„A DŰNE 2-T IGAZI MÉRFÖLDKŐNEK TARTOM A KARRIEREMBEN” Beszélgetés Janisch Verával
SZFE-s felvételijéhez Ed Harrist fotózta, a forgatókönyvíráshoz Matt Damon adott neki tanácsot, a magyarul rappelő Kate McKinnon név szerint említette az egyik legnagyobb amerikai late night show-ban. Janisch Verával a Magyarországon forgó nemzetközi filmes munkáiról, az elvarázsolt Nicolas Cage-ről, a vécére vakon, négykézláb mászó Jared Letóról, a legutolsó statisztára is
PACEKBA Dömötör András – Laboda Kornél – Benedek Albert: Mefisztóland / Katona József Színház
Navégre! Nincsen kód és dekód, rejtett utalás, áttételes célozgatás. A Katona József Színház nagyszínpadán a játszók nem kacsintanak össze a közönséggel. Hanem elmondják és megmutatják, mi történik, ha a hatalom mocskos és jobbára tehetségtelen keze lenyúlja a színházat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
ROMOKBÓL ÉPÜLŐ TUDÁSTÁR Wim Wenders: Anselm
A film végén Anselm Kiefer második világháborús romok fölött, kezében egy napraforgóval kötéltáncosként egyensúlyoz, majd a folyóparton találkozik gyermek-önmagával, hogy Szent Kristófként segítse át a nehézségeken; a vizet nézve együtt mondják, hogy „a gyermekkor üres tér, akár a világ kezdete”. A képsor egyszerre álomszerű és reális. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
A „SZAKMA” ÉS/VAGY A „SZENT IHLET” Paavo Järvi és a Budapesti Fesztiválzenekar: Tüür, Schumann, Sibelius / Müpa Budapest
Ars és tekhné – művészet és mesterség –, tanultuk rég az iskolában a fogalmakat. Mikor választhatók szét, és mikor nem? A kérdést ritkán veti fel hangverseny olyan élesen, ahogyan Paavo Järvi és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje tette. Csengery Kristóf kritikája.
ARCANUM – TÖBB, MINT ADATBÁZIS Beszélgetés Biszak Sándorral, az Arcanum alapítójával
Havi egymillió oldalt scannelnek be az Arcanum Adatbázis Kiadó elkötelezett munkatársai. A szám elképesztő, de minket régóta érdekel, hogy cikkeink-videóink elengedhetetlen, láthatatlan munkatársának valójában hogyan zajlanak a hétköznapjai. Biszak Sándorral, az Arcanum alapítójával beszélgetett Jászay Tamás, lapunk főszerkesztője.
A KAKTUSZFEJŰ EMBER Ivanov / Miskolci Nemzeti Színház
Ivanovunk legvigasztalóbb pillanata az, amikor kienné a maradék savanyúságot egy nagy befőttesüvegből. Mivel a keze nem ér le az aljáig, ezért a pisztolyával halászik ki magának egy uborkát. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Hirdetés
PACEKBA Dömötör András – Laboda Kornél – Benedek Albert: Mefisztóland / Katona József Színház
Navégre! Nincsen kód és dekód, rejtett utalás, áttételes célozgatás. A Katona József Színház nagyszínpadán a játszók nem kacsintanak össze a közönséggel. Hanem elmondják és megmutatják, mi történik, ha a hatalom mocskos és jobbára tehetségtelen keze lenyúlja a színházat. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
ROMOKBÓL ÉPÜLŐ TUDÁSTÁR Wim Wenders: Anselm
A film végén Anselm Kiefer második világháborús romok fölött, kezében egy napraforgóval kötéltáncosként egyensúlyoz, majd a folyóparton találkozik gyermek-önmagával, hogy Szent Kristófként segítse át a nehézségeken; a vizet nézve együtt mondják, hogy „a gyermekkor üres tér, akár a világ kezdete”. A képsor egyszerre álomszerű és reális. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
INDOKOL A KURATÓRIUM A minősítéssel nem rendelkező Budapest fővárosi színházi- és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek Emtv. szerinti, 2024. évi szakmai program megvalósítási és működési támogatása
Az alábbiakban a budapesti székhelyű szervezetek pályázatát bíráló szakmai kuratórium – Imely Zoltán, Jászay Tamás, Kricsfalusi Beatrix, Lukács Levente és Herboly Domonkos – részletes értékelése olvasható.
HÁROMKEZES FONÁK Luca Guadagnino: Challengers
Donaldson-Zweig döntőt rendeznek egy szerény összdíjazású challenger tornán. A mérkőzés azonban úgy lelki, mint testi síkon zajló, tinédzserkorig visszanyúló dominanciaharc manifesztációja, melyet a vágy titokzatos tárgya a lelátóról figyel. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.
A KAKTUSZFEJŰ EMBER Ivanov / Miskolci Nemzeti Színház
Ivanovunk legvigasztalóbb pillanata az, amikor kienné a maradék savanyúságot egy nagy befőttesüvegből. Mivel a keze nem ér le az aljáig, ezért a pisztolyával halászik ki magának egy uborkát. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
MR. RIPLEY FEKETÉN-FEHÉREN Ripley / Netflix
Mr. Ripley történetét nem először viszik filmre: az őrületes dél-olasz tájakon játszódó sztoriból két korszakos nagyjátékfilm is született, míg a Netflix most egy nyolcrészes minisorozatot álmodott a témából, több-kevesebb sikerrel. SUGÁR BERTALAN KRITIKÁJA.
CSÁKI JUDIT MÁJUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Először is van Budapesti Tavaszi Fesztivál; aztán van még sok minden más is – a május még a nyaralások előtti kulturális főszezon. A Revizor egyik fontos célja, hogy az ajánlóval a mennyiségileg túlhabzó, minőségileg vegyes kulturális kínálatban segítsen eligazodni. CSÁKI JUDIT AJÁNLÓJA.
ANYÁM SZERINT AZ IRODALOMRA SZÜKSÉG VAN Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia
Szűcs Teri a covid első hulláma alatt kezdte írni blogját édesanyja korábban diagnosztizált demenciájáról. A kötet formában most megjelent Visszatért hozzám az emlékezet nem egyszerű kórleírás: az emlékezet kihunyása nem lineáris folyamat, időről-időre visszatér, és éles fényt vet az élet elmúlt állomásaira, a gyerekkorra, a nyelvre, a fiatalságra és a családra. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.
VÉRESEN KOMOLY JÁTÉKOK Martin McDonagh: Hóhérok; Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Jászai Mari Színház, Tatabánya
Valóság és fantázia találkozásánál bomlik ki a tragédia a tatabányai Jászai Mari Színház két előadásában is: a Szikszai Rémusz által rendezett Hóhérokban és a Guelmino Sándor által rendezett Nem félünk a farkastól című produkcióban. Mindkettő figyelemre méltó, átgondolt alkotás, amely remek ziccereket tartogat a társulat színészei számára. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Hirdetés
A MESÉKET VÉGIG KELL MESÉLNI Leo Vardiashvili: Sűrű erdő szélén
Sűrű erdő szélén című regényével – melyet az Athenaeum Kiadó idén jelentetett meg – Leo Vardiashvili berobbant az angolszász irodalomba: nem csupán felkerült az első tíz legfontosabb regény listájára, de a mértékadó lapok – így például a The Guardian, az Observer vagy a Financial Times – is dicséreteket zengenek róla. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
ISKOLÁBA MEGY A SZÍNHÁZ 6. Tantermi Színházi Szemle / Jurányi Ház
Gáspár Máté a 2017-es Tantermi Színházi Szemléről írt cikkében az alábbi témákat és motívumokat emelte ki: zaklatás, hatalommal való visszaélés, lelki és fizikai erőszak, valamint az önérdekből történő másik lealacsonyításának jelenségét. Idén, a 6. Tantermi Színházi Szemlén hasonló problémák kerültek terítékre. BOGYA TÍMEA ÉVA ÍRÁSA.
MENNYI? MI MENNYI? MIÉRT ANNYI? A színház ára
Tizenkilencezerért az Átriumba, tízezerért a Vígbe, az Örkénybe, a Katonába és Pintér Béla-előadásra, kilencezerért Orlaira, ötezerért a Jurányiba, négyezerért a Miskolci Nemzeti Színházba. Mennyibe kerül ma Magyarországon színházba járni, és minek az árát fizeti meg a néző? ORBÁN KRISZTINA RIPORTJA.
BORULT A PAPÍRFORMA Elisabeth Leonskaja és a Concerto Budapest hangversenye / Zeneakadémia
Vajon a zenei előadóművészet világában, ahol van szerepe a pillanatnyi inspirációnak, kalkulálhat-e előre a koncertlátogató? Tudhatja-e már az esemény előtt, hogy mire számíthat? Kellő tapasztalat birtokában sokszor nagyon is. Ugyanakkor bárkit érhet meglepetés. Jó példa az utóbbira Elisabeth Leonskaja és a Keller András vezényelte Concerto Budapest legutóbbi hangversenye. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
A VÁGYAK DICSTELEN GYŐZELME AZ IGAZSÁG FÖLÖTT William Shakespeare: h.ml.t / Budaörsi Latinovits Színház
Mi van akkor, ha Hamlet apjának szelleme valójában nem jár vissza a sírjából? És akkor, ha Claudius nem is ölte meg őt? Alföldi Róbert Hamletjében erősen áthelyeződnek a hangsúlyok, és Shakespeare tragédiája, ha lehet ilyet mondani, még kegyetlenebb lesz. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
MEGNYÍLOTT A GLISSOTAR Sonus Foundation: Glissotar
Sonus Foundation és Glissotar – mindössze ez a három szó olvasható annak a CD-nek a címoldalán, amelyen egy vöröses fából készült, dísztelenül kialakított, de valamilyen különös mechanikával felszerelt – bizonyára fafúvós – hangszer tölcséres vége is látható. MALINA JÁNOS LEMEZKRITIKÁJA.
OIDIPUSZ ÉS A SEMMIVÉ FOSZLÓ VALÓSÁG Robert Icke: Oidipusz / Radnóti Színház
Szikszai Rémusz megrázó, emlékezetes, valószínűleg még hosszú időn át bennünk élő rendezést hozott létre a Radnóti Színházban. Az Oidipusz főhőse Robert Icke átiratában nem mitológiai alak, hanem korunk politikusa, aki a múlt titkait kutatja népszerűsége megerősítése céljából. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
TANMESE, BOHÓCSIPKÁBANMozart: Il re pastore (A pásztorkirály) / Müpa Budapest
Kedélyes kis előadásra sikerült ez A pásztorkirály: Christina Pluhar széles mosollyal sétál be a színpadra, az énekesek poénkodnak, a közönség derűsen röhögheti ki az abszurd sorsfordulatokat. Colloredo hercegérsek Ferenc Miksa főherceg tiszteletére valószínűleg illően szertartásos merevséggel adatta elő udvari koncertmestere, Wolfgang Amadeus Mozart szerzeményét anno Domini 1775, a 21. században, a Lajtán túl már egyébként sem vesszük olyan komolyan a dolgokat. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
MESE AMYRŐL Sam Taylor-Johnson: Back to Black
Érthetetlen, hogyan lehet egy ennyire nyers, kirobbanó erejű, tragikus művészt ennyire finomkodva, mesterkélten megfesteni. De a kérdés inkább az, minek. Fájdalmas találkozni ezzel a középszerű, hamis mesével. Nézzünk inkább helyette koncertfelvételeket! MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.