Megborulva
2017.04.17.

Ki vágyik arra, hogy egy önző, ellenszenves figurát bámuljon a tévében hétről hétre? A Megborulva című HBO-sorozat a geek-komédia és a nézői türelem határait egyaránt feszegeti. Szeretni nehéz, de jelenségként érdekes. BUJDOSÓ BORI ÍRÁSA.

Judd Apatow-nak rengeteget köszönhetünk, mindenekelőtt azt, hogy Paul Feiggel együtt megcsinálta a rövid életű, de zseniális Freaks and Geeks-sorozatot ’99-ben, amelyben főszereplővé emelte a szeretni való geekeket. Ezzel pedig valószínűleg nemcsak a geek-komédiák trendjét indította el, ami olyan élvezetes darabok megszületéséhez vezetett, mint A 40 éves szűz, a Superbad vagy a Felkoppintva, hanem minden bizonnyal lelket is öntött azokba a cseppet sem menő kiskamaszokba, akik korábban egyáltalán nem láthatták viszont magukat a mozivásznon és a tévéképernyőn.

Judd Apatow
Judd Apatow

Miután rendezőként befutott, Apatow a szárnyai alá vette kezdő humorista és filmes kollégáit, ha ő nincs, akkor aligha kapott volna az HBO-n önálló sorozatot a huszonöt éves Lena Dunham (Csajok), és valószínűleg Amy Schumer sem játszhatott volna főszerepet egy stúdióvígjátékban (Kész katasztrófa). Apatow hathatós közreműködésével az elmúlt bő tíz évben teljesen átformálódott az amerikai komédiaszíntér, a hollywoodi stúdiók lényegesen bevállalósabbak lettek, divatba jöttek a korhatáros vígjátékok, és olyan, sem humorukat, sem megjelenésüket tekintve nem hagyományos sztáralkatok váltak elképesztően sikeressé, mint Seth Rogen vagy Melissa McCarthy.

A merész, tabudöntögető humor mainstreambe átszivárgásával nagyjából egy időben zajlott le a televíziós robbanás Amerikában: egyrészt a sorozatok sokkal menőbbekké váltak, másrészt a kísérletezés fő terepe a mozifilmekből áttevődött a tévébe, ahol kisebb rizikóval (anyagi befektetéssel) lehet bátrabb dolgokkal is próbálkozni abban a reményben, hogy a globálissá vált piacon a rétegtartalmak is megtalálják a maguk közönségét – összehasonlíthatatlanul könnyebben, mint a művészmozikban.

Ez a két tényező együtt ahhoz is vezetett, hogy olyan, csak szűk körben ismert standuposok is lehetőséget kaptak arra, hogy saját tévésorozatot csináljanak, akiknek egy évtizeddel korábban erre nulla esélyük lett volna – gondoljunk, mondjuk, Aziz Ansarira, akinek sikerült kitörnie a vicces indiai mellékszereplő skatulyájából, és Master of None címmel szériát kapott a Netflixen. A legújabb sikersztori a közismertnek még az Egyesült Államokban sem nevezhető humoristáé, Pete Holmesé, aki Apatow segítségével gründolt magának egy szériát az HBO-n Megborulva (Crashing) címmel.

A nemrég befejeződött, nyolcrészes első évad elkészítésében Apatow nemcsak executive produceri minőségben vett részt, hanem több epizód írásába is beszállt, illetve az első és az utolsó részt ő maga rendezte. Pete Holmes egy Pete nevű, a humoristára kísértetiesen hasonlító humoristát alakít a sorozatban, aki le sem tagadhatná az Apatow-rokonságot: egy gyógyíthatatlan, életképtelen, tudálékos geek. Pete figurája ugyan önéletrajzi ihletésű, de Holmes interjúkban elmondta, hogy Apatow jelentősen belefolyt az összes kreatív folyamatba, és a főhős nagyon is beleillik Apatow figuráinak sorába.

Ugyanis ahogy telnek az évek, Apatow egykor bájosan esetlen, saját világukban pörgő, mégis jószívű geekjei egyre narcisztikusabbakká, agresszívabbakká és elviselhetetlenebbekké válnak. Tavaly a Love című Apatow-sorozat főhősein szörnyülködhettünk: szerelmi történetet két ennyire antipatikus és egoista főhőssel talán még sosem láttunk. De még ők is édi-bédi figurák a Megborulva Pete-jéhez képest, aki nyolc epizód leforgása alatt módszeresen meggyűlölteti magát velünk.

Jelenet a sorozatból (a kép forrása: MAFAB.hu)
Jelenet a sorozatból (a kép forrása: MAFAB.hu)

Amikor elindul az évad, még megelőlegezett rokonszenvvel viseltetünk ez iránt a tutyimutyi, éretlen fickó iránt, aki leginkább egy túlméretezett, kajla plüssállathoz hasonlít. Hát istenkém, humorista szegény, persze, hogy nem képes a felnőttek világában boldogulni, azért azt igazán nem érdemelte, hogy a felesége (Lauren Lapkus) megcsalja egy szőrös hippivel és szenvtelenül bejelentse, hogy rögtön el is hagyja. Tény, hogy Pete már ekkor is dedós dolgokat vág a felesége fejéhez, de ebben a helyzetben ez valamelyest érthető, nem lehet könnyű neki. És egy kicsit még tiszteljük is amiatt, hogy sikertelensége ellenére nem volt hajlandó feladni szenvedélyét, a standupot.

Az első három rész alatt még Pete-nek drukkolunk, például, hogy miután elhagyta a megszentségtelenített családi otthont, legyen hol aludnia, amiben egyébként a mellékszerepekben felbukkanó különböző humoristák (Artie Lange, T. J. Miller, Sarah Silverman és mások) segítenek neki, de a negyedik rész magasságában a gyerekes dac átalakul sértett beképzeltséggé, ami innentől epizódról epizódra mind jobban elhatalmasodik a főhősön. Holmest hiúsággal nem vádolhatjuk, teljes mellszélességgel vállalja figurája egyre visszataszítóbb húzásait, többek közt egy incesztus határát súroló szálat Pete és az anyja között, amit nézni is nehéz, aztán az arrogancia egyre durvább megnyilvánulásait, és az önzőségi csúcsot, amikor Pete a következő érveléssel próbálja visszaszerezni a feleségét: „nincs állásom, nincs pénzem, nincsenek kilátásaim, nincs hol laknom, veled kell lennem”.

A végén tényleg legszívesebben felképelnénk ezt az embert, aki semmiféle személyiségfejlődésen nem megy át az első évad során. A feleségével viszont egyre jobban együtt érzünk, kár, hogy ő valószínűleg a következő évadban már nem nagyon fog szerepelni, pedig nála még talán lenne remény az önreflexió fejlődésére, míg Pete-nek, a harmincas óvodásnak nem sok esélyt adunk ezen a téren. Holmes és Apatow nem is nagyon igyekszik viccesen ábrázolni Pete mérhetetlen egocentrikusságát, ahogy halad előre az évad, egyre inkább úgy érezzük, egy kellemetlen esettanulmányt nézünk egy személyiségzavaros, valamelyik korai fejlődési fázisban megrekedt férfiról.

Ehhez mintegy csak egzotikus érdekességképpen adódik hozzá Pete erősen vallásos családi háttere, ami szexuális lefojtottságát és tapasztalatlanságát magyarázhatja, de rosszfejségét semmiképp sem. Kicsit olyan, mintha Apatow próbálgatná a tévécsatornák határait, és várná, hogy mikor jön el az a pont, amikor valaki végre a szemébe mondja: „figyelj, Judd, köszi, de elég volt, nem akarunk több seggfejekről szóló sorozatot látni”. Az már biztos, hogy a Megborulva folytatódik, és még azt is el tudom képzelni, hogy ha a sorozat megéri, sok-sok évad múltán Pete majd elkezd hasonlítani egy felnőtt férfira, de nekem biztos nem lesz türelmem addig kitartani mellette.

A sorozat adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található.  

Szerző: Bujdosó Bori