CSÁKI JUDIT MÁJUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Először is van Budapesti Tavaszi Fesztivál; aztán van még sok minden más is – a május még a nyaralások előtti kulturális főszezon. A Revizor egyik fontos célja, hogy az ajánlóval a mennyiségileg túlhabzó, minőségileg vegyes kulturális kínálatban segítsen eligazodni. CSÁKI JUDIT AJÁNLÓJA.
A MESÉKET VÉGIG KELL MESÉLNI Leo Vardiashvili: Sűrű erdő szélén
Sűrű erdő szélén című regényével – melyet az Athenaeum Kiadó idén jelentetett meg – Leo Vardiashvili berobbant az angolszász irodalomba: nem csupán felkerült az első tíz legfontosabb regény listájára, de a mértékadó lapok – így például a The Guardian, az Observer vagy a Financial Times – is dicséreteket zengenek róla.
MENNYI? MI MENNYI? MIÉRT ANNYI? A színház ára
Tizenkilencezerért az Átriumba, tízezerért a Vígbe, az Örkénybe, a Katonába és Pintér Béla-előadásra, kilencezerért Orlaira, ötezerért a Jurányiba, négyezerért a Miskolci Nemzeti Színházba. Mennyibe kerül ma Magyarországon színházba járni, és minek az árát fizeti meg a néző? ORBÁN KRISZTINA RIPORTJA.
MR. RIPLEY FEKETÉN-FEHÉREN Ripley / Netflix
Mr. Ripley történetét nem először viszik filmre: az őrületes dél-olasz tájakon játszódó sztoriból két korszakos nagyjátékfilm is született, míg a Netflix most egy nyolcrészes minisorozatot álmodott a témából, több-kevesebb sikerrel. SUGÁR BERTALAN KRITIKÁJA.
ANYÁM SZERINT AZ IRODALOMRA SZÜKSÉG VAN Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia
Szűcs Teri a covid első hulláma alatt kezdte írni blogját édesanyja korábban diagnosztizált demenciájáról. A kötet formában most megjelent Visszatért hozzám az emlékezet nem egyszerű kórleírás: az emlékezet kihunyása nem lineáris folyamat, időről-időre visszatér, és éles fényt vet az élet elmúlt állomásaira, a gyerekkorra, a nyelvre, a fiatalságra és a családra. SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA.
VÉRESEN KOMOLY JÁTÉKOK Martin McDonagh: Hóhérok; Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Jászai Mari Színház, Tatabánya
Valóság és fantázia találkozásánál bomlik ki a tragédia a tatabányai Jászai Mari Színház két előadásában is: a Szikszai Rémusz által rendezett Hóhérokban és a Guelmino Sándor által rendezett Nem félünk a farkastól című produkcióban. Mindkettő figyelemre méltó, átgondolt alkotás, amely remek ziccereket tartogat a társulat színészei számára. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Hirdetés
VÉRESEN KOMOLY JÁTÉKOK Martin McDonagh: Hóhérok; Edward Albee: Nem félünk a farkastól / Jászai Mari Színház, Tatabánya
Valóság és fantázia találkozásánál bomlik ki a tragédia a tatabányai Jászai Mari Színház két előadásában is: a Szikszai Rémusz által rendezett Hóhérokban és a Guelmino Sándor által rendezett Nem félünk a farkastól című produkcióban. Mindkettő figyelemre méltó, átgondolt alkotás, amely remek ziccereket tartogat a társulat színészei számára. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A MESÉKET VÉGIG KELL MESÉLNI Leo Vardiashvili: Sűrű erdő szélén
Sűrű erdő szélén című regényével – melyet az Athenaeum Kiadó idén jelentetett meg – Leo Vardiashvili berobbant az angolszász irodalomba: nem csupán felkerült az első tíz legfontosabb regény listájára, de a mértékadó lapok – így például a The Guardian, az Observer vagy a Financial Times – is dicséreteket zengenek róla. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
ISKOLÁBA MEGY A SZÍNHÁZ 6. Tantermi Színházi Szemle / Jurányi Ház
Gáspár Máté a 2017-es Tantermi Színházi Szemléről írt cikkében az alábbi témákat és motívumokat emelte ki: zaklatás, hatalommal való visszaélés, lelki és fizikai erőszak, valamint az önérdekből történő másik lealacsonyításának jelenségét. Idén, a 6. Tantermi Színházi Szemlén hasonló problémák kerültek terítékre. BOGYA TÍMEA ÉVA ÍRÁSA.
MENNYI? MI MENNYI? MIÉRT ANNYI? A színház ára
Tizenkilencezerért az Átriumba, tízezerért a Vígbe, az Örkénybe, a Katonába és Pintér Béla-előadásra, kilencezerért Orlaira, ötezerért a Jurányiba, négyezerért a Miskolci Nemzeti Színházba. Mennyibe kerül ma Magyarországon színházba járni, és minek az árát fizeti meg a néző? ORBÁN KRISZTINA RIPORTJA.
BORULT A PAPÍRFORMA Elisabeth Leonskaja és a Concerto Budapest hangversenye / Zeneakadémia
Vajon a zenei előadóművészet világában, ahol van szerepe a pillanatnyi inspirációnak, kalkulálhat-e előre a koncertlátogató? Tudhatja-e már az esemény előtt, hogy mire számíthat? Kellő tapasztalat birtokában sokszor nagyon is. Ugyanakkor bárkit érhet meglepetés. Jó példa az utóbbira Elisabeth Leonskaja és a Keller András vezényelte Concerto Budapest legutóbbi hangversenye. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
A VÁGYAK DICSTELEN GYŐZELME AZ IGAZSÁG FÖLÖTT William Shakespeare: h.ml.t / Budaörsi Latinovits Színház
Mi van akkor, ha Hamlet apjának szelleme valójában nem jár vissza a sírjából? És akkor, ha Claudius nem is ölte meg őt? Alföldi Róbert Hamletjében erősen áthelyeződnek a hangsúlyok, és Shakespeare tragédiája, ha lehet ilyet mondani, még kegyetlenebb lesz. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
MEGNYÍLOTT A GLISSOTAR Sonus Foundation: Glissotar
Sonus Foundation és Glissotar – mindössze ez a három szó olvasható annak a CD-nek a címoldalán, amelyen egy vöröses fából készült, dísztelenül kialakított, de valamilyen különös mechanikával felszerelt – bizonyára fafúvós – hangszer tölcséres vége is látható. MALINA JÁNOS LEMEZKRITIKÁJA.
OIDIPUSZ ÉS A SEMMIVÉ FOSZLÓ VALÓSÁG Robert Icke: Oidipusz / Radnóti Színház
Szikszai Rémusz megrázó, emlékezetes, valószínűleg még hosszú időn át bennünk élő rendezést hozott létre a Radnóti Színházban. Az Oidipusz főhőse Robert Icke átiratában nem mitológiai alak, hanem korunk politikusa, aki a múlt titkait kutatja népszerűsége megerősítése céljából. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
TANMESE, BOHÓCSIPKÁBANMozart: Il re pastore (A pásztorkirály) / Müpa Budapest
Kedélyes kis előadásra sikerült ez A pásztorkirály: Christina Pluhar széles mosollyal sétál be a színpadra, az énekesek poénkodnak, a közönség derűsen röhögheti ki az abszurd sorsfordulatokat. Colloredo hercegérsek Ferenc Miksa főherceg tiszteletére valószínűleg illően szertartásos merevséggel adatta elő udvari koncertmestere, Wolfgang Amadeus Mozart szerzeményét anno Domini 1775, a 21. században, a Lajtán túl már egyébként sem vesszük olyan komolyan a dolgokat. GYÁRFÁS ORSOLYA KRITIKÁJA.
Hirdetés
MESE AMYRŐL Sam Taylor-Johnson: Back to Black
Érthetetlen, hogyan lehet egy ennyire nyers, kirobbanó erejű, tragikus művészt ennyire finomkodva, mesterkélten megfesteni. De a kérdés inkább az, minek. Fájdalmas találkozni ezzel a középszerű, hamis mesével. Nézzünk inkább helyette koncertfelvételeket! MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
PRUDENCIA HART KÉTEZER ÉVRE A POKOLBA MEGY David Greig: Prudencia Hart különös kivetkezése / Stúdió K Színház
Milyen a pokol topográfiája? A kérdésre több száz évvel ezelőtt Dante kimerítő választ adott. A pályakezdő folklorista, Prudencia Hart kutatásai a kortárs skót drámaíró, David Greig darabjában máshonnan közelítik meg a poklot. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA.
HÍDKONCERTPannon Filharmonikusok: Hídemberek / Kodály Központ, Pécs
Április 13-án „Hídemberek” címmel adott hangversenyt a Pannon Filharmonikusok együttese a pécsi Kodály Központban. A cím nyilvánvalóan a nemzetek és kultúrák, ez esetben a románok és a magyarok közötti kapcsolatépítésre utal, jóllehet a műsorfüzetben szereplő nevek közül csak Bartók Béla volt igazi hídember, aki mindkét kultúrával bensőséges kapcsolatban állt. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA.
R-BESZÉLGETÉS: BERNÁTH SZILÁRD
Bernáth Szilárdot 2022-ben a Larry kapcsán ismerhette meg a szélesebb nyilvánosság: a Serrano-sztoriból inspirálódó borsodi juhászrapper története a filmesztétikai dimenzióján túl szorosan a magyar valósághoz köthető kérdéseket tematizált. A rendező azonban már a Szabadok és a Fizetős nap című rövidfilmekben is hasonló, szorosan a közös, kollektív identitásunkat érintő jelenségeket vizsgált, melyeket más-más izgalmas filmnyelvi és műfaji keretbe ágyazott. Munkássága mellett a haragról, tanári szerepről és mintákról, nemzeti kultúra fontosságáról és funkciójáról, a szegregátumról, társadalmi felelősségvállalásról, mozgóképi reprezentációs mintázatokról és a film narratívaképző szerepéről kérdezi Csomán Sándor.
HÓVAL TAKART, PILLANATBA FAGYOTT ANATÓLIA Nuri Bilge Ceylan: Elszáradt füvekről / 76. Cannes-i Filmfesztivál
Ideiglenes együttlétre kényszerülő kisszerű életek anatómiája rajzolódik ki a török Nuri Bilge Ceylan alkotásában, ahol tehetsége minden korábbinál kiforrottabban és sokoldalúbban mutatkozik meg. A 2023-as Cannes-i Fesztivál első remekműve. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
CÍMLAPON: A HÁBORÚAlex Garland: Polgárháború
Mi történik, ha Texas és Kalifornia szövetségre lép Floridával, és csak a kanadai dollárt veszik jó néven a benzinkutaknál? A Polgárháború négy újságíró nézőpontjából mutatja be, milyen a frontvonalból egy polgárháború. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
A HALÁL ÉS A LÁNYKA Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde / Vörösmarty Színház, Székesfehérvár
Nem jár erre sem a Kalmár, sem a Fejedelem, sem a Tudós. Amit Csongor tőlük megtudhatna, azt már tudja. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
HŐS SZÜLETIK Marék Veronika-Szabó Attila: A kockásfülű nyúl / Harlekin Bábszínház, Eger
Az előadás szövegkönyvét az eredeti rajzfilmsorozatból és Marék Veronika a társulat számára elmesélt történetéből írta a Harlekin Bábszínház házi szerzője, Szabó Attila. Amit a színpadon látunk, az tulajdonképpen a kockásfülű nyúl szuperhős-eredettörténete. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA.
CSILLÁMLÓ HÓ-MESÉK Tina Harnesk: Akik a hóba vetnek
Örömteli újdonság a könyvkiadásban, hogy mintha a kiadók kitörtek volna az angolszász irodalom bűvköréből, és egyre több „kis nyelv” műveit fordítják magyarra. Tina Harnesk Akik a hóba vetnek című regénye svéd nyelven született, de a számik között játszódik, és irodalmi erényei mellett kultúraközvetítő missziót is vállal. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.