Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

TURMIX MÉSZÖLYBŐL ÉS CSALIMESÉBŐL

Markó Róbert: Gyigyimóka története / Vaskakas Bábszínház
2023. ápr. 3.
Csalódott lesz az, aki a Vaskakas Bábszínház honlapján Gyigyimóka történetével szeretne találkozni a Gyigyimóka története című előadásban. De még őt is kárpótolhatja az elvarázsolt tűzoltózenekar muzsikája. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

Én egy kicsit csalódott voltam, habár készséggel belátom, hogy Mészöly Miklós megidézett meséi, a Gyigyimóka és Az elvarázsolt tűzoltózenekar talán túl elvontak, és főleg túl sötétek és szomorúak lennének egy négyéves kortól ajánlott előadásban. Habár felmerül a kérdés, és főleg a Gyigyimóka esetében, hogy miért éppen ezt a mesét választotta Markó Róbert, a szöveg írója az átdolgozás alapanyagául. Hiszen a főszereplő kisfiút ennyi erővel hívhatnánk Pistikének is, ugyanis tényleg csak nyomokban tartalmazza Mészöly figuráját.

Jobban lehet már érvelni Az elvarázsolt tűzoltózenekar mellett, amelynek története ugyan szintén nem jelenik meg a Bartal Kiss Rita által rendezett előadásban, viszont a keret és a közeg, amiben e kissé zilált dramaturgiájú előadás megszólal, a zene. A Rab Viki által szerzett zene pedig nemcsak jó, vidám, fülbemászó (még a vonaton Pest felé is azt dúdolgattam), hanem némi kohéziót is teremt a jelenetek között. Ezt egészíti ki a kiváló és összetett koreográfia, amely Góbi Rita munkáját dicséri.

Bartal Kiss Rita nemcsak rendezője, de látványtervezője is volt az előadásnak. Ugyanakkor a Gyigyimóka történetének tere feltűnően illeszkedik abba a megszokott látványvilágba, amit mostanra talán nem túlzás Vaskakas brandnek nevezni. Ez pedig a következőképpen írható le: a háttér egy (vagy időnként több) erős színnel van megvilágítva, ez a legtöbb esetben – ennél az előadásnál is egy szép kék árnyalat. A tér elemeiben a látványtervezők általában minimalizmusra törekszenek: szalagok, indák, geometriai formák vannak a színpadon elhelyezve (itt egy vasszerkezeten rögzíthető gumiszalagok), amelyeknek átrendezésével tudják a színészek elválasztani egymástól a jeleneteket időben és térben. Mindez nemcsak költséghatékony megoldás, ami lehetőséget teremt az egyes díszletelemek újrahasznosítására – természetesen az is –, de esztétikus, segít fejleszteni a gyerekek absztrakciós készségét, és saját, mással összetéveszthetetlen vizuális világot teremt a Vaskakas számára, amely egyre otthonosabb érzést teremt a visszajáró nézőknek. Ráadásul az egyszerű és letisztult térben könnyen érvényesülnek a főszereplők, vagyis a bábok.

gyigyimoka1
Jelenet az előadásból.

A Gyigyimóka történetében látható kesztyűs bábok igen speciálisak: hosszú csíkos zokni van a színészek kezén, az ujjak kilátszanak belőle, felül bábfej, és a másik kézen is csíkos zokni. Így a báboknak kétféleképpen lehet keze: egyrészt a színész jobb kezén, a zokniból kilógó ujjakból, másrészt a bal kéz segítségével, amely aránytalanul hosszú a bábfejhez képest, és ez groteszk, vicces mozdulatokat eredményez.

Ehhez persze nagy szükség van arra, hogy a színészek percízen, szépen mozgassák ezeket a bábokat. Az előadás színészei Urszinyi Ádám, Bánky Sára, Dunai Júlia, Vitányi-Juhász István és Rab Viki ugyanakkor pontos és kreatív munkát végeznek, kihasználva a bábokban rejlő lehetőségeket. Rengeteg energiával játszanak, és sok humorral töltik meg a jeleneteket. Ráadásul a csapatban mindenki tud zenélni, így mindannyian teljes értékű tagjai az elvarázsolt tűzoltózenekarnak.

gyigyimoka2
Fotók: Vaskakas Bábszínház

Ahogy korábban is utaltam rá, az előadás dramaturgiai szempontból egy kissé fókuszát vesztett, nem igazán lehet belőle kihámozni, hogy tulajdonképpen miről szeretne mesélni, hogy miért ezeket a történeteket gyúrja össze és ebben a sorrendben. Először Gyigyimókát ismerjük meg, aki – ahogy Bartal Kiss Rita is kiemeli egy interjúban – kicsit más, mint a többi ember a faluban, ezért a falusiak megszólják. Eddig úgy tűnik, hogy követjük Mészöly meséjét, és még azt is értjük, hogy miért kerül ide A molnár, a fia meg a szamár című mese, amelyben a molnár meg a fia elindulnak, hogy a szamarat eladják a vásárban, de útközben mindenkinek véleménye lesz arról, kinek kellene a szamáron ülnie. Tehát sokáig azt hihetjük, az előadás arról fog szólni, miként tesszük vagy nem tesszük magunkévá a külső elvárásokat. De aztán végignézünk egy hosszú (és vicces) jelenetet arról, hogy egy légy ellopja a rántottát, amit Gyigyimóka anyukája készített fiának, majd derült égből (tényleg, csak minimális átkötéssel) jön a Csalimese, ami arról szól, hogy a kismadarat nem akarja elringatni a kóró, ezért a kismadár addig árulkodik és fenyegetőzik erdőn és mezőn, míg egy nagy vendetta-sorozat után végül a kóró mégis arra kényszerül, hogy teljesítse a kismadár követelését. Ezen a ponton már nem tudom megmondani, miről szól ez az előadás, habár lehet, hogy csak meg kéne elégednem azzal, hogy a színpadon elmondanak nekünk pár mesét egymás után – láthatóan a gyerekeknek nem esik nehezére ugyanez.

Az előadás adatlapja a Vaskakas Bábszínház honlapján itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek