Címke: MU Színház

A tantermi színház egyik fontos célja a művészet segítségével kreatív szemléletet vinni az iskola falai közé. A műfaj nem kiforrott, keresi hatékony formáit, de az idei szemle tanúsága szerint is komoly művészi és pedagógiai lehetőségeket rejt. SZ. DEME LÁSZLÓ ÍRÁSA.

Hód Adrienn legújabb, Molnár Csabával és Marco Torrice-vel közös koreográfiája a tánc határaira kérdez rá, miközben szétdúlja annak megszokott kereteit: a fekete függönyökkel és padlóval határolt teret, a köznapi világból zenével és sötéttel kiszakított illúzióbarlangot. VARGA ANIKÓ ÍRÁSA.

„Előre elnézést kérünk a valóságunkért” – a Folyamatos jelen második stációjában elhangzó mondat nem éppen túlcsiszolt, de feltétlenül igaz a trilógia mindhárom előadására. KRÁLL CSABA ÍRÁSA, 2. RÉSZ.

A független léttel járó kiszolgáltatottság egyeseket elbizonytalanít, másokat többletmunkára sarkall. Gergye Krisztián trilógiákba rendezett performanszokkal küzd az elmúlás ellen. KRÁLL CSABA ÍRÁSA, 1. RÉSZ.

A tavasszal indított Antigoné-projekt után Gigor Attila és a Szputnyik társulata ismét együtt dolgozott. Rosencrantz és Guildenstern történetének klasszikussá vált feldolgozását továbbgondolva színházi léthelyzetekre és azok kétségbeejtő kilátástalanságára világítanak rá. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA.

Fehér Ferenc Draculája nem félelmetes vámpír, gonosz vérszívó, hegyes fülű, hosszú karmú pokolfajzat, akit mindenki retteg, hanem a világ talán legmulatságosabb (képzelt) „gyilkosa”, aki ha csupasz női nyakat lát, kitátja a száját, de nem harap. KRÁLL CSABA ÍRÁSA.

Azok a kérdések, amelyeket Gergye a Trilógia Maratonban színpadra visz, a tánchoz, a testhez, az identitáshoz, idegenséghez és otthonossághoz, a művészet és világ viszonyához kapcsolódnak, miközben sorvezetőjévé az (előadó)művészi megszólalás problémáját teszi. VARGA ANIKÓ ÍRÁSA.

Hód Adrienn különös, egyszerre távolságtartó, mégis magához vonzó koreográfiát mutatott be a MU Színházban. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA KRITIKÁJA.

Az A38 hajón szeptember 3-án a fotókiállítás megnyitójával indult az este, majd a Peter Brötzmannról szóló portréfilm vetítésére került sor. SZABÓ BÁLINT BESZÁMOLÓJA.

Ha meg kellene nevezni azt a hónapot, amelyik itthon az élő jazzt a legteljesebben szolgálja, kétség sem férhetne hozzá, hogy szeptemberre esne a választás. SZABÓ BÁLINT BESZÁMOLÓJA.