Versmob 0411
2011.04.11.

A műfaj és a vállalkozás rizikóját, sikerességi kockázatát Bertók László fanyar mondata örökíti meg: „A versről való beszéd egy, vagy két emelettel a vers alatt van.” Ezért, tehetjük hozzá, ez a retorika jó esetben a két emelet boldogság, rosszabb esetben a körülírt zuhanás. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA.

Térey János
Térey János
Azért a költőket mégiscsak érdekli a költészet maga. Szeretnek a költészetről beszélni. Például azt, hogy nem lehet róla beszélni, illetve felesleges. Ars poeticák, műhelyvallomások, önértelmező esszék, alkotás-lélektani jegyzetek tucatjai dokumentálják, árnyékolják-világítják meg, hogy milyen az, ha égre kel az éji folyó csillaga. Nos – a József Attila-metafora jelentésvilágán belül maradva – ez a csillag gyakran ugyanazt az utat járja be: hányszor olvassuk ugyanazokat a hasonlatokat, szóképeket az ihletről, a vers születéséről, a múzsáról, a befogadó és a szöveg párbeszédéről. A versmob 0411 fiatal alkotói 44 magyar költőt kerestek fel az elmúlt hónapokban, hogy meséljenek arról, mit jelent nekik a költészet, mit jelent ma verset írni, honnan jön a vers, és más ilyenek.

Lator László
Lator László
A 44 perces dokumentumfilm legelején a rendező (Sarlós Dávid) és a producer (Gyaraki Dávid) egy autóban ül, épp indulnak a költői ars poeticák körútjára. A továbbiakban ők ketten interjúznak az alanyokkal. Tájoló kérdéseik, bólogató tekintetük néha benne van a filmben, de a fősodort az első percektől kezdve az egymásra vágott költők hol párbeszédbe álló, hol monológban maradó megnyilatkozásai adják. Sarlós és Gyaraki erősen rá is játszik a kívülről érkezett érdeklődő, a jóindulatú fél-civil karakterére. Őket az érdekli, hogy vagány-e a vers. Mint azt többször is jól artikuláltan hangsúlyozzák: sem anyagi, sem szakmai befolyással nincs rájuk ez a produkció. Nem ebből kell kenyeret venniük, és őszintén csodálkoznak rá arra, hogy ez a kis társaság milyen nagy dolgokkal foglalkozik. Mivel az egész produkció kettejük és az elkötelezett stáb személyes missziója, egyáltalán nem baj, hogy szubjektív viszonyulásukat a készülő filmhez nem tették zárójelbe. Négy-öt alkalommal megakad a jó tempóban pörgetett megnyilatkozás-szekvencia, és a két kérdező reflexióit látjuk. „Ilyet még nem készítettek előttünk”, „Mi vagyunk a függetlenek!”– mondja Gyaraki átszellemült küldetéstudattal, és szemmel láthatóan nem ironizál. Komolyan is gondolja. Persze ettől lesz ironikus.

Parti Nagy Lajos
Parti Nagy Lajos
A 44 költő maradéktalanul reprezentálja a magyar irodalmat. Itt van a bölcs mesterek közül Bertók László, Csukás István, Gergely Ágnes, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Lator László, Marsall László, Oravecz Imre és Takács Zsuzsa. Megszólal a középnemzedék nagyrésze: Kántor Péter, Kemény István, KAF, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Térey János, Tóth Krisztina, Vörös István, Zalán Tibor. A már pályára állt fiatal lírikusok csapata, ugyanúgy, mint a legfiatalabbak, akár még kötettel sem rendelkezők. De másfajta felosztások is megállják a helyüket. Teret kap az újholdas, a neoavantgárd, a dalszövegíró és a rapper is. Utóbbiakat Busa Pista, Süveg Márk és Závada Péter képviseli. És elmeséli versélményét a konzervatív, a liberális és a balos is. A lényeg, hogy mindenki a céh tagja. És ezt a közösségi fedezetet, akármennyire is illékony vagy önbecsapó, bizony jó látni. A lenyűgöző névsor után idebiggyeszteni egy hiánylistát nem annyira modortalanság, mint amennyire bumfordi túlbuzgalom, de éppen ez a teljességigény diktálja ide Tandori Dezső, Aczél Géza, Marno János és Borbély Szilárd nevét. (Amint azt a rendezőtől megtudtam, Rába Györggyel már majdnem forgattak, amikor az utolsó olyan költő, aki még publikált a Nyugatban, nyolcvanhét évesen elhunyt, Csoóri Sándort pedig betegsége akadályoztatta.)

Bertók László
Bertók László
A mintegy 50 óra nyersanyagból összesűrített 44 perc néhány nagy kérdést vesz végig. Az első körben a vers lényegét próbálják körülírni. A vers valahol él eleve (PNL), a költészet a varázsigék mestersége és nem a szavaké (Bereményi Géza), a vers rávilágít a dolgokra és civilizál (Can Togay), a költészet olcsó luxus (k.kabai lóránt), antropológiai sajátosság, hogy az ember nyelvileg prezentálja magát (Kukorelly), a vers akár a féldeci élénkítő sűrítmény (Takács Zsuzsa) és így tovább. Néhány helyen egy-egy idézetet kapunk ajándékba. A következő nagy kérdéskör arra keresi a választ, hogy honnan jön a vers. Minden író-olvasó találkozó legveszélyesebb pontja ez: mi az ihlet? A vitális kedélyével elragadó Csukás István szerint ez az ihlet dolog szép kitaláció, semmi több; a Hadik kávéház robajában megszólaló Juhász Ferenc az állandó ihletet a pokol tüzéhez hasonlítja. És alighanem mindkettejüknek igaza van, de nem különben igazat mond a Berlinből monitoron át bejelentkező Kemény István is, aki az ihletett költő röhejes figuráját hangsúlyozza. (Ha már a robaj szóba került: a legtöbb helyen remek a hangminőség, de van, ahol sajnos alig lehet hallani a beszédet. Például a halhatatlan Juhász majdnem hallhatatlan is.) 

Zalán Tibor
Zalán Tibor
Ezen a ponton a néző felveszi a film klipszerű tempóját – ehhez Solymosi Vilmos zenei alákeverése nagyban hozzájárul. Az ihlet általános-spekulatív kérdése átvezet a versírás technikai részleteihez. Tóth Krisztina kézzel tud verset írni, Peer Krisztián állandóan jegyzetel, Térey szövegeiben, akár egy rendező-pályaudvaron, a sorok ide-oda vándorolnak, néha kisorolódnak, Falcsik Mari valahonnan készen kapja a vers kilencven százalékát, és csak médiumként kell működnie, Bertók Lászlónak valaki súgja az elejét, Kemény István szerint a vers egy ponton túl saját magát írja. Krusovszky Dénes bütyköl, Nemes Z. Máriónál összeállnak a forgácsok. Ekkortól már annyi információ éri a befogadót, hogy mire eljut a következő nagy témához, a vers befogadásához, már fogadkozik, hogy inkább megnézi még egyszer az egészet. Szerencsére ezt bármikor megtehetjük: április 11-én déltől ingyenesen megtekinthető a film a versmob honlapján: http://versmob.hu/

Többedszeri nézésre is megkapó lesz, ahogyan Kányádi Sándor a legelemibb bölcsességgel arról magyaráz, hogy mindenki befogadónak születik; elgondolkodtató Csobánka Zsuzsa őszinte megjegyzése, arról, hogy amennyire szűk és baráti a fiatal irodalom brancsa, annyira válik nehézzé és fontossá a kendőzetlen kritika; és felejthetetlen, ahogy Kántor Péter az éjszakai versolvasást mint a versek igazi idejét említi. A műfaj és a vállalkozás rizikóját, sikerességi kockázatát pedig Bertók László fanyar mondata örökíti meg: „A versről való beszéd egy, vagy két emelettel a vers alatt van.” Ezért, tehetjük hozzá, ez a retorika jó esetben a két emelet boldogság, rosszabb esetben a körülírt zuhanás.   

Csukás István (Képek a filmből)
Csukás István (Képek a filmből)
A versmob 0411 azonban nemcsak az értelmi tagolás alapján izgalmas. Egy-egy költő manírja, arcmozgása, intonálása ugyanannyira érdekes, mint az, hogy mit mond. A háttér is fontos lesz, hogy egy repedező konyhai fal téblábol, vagy az ablakon betóduló napfény ragyog-e a lírai alany mögött. És vajon mit keres Simon Márton egy olyan garázsban, ahol a Fűrész legújabb részét is forgathatnák? Az a vágás pedig, ahol Csukás István mondatkezdésére („Én egyébként úgy vagyok”) mintegy rárímel Busa Pista, és ő fejezi be a mondatot, egyenesen remek. 

Amikor már éppen túl sok lenne a költői megnyilatkozásból, megint csak a két szerkesztőt látjuk. A film állásáról vitatkoznak, és megpróbálnak bemenni egy bérházba. Határozottan odalép az egyik lakó, és beengedi őket. Trill Zsolt erélyes mozdulata, ahogyan kinyitja a kaput, nemcsak a két túlmozgásos készítőt, hanem a nézőket is átvezeti és beengedi a dokumentumfilmhez kapcsolódó kisjátékfilm szürreális terébe. A versmob 0411 - A virrasztás című fikciós kisfilm története nehezen foglalható össze. Hangulata rímel a dokumentumfilmre. Trill mellett Pálmai Anna, Petrik Andrea és Kovács Krisztián játszik benne. A párbeszédek és a monológok versekből lettek összevágva. Van a történetben álom, halálba, de legalábbis másfajta tudatállapotba merülés (akár az Inception betétrendszere), kocsmai versjegyzetelés cigis dobozra és söralátétre, versírás női combra, versírás egy közelgő temetésre, ahová a két férfi az átvirrasztott éjszaka legmélyén útnak indul. Az izgalmasan fényképezett kisfilm (operatőr: Kiss Gravi András), mintha a költészet egzisztenciális erejét érzékeltetné. Rilkét alkalomhoz – temetés – igazítva: változtasd meg halálod. A kisfilm legvége érdekesen keretezi a dokumentumfilm elejét. A hajnali ködben Trillék kocsija majdnem összeütközik a költészetesztétikai körútra induló fiatalemberek autójával. A karambol éppen hogy elmarad, de ki tudja, hogy valaha célba érnek-e.
 
Szerző: Szegő János

Cím: versmob 0411, Rendező: Sarlós Dávid, Zeneszerző: Solymosi Vilmos, Operatőr: Kiss Gravi András, Producer: Gyaraki Dávid, A filmben megszólaló költők: Bajtai András, Beck Zoltán, Bereményi Géza, Bertók László, Busa Pista, Can Togay, Csobánka Zsuzsa, Csukás István, Dunajcsik Mátyás, Falcsik Mari, Gergely Ágnes, Juhász Ferenc, K. Kabai Lóránt, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Lili, Kollár Árpád, Kovács András Ferenc, Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Lanczkor Gábor, Lator László, Lovasi András, Marsall László, Nemes Z. Márió, Oravecz Imre, Orcsik Roland, Pál Dániel Levente, Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián, Simon Márton, Süveg Márk, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Takács Zsuzsa, Térey János, Tóth Krisztina, Varró Dániel, Villányi László, Vörös István, Zalán Tibor, Závada Péter, Cím: versmob 0411 - A virrasztás, Rendező: Sarlós Dávid, Forgatókönyvíró: Gyaraki Dávid, Lányi Zsófia, Kopek Donát, Sarlós Dávid, Zeneszerző: Solymosi Vilmos, Operatőr: Kiss Gravi András, Producer: Gyaraki Dávid, Gyártásvezető: Sipos Anna, Megjegyzés: az NKA által nem támogatott