Címke: Szkéné Színház

< 1 - 2 - 3 >
Összes találat: 25 db, 3 oldalon
Márpedig a színháznak muszáj politizálnia, ha másért nem, hát azért, mert a politika pont olyan, mint a színház: kulisszahasogató ripacsok és istenadta tehetségek váltják egymást a pulpituson, vagyis a világot jelentő deszkákon. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Szélsőséges hangulatok és indulatok a valóság és a képzelt határmezsgyéjén, darabjaira hulló individuum, férfi és nő héja-násza. Hálás egyveleg: az előadóművész lubickolhat a szerepben, a zenész megmutathatja sokszínűségét, a rendező könnyen utat talál a közönség szívéhez.
A Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Füge Produkció és a Szkéné Színház közös előadásában mutatja be november végén Paul Foster I. Erzsébet című drámáját. A rendezővel, a Vádli egyik alapítójával, Szikszai Rémusszal a próbákon beszélgettünk színházról, hatalomról, rendezésről. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Mindenki onnét jön, ahonnét tud, és mindenki ugyanoda tart. A múlt és a jövő elveszett, tudjuk ezt már Székely Csaba drámatrilógiájának első két darabjából, a Szkénében bemutatott harmadik darab, a Bányavíz csak megerősíti mindezt. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Lehet-e túlélni a háborúk poklát, a megszállások embertelenségeit, a kisközösségek lélekölő kínzásait? Ha igen, hogyan? És milyen áron? NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
Mérsékelten érdekes események, szerény közepes szcenikai eszközök, kiindulásukba fulladó alakítások: a társulat terve szerint saját álmaikból tűzdelt színházi játékban az álmok ülepedtek meg legkevésbé. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Mi az értelme egy lepkehálójával rovarokat gyűjtögető, modern életet élő tanárember mindennapjainak? És milyen értelmet tulajdoníthat valaki – például egy homoksírba temetett asszony – az életnek, akinek a mindennapjai, látszólag örömtelenül, a puszta önfenntartás körül forognak?
„Én nem azt mondom, hogy kussolni kell. Engem nagyon is érdekel, hogy a kollégák mit mondanak, de csak abban az esetben, ha az nem csak őróluk szól.” KRÁLL CSABA INTERJÚJA.
A korrupció és a román-magyar-ultramagyar együttélés témáira íródott Bányavakság helyszíne a Bányavirágból ismerős, reménytelenségbe süppedt erdélyi falu, ahol nem pusztán az alagút végén nem látni a fényt, de a bejárat sem volt túl világos. Ezért aztán mindenki masszívan töményezik útközben.
Kellenek ilyen darabok a színházba, hogyne kellenének: muszáj beszélni olyan témákról, amelyekről fehér asztal mellett nem illik, mert nem szokás. De biztos, hogy így? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
< 1 - 2 - 3 >
Összes találat: 25 db, 3 oldalon

Kiemelt ajánlónk

Október 23-án az Örkény Színházban az Anyám tyúkja című előadást játsszák. Kritikánk itt olvasható.

Tovább a cikkhez
Port.hu