Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

PÁRBESZÉDEK A SZERELEMRŐL

Grecsó Krisztián – Bíró Bence: Megyek utánad / MASZK Egyesület, Orlai Produkciós Iroda, FÜGE
2018. okt. 12.
A fiatal alkotócsapat munkájának eredményeként Grecsó Krisztián Megyek utánad című regénye igényesen szórakoztató párkapcsolati drámaként ölt megindító színpadi formát. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA.

Mindössze egy vajszínű kanapé látható a Grecsó Krisztián regényéből készült Megyek utánad című előadás színpadán. A szegedi Régi Zsinagóga tág terében a közepes méretű bútordarab számos társas helyzet helyszínéül szolgál: köré sűrűsödik Daru kamaszkorától datálódó, szerelmi csalódásokon átívelő, majd válásba torkolló felnőttéválás-története. 

Mészáros Béla és Baki Dániel
Mészáros Béla és Baki Dániel

Az önismereti kultúra utóbbi években tapasztalható hazai felfutásával párhuzamosan a vizuális média mellett mintha a színházak repertoárján is egyre hangsúlyosabban lennének jelen olyan előadások, amelyek a párkapcsolati vagy házassági konfliktusokat a szórakoztató pszichologizálás nyelvén igyekeznek megragadni. A műfaj kontextusa természetesen beláthatatlanul tág, azonban egy elképzelt koordinátarendszer egyik pontján a könnyed vulgárpszichologizálás, másik végén pedig a kőkemény családi háttérrajzból kibontakozó párkapcsolati mintákat tárgyaló előadástípusok említhetők meg. Az utóbbira példa a  Kincses Réka által írt és rendezett Pentheszileia Program a Víg Házi Színpadán, de ott van Joël Pommerat A két Korea újraegyesítése című műve is, ami a Katonán kívül az Ódry Színpad repertoárján is szerepel Dalok a földszintről címen. Természetesen a műfaji stílusregiszter korántsem ilyen kategorikus, de az igényes szórakoztatásra szakosodott Orlai Produkciós Iroda Párterápiája a könnyed irányba billen, s ugyanez mondható el a szegedi MASZK Egyesület, a Füge és az Orlai Produkció együttműködésében, Bíró Bence által színpadra írt Grecsó-regény színpadi változatáról is. 

A Megyek utánad ugyanis a szórakoztatás és a mélyebb igazságok felmutatása közti mezsgyén egyensúlyoz, s a darab alapjául szolgáló regény helyenként túlromantizált tónusa ellenére – miszerint egy ember élete a párkapcsolatain keresztül mesélhető el – az előadás képes az általánostól elrugaszkodva egyetemesebb tablóvá satírozni Daru útvesztőkkel tűzdelt felnőtté válásának históriáját. Ennek kibontásában Dékány Barnabás rendező egyértelműen a színészi játékra támaszkodik, miközben a szerepösszevonásokon nyugvó dramaturgia gazdag műfaji hagyományszálakat sűrít magába, így a szituációs játékok mintázata mellett egyfajta melankolikus romkom-textúra vegyül a realista pszichologizálás komolyságával. 

Jelenet az előadásból
Jelenet az előadásból

Dékány Barnabás rendezése Daru élettörténetét egy retrospektív, terápiaszerű önvallomás keretébe illeszti, amelyet szerepmegosztással és -összevonásokkal fordít a színház nyelvére. Az előadás egy keretjátékkal rúgja fel a lineáris történetívet, így a felnőttkor delén lévő Daru az előadáskezdéskor Mészáros Béla megformálásában lép színre, aki az általa frissen megismert Julinak kezdi mesélni, hányadán is állt a női nemmel ifjúkorától kezdve. A terápiaszerű szituáció tapintatosan löki az előadást a pszichologizáló regiszter irányába, hiszen Daru mesélése kamaszkori, majd ifjúkori párkapcsolati útkereséseinek és sérüléseinek feldolgozástörténetévé szélesedik. 

Ennek megfelelően a felnőtt és ifjúkori Daru elkülönbözését színészileg Mészáros Béla (felnőtt Daru) és Baki Dániel (kamasz/ifjú Daru) kettőse kivitelezi, miközben mély összefonódottságuk sem marad rejtve. A keretjátékban például Baki Dániel az elveszett ifjúságot jelképező Daruként mászik elő a kanapé mögül, s Luciferként súgja felnőtt énje fülébe, hogy Juli milyen tulajdonságjegyei emlékeztetik az eddigi barátnőkre. A felnőtt Daru történeteiben viszont Mészáros alakítja ifjúságának meghatározó férfiszereplőit, illetve stabil jóbarátként mentorálja Darut a nehéz helyzetek során. Kínos családi ebédek, ügyefogyott osztálytárssal elütött szabadidő, a főiskolai évek alatt pedig füstös házibulik ismerős kliséi váltakoznak. Ez a dramaturgiai minta ugyanakkor geg- és poénáradattal, s vígjátéki félreértésekből merített helyzetkomikummal dúsul: talán a legcsiszoltabbnak Mészáros és Baki apró félreértésnek induló, áttételes hűtlenséghálót ábrázoló jelenete nevezhető, amikor is a kölcsönös félreértések túltengéséből már teljességgel kibogozhatatlan, hogy Daru szeretője végül megcsalta-e őt a szeretője húgának partnerével is. Az előadás humorfokát végig Mészáros Béla játéka garantálja, aki feltűnően otthon érzi magát a vígjátéki típusfigurák alakításakor, de szerfelett izgalmas, ahogy minimalista eszközökkel, arcjátéka és beszédmodora mozgósításával a felnőtt Daru belső drámáját is fájdalmas beleérzéssel képes közvetíteni. 

Az előadás szerepkiosztásainál maradva a két férfi-egy nő felállás (Kurta Niké alakítja az előadás gerincében Daru életében szereplő összes lányt) azt az érzetet erősíti, hogy Daru párkapcsolatai egyetlen nőtípus variánsainak történeteként írhatók le, ami egyben a körkörösség ismert toposzába helyezi a fiú élettörténetét. A lélektaniságot hangsúlyozva Dékány kevésbé gabalyodik bele Daru családi származásának bonyolultabb rejtelmeibe, inkább skiccszerűen villantja fel a Körösmenti faluból származó fiú önbizalomhiányának lehetséges okait. 

Fotók: Révész Róbert. A képek forrása: MASZK Egyesület
Fotók: Révész Róbert. A képek forrása: MASZK Egyesület

Baki Dániel sikerrel dolgozza ki a közegéből kitörni akaró, ám gátlásaival minduntalan viaskodó, így esendőségeivel együtt szerethető Daru karakterét. Meggyőző technikai tudásával magabiztosan érzékelteti a különböző élethelyzetek okozta lélektani változásokat, így egyaránt hiteles duzzogó kamasz Daruként, vagy a főiskolai évek deviáns kilengéseit ábrázoló jelenetekben. Baki sikerrel találja meg azt a stílustartományt, amelynek köszönhetően Darut körüllengi egyfajta melankolikus férfibú, az érző férfi áthatolhatatlan fájdalma. S valóban, Daru visszahúzódó jelleme, majd a meg nem értettség érzéséből fakadó különcsége ellenére a kirívóan vagány, szabadszerelmet ünneplő, vagy érzelmileg labilis lányokhoz vonzza, majd az öngyilkosságba menekülő Eszter elvesztése mély gyászélménnyel terheli meg lelkét. A női karaktertípusok plasztikusan jelennek meg a színen, Kurta Niké bravúrosan váltogatja szerepeit, így visszahúzódó cserfes kislányként és gátlástalan szeretőként is tud eredeti lenni. Ennek hatására a női nem is egyfajta megközelíthetetlen és megérthetetlen bálványködbe burkolózik, s néhány másodpercre még talán azt is elhisszük, hogy mindez nemcsak Daru nézőpontjából tűnik így. 

Az előadás utolsó harmadában pedig nincs más hátra, csak a keretjátékkor megismert alapállás visszarendeződése: ám első ízben Mészáros Béla felnőtt Daruja mellett Kurta Niké még az éppen válni készülő Grétaként látható. Aki anno feleségül ment Daruhoz, akinek párkapcsolati vargabetűi ettől még korántsem zárultak le, sőt, akkor íródtak igazán. A házasság felbontása után a szórt fényben ülő egykori pár Woody Allen filmjeire emlékeztető stílusban kezd bele közös élményeik felidézésébe, hogy aztán egy snittet követően ismét a jelenben találjuk magunkat. Daru befejezi meséjét, Juli pedig éppen indulni készül, Daru pedig természetesen utánamegy. A körkörösség jegyében. 

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek