Mozgalmas a tavaszi programja, a Zeneakadémia Nagytermét a külföldi meghívások ellenére mégsem hagyta ki.

Érdi Tamás: Egy zongorista mindig örül, ha hívják, de most azért tényleg érdekes ez az időszak, mert mintha mindenki azt szeretné, ha májusban koncerteznék. Már négy meghívást le kellett mondani, mert fizikailag lehetetlen teljesíteni. Április a zeneakadémiai koncertem miatt fontos. Erre már régóta készülök, kíváncsi vagyok, hogy milyen lett az új akusztika, nem mintha a régit nem szerettem volna… Koncerten már voltam az újjáépítés óta, de igazán a zongorázás során fogom érezni a változást.

Miért választott csupa variációt és szonátát?

Forrás: port.hu

ÉT: Egy-egy variáció változatossága önmagában is érdekes, merthogy variáció, de Mozarttól Bartókig eljutni Beethoven és Brahms művein át, remélem, a közönséget is szórakoztatni fogja. A két kedvenc szonátám – Schuberttől és Beethoventől – úgy gondolom, méltó folytatása lesz az első rész vibrálásának. Vendégemnél, Miklósa Erikánál pedig aligha választhattam volna népszerűbb operaénekest. Bartók után stílusosan Bartók és Kodály dalok következnek, de azért a második rész Schubert-szonátájához is tartogatunk egy kis átvezetést. Erikával rendszeresen előadjuk az Áve Mariát, ha együtt koncertezünk.

Ugyanezt a programot játszotta tíz nappal korábban az oxfordi és londoni koncertjein is?

ÉT: Nem, ott Schubert, Liszt és Chopin programot kértek tőlem. Jó volt hetedszer találkozni a londoni közönséggel, s legnagyobb örömömre olyan sokan voltak, hogy még az emeletre felvezető lépcsőn is ültek, a levél pedig, amit másnap Sárközi Mátyástól kaptam, nemcsak azért megható számomra, mert Molnár Ferenc unokájától különleges élmény kritikát kapni, hanem nagyon lelkes sorokat kaptam tőle, amelyek ösztönzik az embert.

Jellemző az ilyen kívánságlista?

ÉT: Rendszerint én választok. A tíz részes Kárpát-medencei koncertsorozatban is, amelynek Kolozsvár, Zágráb, Abbázia, Lendva, Krakkóig, Kasság, Tarnow, Bécs, Szabadka és Magyarkanizsa is az állomásai. A két vajdasági hangverseny már megvolt, nagy sikerrel. Szabadkára és Magyarkanizsára máris visszavágyom, pedig most van mit csinálnom, de ezek a határon túli városok egyszerűen áhítoznak a komolyzenére. Nagyon szeretem ezeknek a városoknak a közönségét, ilyenkor mindig eszembe jut legutóbbi koncertkritikám címe: Érdi Tamás, Kolozsvár visszavár!

Az évadzáró varsói fellépésén is hasonló visszhangra számít?

ÉT: Már harmadszor hívnak vissza a Lazienski Parkba a hatalmas Chopin-szobor alá, ahol legalább 4000 Chopin rajongónak zongorázhatom. Első alkalommal a Bartók Évben játszottam itt, s megkértek, hogy egy magyar darabot is válasszak – a lengyel-magyar barátságra való tekintettel –, ami ott még nem fordult elő, se azelőtt, se azóta. Ezt a moderátor többször hangsúlyozta, és azt a lelkesedést, amelyet Bartók Allegro barbarója kiváltott, sosem felejtem el!

A BMC-ben minden hónap első vasárnapján Mozarttól Bartókig más és más komponista műveit adja elő gyerekeknek. Miként tud ennyiféle darabot a repertoárján tartani?

ÉT: Sok munkával. De nagyon izgalmas ez a Játsszunk együtt!-sorozat, lelkesít bennünket a közönség rajongása és az a sok tehetséges fiatal muzsikus, akit a MOL Tehetségtámogató Programja fedezett fel. A szívem vérzik, hogy választani kell közülük, olyan nagyszerűen muzsikálnak! Április 6-án volt Liszt „főszereplésével” a hatodik, s még egy koncert van a júniusi gáláig, amely Bartókról szól majd. Szerencsére felvétel is készül ezekről az alkalmakról. Édesanyám nehezen viseli, hogy a gyerekek, a fiatalok kevés komolyzenei élményt kapnak a televíziós csatornákon. Régi barátjával, Pintér Róberttel elhatározták, hogy az egyszervolt.hu Mesetévéjét, amelyet jelenleg 400 ezer óvodás és kisiskolás látogat, megpróbálják kibővíteni. A Kaláka megzenésített versei, Palya Bea produkciói már ott vannak a Mesetévé oldalán, ehhez kapcsolódik a mi zenét magyarázó sorozatunk, a Játsszunk együtt!, amiből már vagy húsz készült el Takács Vera rendezésében. Ez engem nagyon foglalkoztat, mivel sokat játszom kistérségi iskolákban, és látom, hogy ha idejében megismertetik a gyerekekkel a komolyzenét, akkor a legtöbben megszeretik. Meggyőződésem, hogy Mozart és társai nélkül lehet élni, de nem érdemes! (X)