Georg Lickl egyházi művei / Hungaroton Classic
2008.07.20.

Köztudott, hogy az úgynevezett historikus előadásmód egyik következménye volt a repertoár hatalmas bővülése. Ennek jegyében vették most lemezre a Bécsben és Pécsett működő osztrák zeneszerző három egyházi művét. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA.

Vashegyi György
Vashegyi György
Johann Georg Lickl az ausztriai Korneuburgban született 1769-ben, kitűnő mesternél, Albrechtsbergernél tanul, később feltehetően Haydn ajánlására nyeri el a bécsi Leopoldstadt karmelita kolostorának orgonista állását. De a császárvárosban elsősorban színházi zenével foglalkozik, Schikaneder társulata legalább nyolc dalművét mutatja be. Magyarországi tevékenységéről Farkas Zoltán zenetörténész szavait idézzük: „Lickl érett zeneszerzőként érkezett Pécsre, ahol 1807 márciusától haláláig, 1843-ig töltötte be a székesegyház karnagyi posztját. Lickl pécsi működése a magyarországi Mozart-recepció egyik leglényegesebb fejezete: megérkezése után nem múlt el év Mozart miséinek előadása nélkül. Mozart hatását saját kompozíciói is magukon viselik. Korának legfrissebb egyházzenei termését is figyelemmel kísérte: rendre bemutatta Haydn kései nagymiséit, és már 1820-ban, keletkezése után mindössze négy esztendővel beszerezte a pécsi székesegyház kottatára számára Cherubini c-moll Requiemjének egy másolatát, korának eme emblematikus fontosságú kompozícióját. Mint említettük, Lickl egyenesen Bécsből, a régió virágzó zenei centrumából érkezett, ahol egyházi alkalmazásban állt ugyan, de leginkább - nyomtatásban is megjelent, változatos összeállítású - kamaradarabok és színpadi művek szerzőjeként ismerték. Ugyanakkor miután letelepedett Pécsett, több mint három és fél évtizedes magyarországi tevékenységét kizárólag egyházi kompozícióknak szentelte. Lickl azon kevesek közé tartozott, akik magyarországi éveik alatt is mindvégig megtartották kapcsolatukat a bécsi zenei élettel és életük ’periférián’ töltött hátralévő esztendei alatt sem tévesztették szem elől a nemzetközi színtér legfrissebb zenei fejleményeit. Rendkívül termékeny miseszerzőként művei számos bécsi és Bécs környéki templom repertoárján maradtak egészen a század harmadik negyedéig. Egyházi zenéje kéziratos másolatok útján Magyarországon is széles körben ismert volt. A hagyományteremtő, folyamatosan, hosszú ideig alkotó, a repertoárba szervesen beépülő Lickl életének második, magyarországi fele a hazai zenetörténet szempontjából jelentősebb sikertörténet, mintha a Mozart- vagy Beethoven-epigonok vagy a külvárosi színházak ’zenei beszállítóinak’ egyikeként megmaradt volna a császárvárosban, a nagy bécsi mesterek árnyékában.”

Lickl részben tehát mintegy Mozart árnyékában élt és alkotott, ez világosan kitűnik a lemezen található három darabból is, olyannyira, hogy a C-dúr Missa solemnist egy ideig Mozart művének tartották. Szép, remek arányérzékkel megalkotott, mindvégig a makulátlan ízlés jegyében álló, nem túl terjedelmes, mindössze alig félórás mise ez, igényes orgonaszólókkal, mutatva, hogy a zeneszerző remek orgonista lehetett. A műsorfüzetben a közreműködő Erdődy Kamarazenekar hangversenymestere, Szefcsik Zsolt azt állítja, hogy a mű legmegkapóbb része a Benedictus, és ezzel aligha érdemes vitába szállni, a négy szólista hangja szépen ívet alkot az obligát orgona (a szólót Szamosi Szabolcs játssza) fölött, az énekesek Zádori Mária, Halmai Katalin, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián ihletett teljesítményt nyújtanak. A karmester Vashegyi György pedig a tőle megszokott odaadással, ügyszeretettel és fölényes stílusismerettel vezet be Lickl zenéjébe.

Wierdl Eszter
Wierdl Eszter
A Bone deus, amor meus offertoriumban Wierdl Eszter gyönyörű szólóját élvezhetjük Szefcsik Zsolt hegedűkíséretével, és ez a hangszerelés kinek ne juttatná eszébe Beethoven Missa solemnisének csodálatos Benedictus tételét, noha nem hathatott Licklre, lévén, hogy egy évvel Beethoven műve előtt keletkezett.

A lemez legjelentősebb műve vitán felül az 1823-as évjáratú d-moll Missa solemnis, mely a hangnemnek megfelelő démoni hangon indul, erősen Mozart Requiemjének hatása alatt. A folytatás sem marad alatta ekként felfokozott várakozásainknak, a harcias rézfúvókkal, játékosan táncos fafúvószólamokkal hangszerelt Gloria tétel valóban Isten dicsőségét zengi, és most elismeréssel adózhatunk a Purcell kórus drámai erejű, egységes megszólalásának is. A Benedictus szakasz ismét egy megkapó hegedűszólót hoz, hogy aztán az Agnus dei valóban maestoso hangon szólaljon meg, majd a Dona nobis pacem szépen kidolgozott kis fúgája emelkedett hangulatban zárja a kiváló lemezt.

Szóval, volt mit felfedezni, és ha belegondolunk, hogy a pécsi székesegyház állítólag még legalább 100 Lickl-partitúrát őriz, csak őszinte kíváncsisággal tekinthetünk a további kutatások és esetleges lemezfelvételek elé.

Szerző: Csont András
Kiadó:  Hungaroton Classic
Kiadás éve:  2008
Megítélt támogatás: 10 000 000 Ft
Támogató: Zenei Kollégium
Komoly- és kortárs zenei felvételek megjelentetésére