Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

HAYDN EXPRESSZ

Haydn: Philemon és Baucis / Budapesti Tavaszi Fesztivál 2009
2009. márc. 22.
Az eredetileg bábszínpad számára komponált Haydn-operát, amelynek zenéje csak felében maradt az utókorra, ezúttal kiegészítve, „egyénileg megközelítve” és a Vasúttörténeti Parkba helyezve mutatta be közönségének Kovalik Balázs. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.
Kálmán Péter, Orosz Ákos és Kovács Annamária
Kálmán Péter, Orosz Ákos és Kovács Annamária az első részben

Az álruhás isteneket megvendégelő, s jutalmul mindössze közös halált áhító agg házaspár, a kimúlván ikerfákká változó Philemon és Baucis története a görög mitológia egyik ezredéveken átívelő, népszerű toposza. A regét megörökítő, Ovidius nyomdokán haladó műalkotások sorát a XVIII. században számos opera, dal- és pásztorjáték gazdagította Francois Joseph Gossec művétől olyan obskúrus komponisták szerzeményeiig, mint Carl David Stegmann vagy Johann Christoph Kaffka. A motívum történetének ebbe a zeneileg igen termékeny szakaszába illeszkedik Joseph Haydn operája, amely 1773-ban Mária Terézia tiszteletére és hozzá marionettszínházi előadás keretében került először az illusztris publikum elé.

Elöl: Kálmán Péter
Az előtérben: Kálmán Péter

Ennek az utóbb hosszú időn át elfeledett, s részben megsemmisült (vagy legalábbis makacsul lappangó) zenéjű műnek a kipótlására vállalkozott pár éve a görög származású, ám elsősorban Németországban tevékenykedő zeneszerző, a karmesterként is serény Konstantia Gourzi. Munkájának eredménye most Pesten is megismerhetővé vált azon az előadáson, amelynek szokatlan, de egyszersmind hangulatos színteréül a Tatai úti Vasúttörténeti Park szolgált. Az előadás első felében, amelynek eredeti partitúrája elveszett, egyhamar kiderült, hogy a zenei irányítás feladatát is ellátó Gourzi szolid mértékű alázattal, s tán még szolidabb invencióval végezte munkáját. Zenéje a legsikerültebb pillanatokban (ilyen pl. Bacchus megszólalásának cigánymuzsikás előkéje) is mindössze a külsődleges paródia szintjére hág.

Gulyás Dénes és Csavlek Etelka
Gulyás Dénes és Csavlek Etelka

Az istenek tanácsát tárgyazó első részben ugyanakkor kiderült az is, hogy Kovalik Balázs kemény kézzel látott a rendezéshez, s hogy szilárd elképzelésekkel közelített a színhely vasutas környezetéhez. Ilyesformán az aktualizálás heves szándékát jelző első szakasz egy majdnem modern vasúti kocsiban, s főképp e kocsi tetején játszódott. A halandók füttyszavával felvezetett, s egy ízben a zenekar által is megdobált istenek itt tartják permanens parlamenti ülésüket: pizsamában (hisz istenek lévén, akár egész napjukat hálóruhában tölthetik) és henye ételhajigálás közepette (mert ugye ők nem arcuk verejtékével dolgoztak meg a napi betevőért). Bacchusnak érdekeltségei vannak a szőlészetben, Mars (Hegedűs D. Géza felindulásában) az értelmiségi okostojások ellen ágál, és sok ehhez hasonló, kacsintásnak szánt kötőhártya-gyulladásos hunyorgás követi egymást a szövegben, amelynek fordítója – legalább a színlap tanúsága szerint – kettő is van (Szálinger Balázs és Zöldi Gergely), ellenben írója nincsen egy se. Mindazonáltal korántsem kizárt, hogy Kovalik – részben gazdaságosan újrahasznosított – ötletei, s tán még a szöveg is jobban működne, ha az istenek prózai színjátszása nem süllyedne gyakorta az iskolai előadások nívójára, ha a technikai jellegű zajok nem dübörögnének bele a játékba, s főleg ha lenne értékelhető zenéje a produkció alighanem hosszabbik, de mindenesetre hosszabbnak tűnő első szakaszában.

Kiss Tivadar és Gál Gabi (Fotó: Szkárossy Zsuzsa)
Kiss Tivadar és Gál Gabi. Fotó: Szkárossy Zsuzsa

Hogy a zene mily áldásosan felértékelheti az előadást, az rögvest kiderült, amint az isteni szerelvény – amúgy elvitathatatlanul látványosan, gusztusos teatralitással – kigördült a kocsiszínből, s az eddigi takarásból előtűnt Philemon és Baucis meghitt gőzmozdonya. Haydn színpadi munkássága, meglehet, nem tartozik az operairodalom legizgalmasabb hányadába, ám a komponista hangulatteremtő képessége és zenéjének megejtő bája így is alkalmasnak bizonyul a hallgató lenyűgözésére. Így hát Gulyás Dénes és Csavlek Etelka párosának különösen hálás pillanatok jutottak ez este: a szólamok tisztes megformálása, s az énekhangok felvállalt öregedése szép harmóniát alkotott a mitológiai házaspár póztalan tisztaságával. Úgyszintén hamvas tisztaságuk révén váltak szerethetővé a halálból feltámasztott szerelmespár üde hangú alakítói, Kiss Tivadar és Gál Gabi. S méghozzá dacára annak, hogy a színpadon (egy revelatív, ám nem túl barátságos, s talán nem is veszélytelen rendezői ötlet eredményeképpen) pár mázsa szénről aláhempergőzve jelentek meg, földszínre cserélve ruhájuk elíziumi fehérét.

Az utolsó pillanatok látványos képe a mozdonyon szépen megülő szárazjéggel, s a magasban kempingszéken trónoló házaspárral tartósan kellemes emlék marad. Haydn gőzmozdonya legyőzte, s csaknem homályba is takarta az első szakasz korszerű, ám bájtalan vasúti szerelvényét.

Kapcsolódó cikkeinket a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2009 gyűjtőlapon olvashatják. 

Vö. Molnár Szabolcs: Istenek vakvágányon
Kerékgyártó György: Istenek a vonaton
Mátrai Diána Eszter: Kit izgat manapság a szépség? 
Varga Péter: Haydn versus Gourzi 
Kelemen Orsolya: Villámexpressz 
Papp Tímea: Fogmosó istenek a vonaton 
Albert Mária: Elöl ül a masiniszta… 
Bóka Gábor: Az istenek báboznak 
Koltai Tamás: Operazsongás / Operák a Tavaszi Fesztiválon 
Kolozsi László: Orpheusz beérik

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek