Címke: Nemzeti Színház

< 1 - 2 - 3 - 4 - 5 - 6 - 7 - 8 - 9 >
Összes találat: 85 db, 9 oldalon
Könnyebb felsorolni, mi mindenről nem szól Alföldi Róbert évadnyitó rendezése a Nemzeti Színház nagyszínpadán, mint azt megmondani, hogy miről igen. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Vagy virágot Algernonnak! - jutott eszembe, amikor túllépve a kezdeti előítéletes hirtelenszeműségen, alábocsátkoztam Dörner György színművészünk Új Színház-hódító pályázati értekezésének mélyrétegeibe. BALOGH TIBOR ÍRÁSA.
Nyitni külföldre és belföldre – a POSZT új művészeti vezetője tele van ötletekkel, és azt is sejti, honnan lehet ezekhez anyagi fedezetet szerezni. Márta István átalakítja a válogatás rendszerét, de elmondja azt is, mi a baj a kritikusokkal. NAGY GERGELY MIKLÓS INTERJÚJA.
A Bánk bán junior revelatív előadása után újabb klasszikus drámánk került a Nemzeti Színház színpadára. Alföldi Róbert rendezése tisztes, közérthető és a lényeget tekintve konzervatív interpretációnak tűnik. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Van a városban egy előadás, amelyik a lehető legbonyolultabb dolgokat mondja el pofonegyszerűen. (Már ha a pofon egyszerű.) FORGÁCH ANDRÁS KRITIKÁJA.
Semmiből mi sem lesz, megtanultuk rég a másik nagy tragédiából, itt viszont épp annak lehetünk tanúi, ahogyan a semmiből minden lesz a nyomasztóan következetes, súlyos előadás során. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Egy hétvégén két jelentékeny ősbemutatóra is futotta a társulat erejéből. Az új Esterházy-darab mai revü (a zenés katonadolog, azaz a Mohácsi testvérek Egyszer élünk című „tegnapi revüje” után). Az Én vagyok a Te amolyan esterházys Isten-dolog. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A megtörtént eseményekből kiinduló, a valóságot mesébe oltó, a rejtőzködő költészetet, az (ön)ironikus groteszket és a brutális abszurditást ötvöző mű múltunkkal és jelenünkkel való szembenézésre késztet. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Heiner Müller kétszereplős Kvartettje – tehát kvartett két hangra, ami már önmagában megrezzenti füleinket, miként lehet négyzetre emelni egy előadás belső tartományát –, bizonyos értelemben Jean Genet Cselédek című francia klasszikusára adott német riposzt. FORGÁCH ANDRÁS KRITIKÁJA.
Nem lenne haszontalan tudni, mely felkínált darabok közül bólintott rá a rendező éppen erre. Zenés színházi ön- és társulati tréningnek nem rossz választás, de az emberöltővel ezelőtt keletkezett színmű, miközben levedlette a régit, kevéssé vett fel új, mai arcot. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
< 1 - 2 - 3 - 4 - 5 - 6 - 7 - 8 - 9 >
Összes találat: 85 db, 9 oldalon

Kiemelt ajánlónk

Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet műgyűjteménye szeptemberig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kritikánk itt olvasható.

Tovább a cikkhez
Port.hu