TÉR_KÖZ – szakmai fórum a városrehabilitációról / Design Terminál
2013.06.18.

Történnek manapság jó dolgok is. Például a Főváros pályázatot ír ki üres közterek közösségi célú hasznosítására. Ebből akár „jó gyakorlat” is lehet – az bizony elkel errefelé. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.

Nem a pazarul megújult belvárosi közterekről van most szó – bár azok is sokat lendítettek a városlakók közérzetén, ezt kár is lenne tagadni. Kevés barátságosabb helyszín van pillanatnyilag a fővárosban, mint a Március 15. tér: akár éjjel, akár nappal téved arra valaki, a kihasználtsága maximális. Most viszont a kihasználatlan közösségi terekről kerültek terítékre - bőven akadnak, ahogy tér nélkül tengődő közösségek is egyre többen. Evidens gondolat a kettőt átfedésbe hozni. 

A képek a fórumon készültek
A képek a fórumon készültek
Mióta világ a világ, a városlakók persze maguktól is birtokba veszik a tereket – nem csak a Pál utcai fiúk, de a budai úrilányok is bemászkáltak elhagyott telkekre, mondjuk, a vároldalban. Negyven éve nem volt ebben semmi különös, pláne veszélyes. Ma viszont egy szülő sem örül, ha gyermeke az utcán csavarog, de valljuk be – a gyermeknek sem jut az eszébe, sokkal inkább a pláza. Ennek hatványozott veszélyeiről most nem szólunk, de tény: az utca a hajléktalanoké – ők ugyan nem veszélyesek, viszont kellemetlenek a civilizált polgár szerepében bóklászó, igyekvő városlakónak. A hivatalos városvezetés nem kedveli őket, ám hosszú ideig úgy tűnt, nem kedveli a civilizált térfoglalókat sem: a romkocsmák, nem-rom kocsmák, alternatív közösségi helyek nem élveztek túlzott támogatást. 

A civil közösségeken azonban nehéz kifogni – a mi körfolyosós bérházunkban például évente piknik van az udvaron, grillhusival, és a rendőrt a szomszéd házban lakók hívják ki menetrend szerint. A nálunk dívó szokásnak a 100 éves házak mozgalom ágyazott meg, amire annak idején beneveztünk. Ezt is – sok egyéb közösségi projekt mellett a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezte, de az ő bábáskodásuk mellett jöttek létre az első közösségi kertek is Budapesten és országszerte, idén pedig egész sorozatot szenteltek a lakatlan terek hasznosításának. Budapest főépítésze, Finta Sándor a KÉK egyik alapító tagja, és hivatalba kerülve kezdettől szívügye a közösségi térhasználat hivatalos felkarolása.

A Főpolgármesteri hivatal által kiírt új pályázat éppen ezt tűzte ki célul. A TÉR_KÖZ névre hallgató, kihasználatlan közösségi terek megújítására irányuló projekt célja, hogy önkormányzatok civil közösségekkel és magánbefektetőkkel összefogva hozzanak létre olyan működő köztereket, amelyek azután újabb közösségi aktivitást generálnak maguk körül. A pályázatot jogi feltételek miatt egyelőre csak önkormányzatok adhatják be, de előírás, hogy civil partnerrel kell azon részt venniük. Tehát nem ér a pénz híján évek óta hivatali fiókokban porosodó terveket elővenni – minimum újra kell gondolni őket a közösségi funkció szempontjából, és megtalálni azt a közösséget, amely valóban partner a létrehozásban. A szétosztható összeg ötmilliárd forint, két kategóriában. Az „A” jelű pályázat „alapvető célja a város köztereinek, utcáinak megújítása fenntartható módon, több, egymást erősítő beavatkozás együttes alkalmazásával”, míg a „B” jelű a „kisléptékű beavatkozások ösztönzése, amelyek hozzájárulnak a helyi közösségek együttműködésének erősítéséhez, a gazdasági aktivitás növeléséhez, új, vagy megújuló szolgáltatások megjelenéséhez, illetve javítják az adott településrész ellátottságát, a városi mikrokörnyezet minőségét.”

Hogy hány és hány speciális igényű kisközösség apellál a lehetőségre, azt a Főváros által a pályázat bemutatására szolgáló rendezvény bizonyította. És ne csak a biciklisekre tessenek gondolni – őket amúgy is nehéz lenne elfelejteni, ennél csak egy nehezebb: kikerülni. De itt vannak a gördeszkások, a panellakók, a hátrányos szociális helyzetűek, a kiskertre vágyók, a műkereskedők, a BMX-esek, no meg a kutyatulajdonosok, hiszen nekik is vannak jogaik és igényeik. A Design Terminálban tartott pörgős rendezvényen mindnyájan elmondhatták, ami a szívüket nyomja. 

Sorra kerültek a „jó gyakorlatok” is, például a civilek bevonásával  hosszú évek gondos előkészítő munkája nyomán megvalósult „Angyalzöld” program Angyalföldön, vagy a Magdolna negyed példa értékű rehabilitációs munkái. Megtudtuk, hogy létezik Magyarországon „utcamanager”, aki ugyan még magányosan, de annál hatékonyabban szervezi a Király utca-Design utca kiépülését, koordinálását. Létezik környékblog a Klauzál tér körül élők számára: a klauzalia.hu oldal célja, hogy a közhatalommal saját platformján kommunikáljon. Nagyon szimpatikus a Baptista Szeretetszolgálat kezdeményezésé: a kutyaharapást szőrével elv 

humanizálásával elhagyott aluljáróban kívánnak kialakítani hajléktalanokat gondozó, ellátó központot. Az ökumenikus szeretetszolgálat ugyanezt egy elhagyott épületben teszi. A civil szféra mellett néhány önkormányzat is előrukkolt a terveivel. A főváros minden kerületbe eljuttatta a felhívást – egyelőre hat önkormányzat élt a prezentáció lehetőségével. A színvonal itt már egyenetlenebb volt, míg a XVIII. kerületben a Lakatos úti lakótelepen már élő közösség működik, a budavári önkormányzat megmaradt a hangzatos szólamok szintjén. Hiába, felülről minden másképp látszik.

Mindenesetre az kiderült, hogy mindkét oldalról – tehát a civilek és az önkormányzatok oldaláról is van hajlandóság az együttműködésre. EU-s támogatás nélkül is Európában érezhette magát a szép számú érdeklődő, míg a Városépítési Főosztály női munkatársainak pompás uborkakrémes szendvicseivel verte el éhét. Büfére ugyanis a hivatalos keretből már nem futotta. De a civil összefogás ezen is átsegített – ha így megy tovább, sok izgalmas projekttel lesz Budapest gazdagabb. A határidő szoros, az első forduló július 31-én zárul – aki tehát civilnek érzi magát, azt tárt karokkal várja a város: irány a legközelebbi önkormányzat.
Szerző: Zöldi Anna
Időpont:  2013. május 10.,  Helyszín:  Design Terminál, Erzsébet tér