Szegeden, a régi Zsinagóga udvarán szinte mindenki ismeri egymást, legfeljebb nem mindenki van egymással köszönőviszonyban (persze nem a harag, csupán a decens bemutatás hiánya folytán) – magyarul a Thealter pont olyan, mint a fesztiválok általában. Ez az idei – mely éppen egy híján a huszadik – az illúzió jegyében szerveződött, melyet megokolt ugyan a megnyitón sajátosan abszurd stílusában Balog József, a fesztivál művészeti vezetője, és el is fogadjuk, hogy valamely vezérgondolat segít megregulázni az (egyébként kifejezési formájában nem is annyira széttartó) előadásokat, de valljuk be, ez a minden színpadi megnyilvánulást megpecsételő fogalom valójában elhanyagolható szempont a produkciók számbavételekor.
Barboncás Társulat: Mese Mátyás király udvarából |
A két évvel ezelőtt még élő fesztivál-verseny-seregszemlehalmozás megszűnése következtében (tudniillik a kapcsolódó, a legjobb hazai alternatív előadásokat összegyűjtő Alternatív Színházi Szemle tavaly Debrecenbe költözött) a felszabadult időt és energiát a Thealter gazdái a korosztálynyitásba fektették, s tavaly megszülettek azok a délelőtti fotós, színjátszó, képzőművészeti gyermekfoglalkoztató műhelyek, amelyekben a majdani felnőttek szokják a művészetet. A kicsik bevonása ezzel még nem ért véget, mert – ez viszont nem újdonság – a délutáni programok zöme nekik szól. Például a Barboncás Társulat Mese Mátyás király udvarából című „interaktív” előadása, melynek első fele Perovics Kiss Ágnes bábjátékos jóvoltából „csupán” a témába való bevezetést szolgálja gyerek és szülő őszinte örömére és maximálisan lelkes részvételével, hogy aztán totális együttműködésben érjenek a darab végére. Az ezúttal kétszemélyes társulás – Szvetnyik Margit hegedűs közreműködésével – minimalizált tárgykészlettel dolgozott, s náluk (szó szerint) eszköztelenebb talán csak Szalóki Ági volt a koncertjén (aki 2006-os lemeze, a Cipity Lőrinc műsorát énekelte), bizonyítván, hogy a gyerekek esetében (is) célt lehet érni technikai hókuszpókusz nélkül.
Felnőtt körökben Nagy József Sho-bo-gen-zo-jával indult a fesztivál – jó magas labdával. Elmarasztaló kritikát épp itt lehetett olvasni róla, ám (hogy a használaton kívüli zsinagóga múltában is erős szakrális szelleme tette-e, nem tudom, de tény, hogy) Szegeden nagy hatású és értelmezhető előadás született az összehangolódó harmóniáról.
Míg Nagy József a zenhez, az orosz Jelena Stikova Tula című kompozíciójában az ősi, mítoszok által ölelt Mexikóhoz nyúlt vissza témáért – nem csekély különbséggel az alázat és az olvasat mélysége terén.
Jelena Stikova: Tula |
Az, hogy a táncos a Derevo csoport tagja volt egykor, fokozta a várakozást, ám a kíváncsiság már a nyitókép alatt viharos gyorsasággal apadt a nullára. Nem az a fő baj, hogy rövid idő múltán csak a hangos zene tartotta ébren a nézőket, hanem, hogy eklektikus, közhelyes, a butoh-technikát indokolatlan kontextusban alkalmazó, a látvány- és hangi csinnadratták ellenére unalmas előadást láttunk, ami után kifejezetten kínos volt a hosszasra komponált tapsrendet úgy, ahogy életben tartani.
Mi tagadás, az ötlet gondolat fölé kerekedését (az érés reményében) készségesebben nézzük el a fiatalabb alkotóknak, például Góbi Rita koreográfusnak, aki verbuvált társulatával a Kárász utca egyik ruhaüzletének két kirakatába költözött, s amelyekben a trendi vásárlási szokásoknak öltött nyelvet Tükör mögött című táncelőadásával. Kevésbé bocsátjuk meg viszont Menszátor Héresz Attilának, aki a tavalyi Jászai Mari-monodrámájával belopta magát a szívünkbe, de a mostani Hamlet-illúziók című, enerváltra hangolt álszólója (mert három hatalmas, különböző vásznakról vetített arccal azért dialogizál) belevész a Hamlet-értelmezések sűrűjébe.
Ha nem is földön-vízen-levegőben, de utcán-téren-zárt térben folytatódik a Thealter a régi, jó, hozzáillő, és eddig máshonnan ismert helyszíneken. Idén ugyanis elveszett a romjaiban is varázslatos régi Hungária Szálló atmoszférikus környezete, helyette „megnyertük” a komilfó, illetlenül professzionális körülményeket nyújtó kisszínházat.
Ezen persze nem múlik semmi, valószínűleg a hét második felében sem.