Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

A SZEMÜK SE ÁLL JÓL

Grimm testvérek–Fodor Orsolya–Oláh-Bebesi Bori: Egyszem, Kétszem, Háromszem / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
2023. márc. 23.
Kirekesztés és normalitás kérdéseit veti fel a Grimm testvérek Egyszemű, Kétszemű, Háromszemű című meséje, és a belőle készült adaptáció is, amelyet Fodor Orsolya és Oláh-Bebesi Bori készítette a Ciróka Bábszínház számára. A kettő között csak finom hangsúlyeltolódásokat figyelhetünk meg. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

Tiszta, sallangmentes előadás az Egyszem, Kétszem, Háromszem, ehhez hasonlóan letisztult, egyszerű, de szép díszlettel. Mátravölgyi Ákos fénykört helyezett a színpadra, amelynek belseje az életet, a körön kívüli rész pedig a halál, a szellemek birodalmát jelképezi – ezért is van különös jelentősége annak, amikor e fénykör kinyílik és becsukódik. A minimalista díszletben nagy szerephez jut a fénytervezés, az azzal megjelenített színek tér- és jelentésképző funkciója (ezért is dühít az átlagosnál jobban, hogy a diákcsoporttal érkező tanárnő előttem gyakorlatilag végigfényképezgeti az előadást a telefonjával).

egyszem1
Szekeres Máté, Horgas Ráhel

A Grimm testvérek története szerint adott három lány és egy anya. Két lánynak és az anyának páratlan számú szeme van, míg az egyik lánynak kettő – ebből származnak a bajok. Nagyon érdekes, hogy míg az eredeti változatban az anya azért haragszik kétszemű lányára, mert az a két szemével nem elég különleges, olyan, mint a többi ember, addig Fodor Orsolya előadásában egy olyan zárt világgal találkozunk, ahol a család tagjai nem ismerik az átlagos embereket, és úgy gondolják, a páratlan számú szem a normálisan elvárt mennyiség.

Talán meglepő dramaturgiai megoldás, de hogy a történet ne legyen annyira sötét, az adaptáció az előadás elején meghalasztja az anyát. Ennek persze az is lehet az oka, hogy az anya figurájáról viszonylag gyorsan megfeledkeznek a Grimm testvérek is, és habár a mese elején írnak még a kegyetlenségéről, később már csak a három lány történetére koncentrálnak. Megjelenik azonban a kétszemű lány mellett az eredeti mesében is egy segítő, aki nem más, mint Szűz Mária, ami viszont tényleg furcsán mutatna egy kortárs feldolgozásban – persze, a maga abszurd módján érdekes is lehetne. De a lényeg, hogy az előadásban a halott anya lesz az, aki hangjával, varázserejével és szeretetével a fénykörön kívülről segíti kétszemű lányát, akit ebben a változatban a legjobban szeret.

egyszem2
Szörényi Júlia, Horgas Ráhel, Darvas Emőke

Talán Kétszemű kiszolgáltatottságának fokozása, vagy az alapvetően nem túl eseménydús történet színesítése miatt született meg az a döntés, hogy a varázskecskéből, aki a mezőn ételt varázsol a testvérei által éheztetett kétszemű lánynak, egyszerű haszonállat helyett cuki és empatikus barát legyen. Ám így még sokkal brutálisabb az a jelenet, amikor az éj leple alatt a páratlan szemű nővérek meggyilkolják szegényt. Pláne, hogy a Mátravölgyi Ákos által tervezett és a Fülöp József által mozgatott bunraku típusú báb nemcsak a legjobb fej, de furcsa módon a legélőbb szereplője a mesének. Ennek pedig az is az oka, hogy a három nővér maszkban játssza végig az előadást. Ez mindhárom színésznőtől erős fizikai munkát vár el, hiszen az arcukkal nem játszhatnak, és bár a szemüvegszerű maszkok gyönyörű ékszerekre hasonlítanak (maszk- és jelmeztervező: Simonyi-Lengyel Mira), a legkevésbé sem kifejezőek, nem árulnak el semmit a karakterekről. Darvas Emőke és Szörényi Júlia gonosz clown figurákként széles kitett mozdulatokkal fegyelmezett koreográfiákat mutatnak be, míg Horgas Ráhel kétszeműként őket ellenpontozza finom, lágy gesztusaival.

A fény mellett a hang, a zene is fontos kelléke az előadás világának. Frank Tamás zeneszerző a varázslatot, az élet és halál közti kapcsolatot jeleníti meg a színpadon. Bár Krucsó Júlia Rita anyaként viszonylag kevés időt tölt a színpadon, mégis fontos, irányító szerepet kap figurája. Hiszen minden varázslat általa, és főképp megnyugtató hangja által történik meg a fénykörön belül. Horgas Ráhel Kétszeműje tőle tanulja azokat a dallamokat, amelyek segítik útja során.

egyszem4
Szörényi Júlia, Krucsó Júlia Rita, Horgas Ráhel, Darvas Emőke.
Fotók: Ciróka Bábszínház

És izgalmas jelenet a királyfi megérkezése is az előadás végén. Szekeres Máté a nézőtér felől érkezik, és a színpad előtt áll meg. Ez egyrészt azért fontos, mert a körön kívüli színpadi tér, ahogyan már korábban írtam, a halál tere, márpedig a királyfinak egyértelműen az életből kell érkeznie. Másfelől megjelenésében, pusztán azért, mert nem lép fel a színpadra és nem visel maszkot, van valami egyszerű civilség, a mi nézőtéri normalitásunkat viszi be a fikció terébe, majd arra kéri Kétszeműt, hogy vegye le ő is a maszkját. Szép, intim pillanata az előadásnak, szerelmi jelenet gyerekelőadásban ritkán ilyen őszinte és romantikus.

Miközben az előadást néztem, végig ott motoszkált bennem egy kérdés: vajon alkalmas-e ez a történet arra, hogy az alkotók szándékai szerint a másságról beszéljen? Fodor Orsolya úgy gondolja, hogy az előadás tükröt tart, amikor az általunk normálisnak vélt Kétszeműt egy olyan világban mutatja meg, ahol a normalitás a páratlan szeműség. De szerintem ez épp fordítva is elsülhet: mivel én a nézőtéren Kétszeművel azonosulok, aki kedves, ráadásul a nagyon jó fej kecskének is két szeme van, és a jóképű hercegnek is, éppen az válik gyanússá számomra, aki más mint én, és láthatóan gonosz is. Én sem fogadom el, és felteszem, a gyerekek sem fogadják el normálisnak azt a világot, ahol gonosz egy és háromszeműek basáskodnak a kedves kétszeműeken, hanem kellemetlen átmeneti állapotnak érzékeljük ezt, és várjuk, hogy mikor győzedelmeskedik már a jó Kétszemű, ahogy az a mesékben lenni szokott. Mindebből pedig az az egyenes következtetésem, hogy az üzenet így az lesz, hogy aki furán néz ki, az fura is, jobb ha távol tartjuk magunkat tőle.

És hiányoltam még egy dolgot: a Grimm testvérek meséje azzal ér véget, hogy a már királynéként élő Kétszeműt felkeresi két koldusbotra jutott testvére a palotájában, és Kétszemű nem elzavarja, hanem megvendégeli és befogadja őket. Fodor Orsolya rendezésének végéről hiányzik egy kissé a megbocsátás gesztusa – habár, tudom, az ilyesmi ízlés kérdése, és egy ilyen történet végén a megbocsátás nem is éppen életszerű.

Az előadás adatlapja a Ciróka Bábszínház honlapján itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek