Címke: Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy

A műfaji meghatározást komolyan kell venni: ez az előadás nem a Bánk bán újabb interpretációja, ez „színpadi tanulmány Katona József drámája nyomán”. Nyugtalanító gondolnivalókkal. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.

Díjazott előadások, magasan jegyzett rendezők, híres színészek, neves színházak – így is leírható a Sepsiszentgyörgyön megrendezett Nemzetközi Színházi Biennálé második kiadása.

A Reflex Fesztivál szerves részét képezi a sepsiszentgyörgyi színházi műhelyek, társulatok produkcióinak programba való beemelése. Általuk is megmutatkozik a hely: a Bocsárdi László rendezte Velencei kalmár sokadjára is gazdag élményt nyújt. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ.

A sepsiszentgyörgyiek A velencei kalmár-előadására szóló jegy büszke tulajdonosaként fellépve a pécsi Nemzeti Színház színpadára, látjuk, hogy a közönség számára épített tribünt háromemeletes állványzat szegélyezi. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.

Bocsárdi László előadásában az ártatlan, tiszta szerelem, a kisebbik lány és a fiú – ha nem is győz végérvényesen, de – felülkerekedik az ártani akaró irigységen és gonoszságon. Ezt a csodát s a felnőtt közönséget magával ragadó mesét az előadás színpadi világa szavatolja. RÁDAI ANDREA KRITIKÁJA.

A vendégjáték lelki, technikai pressziója okozta? A társulaton belül tökéletesnek tetsző szereposztás váratlan csődje, talán épp a figurális evidenciák üressége miatt? A rendezői szándékokat visszaverte, lepergette a színpad? TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Társadalmi és kulturális alapjelek, kor- és művészettörténeti átjátszatások tömkelegét szívja magába az előadás. Például a bábbá lefokozott címszereplő verejtékező homlokán töviskoszorú módjára font fehér menyasszonyi ék a korona. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.

Szeszfőzés indítja és zárja az előadást, ám ez a momentum nem csupán egyszerű ismétlés. Az események abszolút értéke állandó, a szögletes zárójel eltávolításával az előjelek azonban ellenkezőjükre váltanak. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA.