A színpadra lépő művész – még mielőtt megszólalna – jelenlétének a minőségével „beszél”. Azzal, ahogy benne van a térben, ahogyan az őt körülvevő tárgyakhoz és emberekhez
 W. S. S. Szigorlati tételek (Nyugat-Magyarországi Egyetem) |
viszonyul, s ahogy a saját testét, csontjait, sejtjeit belakja. Idén a Nyugat-Magyarországi Egyetem hallgatói, a kaposváriak és a budapesti színművészetisek mutatták be a mestereiktől tanultakat.
Ma természetes, hogy a színésztanoncok tánc-, kortárstánc képzésben részesülnek, s megismerkednek a legkülönbözőbb mozgásformákkal. Ami viszont nem mindegy, azaz: ami a tanárok szellemiségén, felkészültségén, beleérző-képességén múlik, az a hogyan. Erre a hogyan-ra megpróbálhatunk következtetni a három mozgásbemutatóból, s tehetünk nem feltétlenül minden ízében helyes, de a színpadon látottak szempontjából helytálló megállapításokat.
A szombathelyiek és a budapestiek többé-kevésbé kerek egésszé komponált, „produkció-igényű” bemutatói például nemigen engednek a munkafolyamat mélyére látni. A felületen tapogatózva annyi érzékelhető, hogy tanáraik, Blaskó Bori és Gyöngyösi Tamás, illetve a budapesti mozgástanszéket vezető Ladányi Andrea ízlésben, koreográfiai „nagy egészben” való gondolkodása túlméretezettnek hat a tehetséges, de még darabos színész-testeken.
 Mozgástanszék (Színház- és Filmművészeti Egyetem) |
Ezért üdítő a kaposváriak jelenléte Uray Péter vezetésével – ők ahelyett, hogy iskolás ízű koreográfiává gyúrták volna a tanultakat, műhelymunkára hívják a nézőt. Így a másnapi enyhe izomlázon túl nyilvánvaló válik az is, mennyire nem mindegy, hogy a diákok milyen mestertől szívják magukba az elméletet. Színészek esetében nem az akrobatika, a látványos testi ügyesség a legfontosabb – persze jó, ha a színész nem jön zavarba egy forgástól, egy ugrástól, egy lépéskombinációtól -, hanem a testükben való magabiztos jelen-léten keresztül a legszerteágazóbb minőségek (szerepek, lelkiállapotok) felragyogatásának képessége.
Blaskó Bori és Gyöngyösi Tamás mozgástanulmányokat rendez gördülékeny estté. A mértéktartással válogatott zenék kísérik a harcművészeti elemekben, egyensúly- és ellensúly-gyakorlatokban, emelésekben gazdag, a kortárstánc-színpadok sokszínűségét idéző anyagot. A diákok többnyire magukra találnak a mozgásformákban, egyetlen zavaró rendezői döntés ront csak az összképen: az előadás legvégéig rezzenéstelen arccal maga elé meredő tolókocsis lány zavarba ejtő jelenléte a színpad bal hátsó részében. A vékonyka, alig felsejlő történetszálba illesztett kétértelmű jel-szerűsége (szerepet játszik? mozgáskorlátozott?) összezavarja, és feleslegesen dramatizálja a tiszta „mozgásbemutatást”.
 Mozgástanszék (Színház- és Filmművészeti Egyetem). Fotó: Szkárossy Zsuzsa |
Rendezői-koreográfusi oldalról hasonló a helyzet a budapestiek munkájával is. A tavalyi, jól sikerült POSZT-os bemutató után az idei darab mindent akart egyszerre: láttatni a diákok tánctudását, színészi képességeit, és mindenekelőtt szórakoztatni a közönséget, de a tudásában heterogén csoportban szembetűnővé válnak az esetlen, tétova mozdulatok, s hogy a szereplők nagy része nem birtokolja saját testét.
Ami a kaposváriakat a másik két iskolától a leginkább megkülönbözteti, az a diákok szüntelen befelé koncentráló figyelme. Uray Péter magyaráz, „tanít”, hagyja, hogy megértsük a módszer lényegét. A hangsúly az egyéni megtapasztalásra, illetve a társsal végzett kontakt-munkára, improvizációra helyeződik.
Együtt gyakorlatozunk a színészosztállyal, test-test egyensúlyhelyzetek, feszítés-lazítás, improvizatív rövid mozdulatszentenciák rögzítése során térképezve fel a testet és az anatómiai-fizikai törvényszerűségeket. Innen lépnek ők tovább. Nem a színész fejével gondolkodnak (vagyis nem egy eljátszandó érzéshez rendelik hozzá a kifejező mozdulatokat), hanem a táncoséval: egy-egy meglévő mozgássor kigyakorlása közben fedezik fel, milyen utak, jelentéstartalmak felé haladhatnak és juthatnak el, hogy végül minden gesztus hiteles és igaz lehessen. Mozgásgyakorlataik test-test kapcsolatba sűrített mondatok és történetek.
Kapcsolódó cikkeinket és a támogatás adatait a POSZT 2009 gyűjtőlapon olvashatják.