Mindennapi szemetünk |
A Millenáris nyári Park Action sorozatában Szabó Réka és a Tünet Együttes Te szemét! – szabadtéri nagytakarítás és szennyesztrád című darabja az újrahasznosítás eszméjét a lehető leggyakorlatiasabban járja körül. A szerdánként tartott, táncos rendezvénysorozaton a recycling fogalma a különböző társulatok értelmezésében sokféle, jóval távolabbi asszociációt is behívott: előfordult például a rendelkezésre álló terek újrahasznosítása, korábbi koreográfiák részleteinek új kontextusba helyezése, vagy éppen metamorfózisok, átlényegülések sorozata is. Szabó Réka rendező-koreográfus viszont a közelebbi asszociációkra fókuszál, és egy pimasz, szellemes és interaktív szemétbörzét állít színpadra, melyben gyűlölt és letagadott ikertestvérünk, árnyékunk és igaz lelki társunk, a szemét mindenféle szabadság- és személyiségjogokat követel. Milyen alapon? Mi közünk hozzá? Talán csak annyi, hogy megszabadulni sosem fogunk tőle, így aztán érdemes fontolgatni az együttélést.
Recycling |
Igazán csak akkor lehet megismerni valakit, ha kiderül, hogy mi az, amitől fél, amit elfojt, azaz mitől próbál megszabadulni. Ha egy közösségről akarunk megtudni többet, bőven elég, ha arra fókuszálunk, mihez is kezd a saját szemetével. A fogyasztói társadalom gyakorlata szerint a tárgyak élettartama lecsökken, villámgyorsan rotálódik minden, a termékek jó része eleve szemétdombra készül. Új meg új tárgyakat veszünk ahelyett, hogy megjavítanánk, ami elromlott, elcserélnénk vagy elajándékoznánk: iszonyatos mennyiségű szemetet termelünk, pedig a feleslegessé vált hulladékot át is lehetne alakítani, hogy új funkciót, új életet kapjon.
A Tünet Együttes meglehetősen tendenciózusan a hasítás helyett az újrahasznosításra szavaz, második, harmadik, sokadik szerepkörbe emelve a különféle feleslegessé vált hulladékokat. Korábbi, hasonló tematikájú darabjukban, a Nylon Revüben például különféle zacskókból rittyentettek jelmezbált, ez alkalommal pedig egy méretes szemétkupacot hoznak játékba.
Takarítás |
A táncosok, azaz a park minden irányából felbukkanó arctalan, anonim „szemétlények” Bodnár Enikő jelmezeit viselik. Ezek leginkább fekete szkafanderhez hasonlítanak, sajátosságuk pedig az, hogy a Millenáris kávézgató-beszélgető közönsége beléjük dobálhatja az éppen kéznél levő szemetét. Ily módon már eleve számtalan, véletlenszerű interakcióval indul a közös játék, és mire a figurák a Csodák Palotája előtt kialakított hulladékrakáshoz, az alkalmi színpadhoz érnek, már több tucat látogatót megszólítottak.
Szkárossy Zsuzsa felvételei a Gödörben készültek |
A Góbi Rita, Vadas Zsófia Tamara, Gőz István, Dózsa Ákos, Szász Dániel, Kövesdi László alkotta akciócsoport ezúttal is jó formában van: szellemesek, nyitottak, könnyedek, és érzékenyen rezonálnak a közönség váratlan reakcióira is. A számtalan improvizatív elemet tartalmazó zenés-táncos börleszk végig a nézők aktív bevonásával zajlik, némiképp nyersebb, harsányabb humorral tálalva a mondandót, mint eddig megszokhattuk. Megesik például, hogy egy, az előadásba bevont néző szívószállal kólát szürcsöl egy olyan pillepalackból, mely különben az egyik táncosnő melltartójául szolgál. A kép nem csak kedélyes obszcenitása miatt emlékezetes, hanem azért is, mert arra is utalhat, hogy mi van akkor, ha egyszer akár az anyatejet is felválthatja a kóla, és akkor már csak egy lépésre vagyunk a sci-fi írók régi, kedvenc víziójától, a méhen belüli reklámtól.
Kapcsolódó cikkeinket és a támogatás adatait a POSZT 2009 gyűjtőlapon olvashatják.