Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

SZÉP HÁZAK: BELÜLRŐL

Design túrák Somlai Tibor vezetésével / Design Hét 2010
2010. okt. 7.
Csak az IKV ne jött volna! Így búsong utólag a belsőépítész és a műélvező közönség azokon a rémtetteken, amelyeket az egykori tanácsi karbantartó vállalat követett el felújítás címén az 1930-as évekbeli építészeti remekek belső és külső terein. BOGDANOV EDIT BESZÁMOLÓJA.

H
Hofstätter-Domány ház

Nagyon izgalmas, egyúttal módfelett kedélyes volt részt venni Somlai Tibornak a Design Hét keretében megtartott enteriőrtörténeti túráin. A jó hangulatot megalapozta a Hofstätter-Domány ház vesztibüljében a szombat délelőtti vásárlás helyett háznézegetésre összezsúfolódott több tucatnyi ember közös érdeklődése. S addig is, amíg arra vártunk, hogy minden jelentkező megérkezzen, kedvünkre nézegethettük az előcsarnok fehérből halvány rózsaszínbe játszó nagy márványlapokkal burkolt falait, a falból a várakozó kényelmét szolgáló beépített márvány padot, a plafonról lógó – és működő! – csodás acél csillárt, a foyer-ból nyíló lakások szintén márványból készült, bauhausosan lekerekített szélű ajtóinak kereteit. Egyszóval a nagystílű bejáratot, ahol nem botlunk rögtön egy kukába, amint a kapun belépünk, és amely megkímél minket a márványfalba brutálisan befúrt, igénytelen, oda nem illő stílusú postaláda látványától is. A bejáratnak ilyen nagyvonalúra, úrira komponálása a korszak alapvető kívánalma volt egy ehhez hasonló színvonalú háztól. Már maga a bejárat megadja a rangot, s nemcsak az épületnek, de annak is, aki használja. (A szemlélet változásának lehangoló tükreként lásd ma a soktízmilliós lakásokat tartalmazó társasházak siralmas, észrevehetetlen, rossz minőségben kivitelezett bejáratait.)

Az 1937-ben épült házban az a fantasztikus – többek között –, hogy „hátrányos helyzetéből” a tervezők képesek voltak erényt kovácsolni. Vagyis azt a nehézséget, hogy a Margit körút 15. számozású ház eleje alacsonyabban fekszik, mint a Mecset utca 1–3. jelzést viselő hátulja – pontosabban a másik eleje –, az építészpáros oly módon oldotta fel, hogy két házat épített, egyiket alulra, a másikat felülre, és ezeket egy ellipszis alakú, csupa ablak lépcsőházzal kötötte össze. (A két épület között másfél szint a különbség, vagyis ami a Mecset utcában földszint, az a Margit körúti házban már a másfeledik.) Ez a kapocs gyanánt működő világos lépcsőház és az abban lévő két üvegcsövet formázó liftakna egészen unikálissá, szinte lebegővé teszi a házbelső képét. Gyönyörű látvány, ahogy lentről feltekintve az ellipszisben csavarodó korlát perspektivikusan szűkül.

Átrium mozi
Átrium mozi

Somlai Tibor még rengeteg apró finomságra hívta fel a figyelmet, csupa olyasmire, amelyben a tervezőknek a jövendőbeli házhasználók iránti figyelmessége mutatkozik meg: az egykori gumipadlóra, melynek az ellipszisben elhelyezkedő három nagy pöttye rímel a mennyezeten található fényáteresztő üveghengerek köralakjára. (Az üveghengerek tovább növelték a lépcsőházba jutó fény mennyiségét, egészen addig, míg egy beázás után az IKV le nem öntötte bitumennel, biztos, ami biztos alapon.) Továbbá az eltolható lépcsőházi ablakra, amelyet oly módon oldottak meg, hogy nem lehet rajta kiesni; a szemétledobóra és a félemeleti mosókonyhára, illetve szárítószerkezetre. A – szó szerinti – csúcs pedig: a tetőterasz, ahonnan lenézve lábunk alatt terül el Buda. Ezek után semmi kétség, hogy mi is ebben a házban szeretnénk lakni!

Az egykori Átrium moziban, túránk második állomásán, már kevésbé rózsás a helyzet: a mozi – bár védett, de – rettenetesen rossz állapotban van. Nem használja senki, értékei lassan és biztosan pusztulnak. Mi azonban egy pillanatra visszamenve az időben vezetőnk segítségével megpróbáltuk magunk elé idézni az egykori ideális állapotot, a harmincas évekét. A nézőtér ekkor még – az építész-tervező, Kozma Lajos kedvelt színeként – ún. narancsvörös kárpittal volt burkolva, az erkély dúsan aranyozott volt, az ügyes szellőzőberendezés pedig sejtelmes kék fényt szórva biztosította a friss levegőt. (Mindez már a múlté.)

Az igazi trouvaille azonban a földszinti előtér, amelyet eredetileg a fekete, a fehér és a fent említett narancsvörös színű burkolatok kombinációja uralt. A tartó funkciót betöltő pillérek fekete, fehér és narancsvörös vastag opálüveggel, mások tükörrel voltak burkolva, az ezek mögött álló, szintén statikai funkcióval bíró oszlopok pedig ugyanebből az opátüvegből készült mozaikkal. A pénztár, a büfé és ruhatár mind elegáns, finom kivitelben készültek, burkolatuk méregdrága datolyafa-tapéta volt. Az erkélyre fekete műkő lépcső vezet fel, a lépcsőnek az előtér felé néző oldalán szintén megjelenik a narancsvörös szín, ezúttal Zsolnay-féle pirogránit csempén. A mára lepusztult hely még őrzi az elegancia szellemét, nem nehéz belelátni a régi nagystílű mozit, vagy esetleges felújítása után egy színházat, nívós szórakozóhelyet. Ez azonban egyelőre várat magára.

Somlai Tibor a Kozma-féle fogászatban
Somlai Tibor a Kozma-féle fogászatban

Építészettörténeti hétvégénk második napján fogászatra megyünk. Gyülekező a Kígyó utca 6. előtt, és már fenn is vagyunk Simon úrnál, hogy megtekintsük édesapja páratlan módon megőrzött fogorvosi rendelőjét, amit szintén Kozma Lajos tervezett. Időutazás veszi kezdetét, a rendelőben ugyanis minden pontosan ugyanúgy található, ahogy azt 1932-ben kivitelezték. Eredetiek az előszoba beépített szekrényei, az íróasztal, az ablakon az üveg, a kis kézmosófülke, benne a mosdótál, a csap, a tükör, az öltőző és azon a függöny. A váróban a folyosóra néző fal szinte teljes egészét kitölti egy tizenhét féle katedrálüvegből összeállított ablak – amelynek mindegyike különféleképpen töri meg és engedi át a fényt –, az üveglapok pedig Mondrian képeire emlékeztetően vannak elhelyezve. A tervező az ablak mintázatát használta a mennyezetbe süllyesztett, lekerekített téglalap alakú lámpához és a falikarokhoz is. Emellett Kozma nyitható-csukható asztalait és négy egyforma kanapéját is megcsodálhatjuk. Mindez azóta is rendkívül modernnek, jól használhatónak és egyúttal elegánsnak hat. A leglenyűgözőbb mégis maga a rendelő, amely 1932 óta mind a mai napig változatlan formában és működőképesen (!) várja a betegeket. Kozma a fogászati kellékeket tároló szekrények rafinált rendszerét tervezte meg és kivitelezte, valamint egy észbontóan praktikus íróasztalt, amelyen minden rugóra jár, kihúzható, eltolható stb. Ritkán van úgy, hogy az ember nem szívesen megy ki egy fogorvosi rendelőből, de velünk most épp ez történt. Az asszisztens hölgy alig tudott kitessékelni minket.

Broadway mozi, ma Belvárosi Színház (A képek forrása designhet.hu)
Broadway mozi, ma Belvárosi Színház (A képek forrása: designhet.hu)

Kis sétával megérkezünk túránk utolsó állomásához, az egykori Broadway mozihoz (ma Belvárosi Színházhoz), melynek tervezése Domány Ferenc érdeme (1938), felújítása pedig Somlai Tiboré. A belsőépítész a gyakorlatba is képes volt átültetni elméleti ismereteit: a létesítmény eredeti igényességéhez méltó felújításának eredményeképpen egy gyönyörű, az építés idejéhez hű, egyúttal a mai funkcióknak is megfelelő, nagyszerűen használható, öltőzőkkel bővített színházzal gazdagodtunk. A szecessziós bérházban kialakított – eredetileg – mozi szerkezetének érdekessége, hogy büféje, nézőtere mintegy teraszosan ereszkedve több méterrel az utcaszint alatt található. A legmélyebben fekvő nézőtéri sorok megpillantása igazi öröm: a széles-nagy boltívek kockás mintázatú datolyafa-tapéta burkolata, a falak mély narancsvörös színe, az ehhez igazított kárpitok visszafogott, mégis átütő eleganciával hatják át és teszik meghitté a teret. A Belvárosi Színház látogatása műsortól függetlenül is élményt jelent.

Design-kirándulókként ezen a hétvégén a páratlan élményeken túl egy itthon eddig alig tapasztalt, gondos és érzékeny profizmussal is találkoztunk, amelyre a nagyszámú közönség lelkesedése és a kint rekedtek még nagyobb száma alapján egyre nagyobb az igény.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek