területei mintha képet adnának arról az intim közegről, ahol a jelmezek, mint az utalások testre szabott hálózatai szület(het)nek. A kaotikus műhely-terek közötti falra rögzített ’vallomásokban’ a tetten ért tervezők vallanak ars poeticáikról.

A kiállítás összességében a tavaly tavasszal, a párizsi Musée des Arts Décoratifs-ban megrendezett Jean-Paul Gaultier jelmeztervezői munkásságát bemutató tárlatot juttatta eszünkbe: a párizsi kiállítással a munkák minősége, mesés kreativitása és a bemutatás színvonala révén egyaránt párhuzam húzható.

A kiállítás május 18-ig volt látogatható.

Kapcsolódó cikkünk: Budapesti Tavaszi Fesztivál 2008

A szerző az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kállai Ernő ösztöndíjasa.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek