Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ

Szép Ernő: Vőlegény / Orlai Produkciós Iroda, Belvárosi Színház
2017. szept. 28.
Különös élmény egy Szép Ernő-mű robbantott változatával találkozni. Az előadás első felvonása szilánkokra hasad, de aztán, leginkább a szerzőnek köszönhetően, szépen gyógyul, s részeiben magára talál a produkció. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA.

A nyitás minden pillanata imponáló professzionalizmust jelez. Valcz Gábor mélyülni tudó díszlete koszos tapétás, kis csálé lámpával világított szegényember-lakást mutat, kopasz ablakkal, s otthon gyártott, eladásra váró babák seregével a polcon. Zeke Edit összességében barnásrózsaszínt és tompa kéket kiadó pasztell jelmezei karaktert éltetően beszédesek és kitűnően szabottak. Régi írógép zaja indítja azt a minden érzéket célba vevő, többszólamú „zeneművet”, amit Novák Eszter rendező növeszt szeretett szerzője és színészei köré. Folyik a filléres bedolgozás, szürkéskék borítékokat címez a mama meg a fiú, berreg a varrógép, hazaájul munkából valaki, megjön a családfő is a turfról, s mikor már előkavargott mindenki, előttünk is bizonyítva áll a kis szolgáló igaza: „Instállom, ez itt mind bódogtalan.”

Kovács Patrícia, Takács Kati, Szabó Kimmel Tamás
Kovács Patrícia, Takács Kati, Szabó Kimmel Tamás

Némi gondot jelent, hogy akik még sose látták a darabot, egyszerűen képtelenek felfogni, miről akarnak itt beszélni nekik. Az irodalmilag dörzsöltebbek viszont hümmögve konstatálhatják, aha, ilyen az, amikor valamit nem „szétírnak” az elmúlt évek divatja szerint, hanem – nagy gyakorlattal és saját kedvre – „szétrendeznek”. 

Az egész életében anyagi gondokkal küzdő, s minden szenvedés, mi több, minden szenvelgés iránt megértéssel viseltető író 1919 után, Hatvany Lajos vendégeként, Bécsben időzve írta meg az 1922-ben a Vígszínházban bemutatott darabot. A művet a szélsőjobb addig savazta, míg tizennégy előadás után levették a műsorról, de a Színházi Élet hasábjain addigra már megjelent. A hatvanas években Vámos László, később két másik alkalommal Szirtes Tamás rendezésében vitte sikerre Madách Színház. Erre az időre már rákapott a világ a groteszk élvezetére, s ez a tolmácsolási mód sikeresen tarthatta egyben a lírai komédiaként induló, széteső bohózattá fejlődő játékot. 1982-ben filmet is rendezett belőle Vámos László. A elmúlt évtizedek során aztán, kesernyés komédiaként, biztos sikerrel söpört végig minden magyar színpadon. Novák Eszter mostani rendezése pattogó burleszkként indul, s úgy is fejeződik be. A második felvonást kitöltő szerelmi nagyjelenet azonban vérre menő, szomorúan poétikus csata, igen erős pillanatokkal.  

Pénz, pénz, pénz, pénz! – hangzik el a minden bajok magyarázatát és megoldását érzékeltető sóhaj. Csuszik Zsiga, a hivatalából kirúgott, mihaszna apa (Gazsó György), s felesége, a habókos anya (Takács Katalin) népes családjában a három felnőtt lány közül Ducika (Szabó Irén) dolgozni jár, Mariska (Tóth Ildikó) hátán viszi az egész háztartást, a harmadikat meg, Kornélkát (Kovács Patrícia) épp most próbálják férjhez adni. Fox Rudi, a link fogász (Szabó Kimmel Tamás) pedig nősülni kíván, kifejezetten a hozomány végett. Ám hozomány, az nincs. Itt sincsen, bár ködösítenek körülötte. Búcsúzni kell. De Kornélka, családjától is menekülve, megjelenik a fogász rendelőjében, s rég hordott szüzessége minden hevével a tiltakozó fiúnak adja magát. Kis idő múlva bizonyos jótevők „megvilágosítják” a lányt, s az pártfogója révén nem koplal többé. Nappal is „éjfél utáni ízléssel” öltözve, ajándékokat osztva jelenik meg az elképedt családban, s utazni készül. A faképnél hagyott Rudi utána jön, jelenetet rendez, sírás és összeborulás van. Már nem várja a lányt az autó, ám hogy a mese mese legyen, a titokzatos „férfi” által becsempészett arany cigarettatárca megoldja az egymásba kapaszkodó fiatalok pénzügyeit.    

Tóth Ildikó, Kovács Patrícia, Takács Kati
Tóth Ildikó, Kovács Patrícia, Takács Kati

A burleszk elvárt ritmikai könnyedsége a nagyon is dinamikus purparléknak, rohangászásoknak és párnacsatáknak köszönhetően elvész kissé. Marad viszont valami szorgalmazott tágasság, s olyan fajta levegősség, mint mikor túl sok élesztő kerül a lisztbe, s elkel a tészta. A csak magukkal törődő, „mérgező szülőkké” fejlesztett öregeket nagyszerű színészek játsszák, s érezni, hogy pontosan teljesítik a közösen vállalt elképzelést. Ettől azonban minden esendőségük oda lesz. Gazsó György olyan erős és elszánt, jó karban lévő szélhámost játszik, akit egy pillanatra sem érint meg a felelős félelem, így elveszíti a szerethetőségét is. Takács Katalin, vélhetően megegyezés szerint, erős énközpontúsággal, csak magára figyelve szédeleg a térben. Az anyaszerep technikai nehézségét a „hol itt fáj, hol ott fáj” alapállapotot jelző jajgatások sora adja. Ám legtöbbször hiányzik a fájdalom jelentkezését jelző töredékidőnyi „auftakt” a sajgó testrész teátrális megnevezése előtt. Talán attól tartottak, hogy ettől még töredezettebb lesz a játék?   

Kovács Patrícia, vagyis Kornél, ahogy mondani szokták, kész van már a fiú látogatása előtt. Szétesett, reménytelen, feladta. Így aztán kisebbet kell lépnie a mélybe, amikor elindul, hogy sorsot csináljon magának. Finom és keserű, annyira, hogy alig lehet neki elhinni a hazalátogató jelenetben mutatkozó elszánt libaságát. De itt már Szép Ernő mindenáron való mesefabrikálása a ludas. Fox Rudi is itt fordul ki magából, pedig előtte micsoda következetes, kemény fickónak indult. Az ő dialógusaikból azonban, bármilyen jól is frissített és tömörített Kárpáti Péter, a dramaturg, még mindig lehetne húzni, hisz sok esetben helyben topog a jelenet a rendelőben is, s a végső egymásra találás során is.  

Fotók: Puskel Zsolt, PORT.hu
Fotók: Puskel Zsolt, PORT.hu

Szabó Kimmel fogásza az első pillanattól kezdve átlát mindenkin. Nem jókedvéből ilyen, így tud életben maradni. Hallatlanul gazdag alakítás ez. Van egy kis testhulláma ennek a fiúnak, talán a minden helyzetből kicsúszó menekülőművész begyakorlott mozdulata ez. Gyors hangváltásai, a mindenkori partner iránti, praktikusan kimért figyelme, biztos ritmusérzéke, szélhámos eleganciája, s a mindezeken át is érzékelhető heroikus reménytelensége nagy figurává teszik ezt a Fox Rudit. Összegezve: ördögien jó színész Szabó Kimmel Tamás. De nagyszerű az elgyötört, esendő kisembert, a fogász apját játszó Kerekes József is, aki később felismerhetetlenre öltöztetve, mint csodacsináló, autós férfiú tér vissza egy másik szerepben.  

Üdítően kedves jelenség László Lili, Pendzsi, a szolgálólány szerepében. Ő kívül áll a csalinkázó családi ringlispíl peremén, viszont Mariska, Tóth Ildikó a központi oszlopa mindennek. Maradva a fogászat világánál, olyan ez a Mariska, Tóth Ildikó megformálásában, mint sérült fogban az ideg. Ő az, aki mindent érzékel, s erkölcsileg mégis tökéletesen ép marad a megrontó világban. Ennek azért ára van. Ha eddig tán remélt is valamit, azt, hogy az ő személyes boldogságának esélye most folyik le a konyhai lefolyóba, most fogja fel. S mi is megértjük ezt, mikor az összeálló családi tablóba, a hunyorgató, kék papírvirágok közé megkésve odahívják. Az előadás legszebb pillanatai közé tartozik ez a tragikus, alig észrevehető zárlata egy sorsnak.

A groteszkből steril, olykor ijesztő burleszk, a mosolyból fájdalmas grimasz lett ezen az estén.  De nem lehet vitatni ennek az értelmezésnek a jogosságát sem. Igen, ezt is ki lehet bontani ebből a darabból. A kölcsönkért kockacukorból mi, nézők, nem kapunk. A méltatlankodók bosszantására meg esetleg ajánlani lehet az eredeti drámaszöveg elolvasását. Az se lesz könnyebb. Sóhajtsunk egyet. Majd reménykedünk máskor.  

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek