A budaörsi színházigazgatói meccs
2013.04.29.

Egyetlen pályázónak, Frigyesi Andrásnak volt alakilag hiányos a pályázata a budaörsi színház igazgatói székére: a feltételként elvárt szakirányú felsőfokú végzettséggel ugyanis nem rendelkezik. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere elmondta, hogy Révész Mária, a szakmai kuratórium minisztériumi delegáltja azt javasolta: hagyják figyelmen kívül az alakilag hiányos pályázatot. 2013. július 1-jétől Frigyesi András a Budaörsi Játékszín igazgatója. MARTON ÉVA RIPORTJA.

2013. június 30-án lejár Salamon Suba Lászlónak, a Budaörsi Játékszín igazgatójának a megbízatása, így a budaörsi közgyűlés tavaly decemberben pályázatot írt ki a színház vezetői posztjára.

Szemben a szakmával

A tizenhárom beérkezett pályázatot a szakmai bizottság, valamint a kulturális bizottság értékelte. A Színházművészeti Bizottság részéről Dobák Lívia, Seregi Zoltán, Szabó László, Szűcs Gábor, a Budaörsi Játékszín közalkalmazotti tanács vezetője, Urbanek Attila, Filkey Péter, a Közoktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság /KMISB/ elnöke, valamint a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma politikai főtanácsadója, Révész Mária. Révész Mária 2012 óta a POSZT ügyvezetője, részt vett többek között a Nemzeti Színház pályázatainak elbírálásában is. A szakmai bizottság a pályázatok értékelése alapján hat személyt javasolt meghallgatásra: Kőszegi Ákost, Schlanger Andrást, Szalay Krisztát, Felhőfi-Kiss Lászlót, Salamon Suba Lászlót, Gergely Lászlót. A kulturális bizottság valamennyi pályázót személyesen hallgatta meg, de közülük csak kettőt, Szalay Kriszta színészt és Frigyesi András rendezőt javasolta a képviselő testületnek. Ezek után az a döntés született, hogy szavazzanak mindegyik pályázóról. Frigyesi nyolc, Szalay és Salamon Suba hat-hat voksot kapott. Frigyesi lett az igazgató.

Egyetlen pályázónak, Frigyesi Andrásnak volt alakilag hiányos a pályázata, mivel a pályázatban feltételként kiírt szakirányú felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere elmondta, hogy Révész Mária azt javasolta, hagyják figyelmen kívül az alakilag hiányos pályázatot. Bár a törvény ad lehetőséget a feltétel alóli felmentésre.

Hogy mi történt valójában? Látszódott-e sandaság, politikai döntés? „Nem sejtettem”, mondja Wittinghoff Tamás, aki kedveli ugyan a korábbi igazgatót, Salamon Suba Lászlót, de tisztában van azzal is, hogy a színház a pénzügyi csőd közelében van. Frigyesit is régóta ismeri, hiszen korábban is kötődött Budaörshöz: a Budaörsi Passió német nyelvű előadását rendezte meg a budaörsi Kőhegyen.

Mint Wittinghoff mondja, a kezdetektől látszott, hogy erősen megoszlottak a vélemények a testületen belül az igazgató személyét illetően. Ezért azt kérte: addig vitatkozzanak, egyeztessenek, míg konszenzussal választják meg az új igazgatót. A pályázatról elmondta azt is, hogy ő maga Szalay Kriszta színésznőt támogatta akkor, amikor már csak ketten voltak versenyben, de hozzátette, hogy több pályázót is alkalmasnak találtak a posztra.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere

Érdekes, említi külön, hogy nem a szakmai bizottság által alkalmasnak tartott hat pályázó közül került ki a győztes. Nem érvényesült a korábban megbeszélt konszenzus sem: a Fidesz-KDNP többségű képviselőtestület az ülés előtt egy héttel közölte, hogy mindössze egy személyt, Frigyesit támogatja. Ez kényelmetlen volt számára, hiszen konszenzus helyett erőből döntöttek.

A szakmai bizottság Frigyesi pályázatáról ezt mondta: „Sok energiát fektetett a pályázatba, ám a gazdasági elképzelések nem túl részletesek, a bizottság a pályázatát nem tartja alkalmasnak.” Amikor megkérdeztem Wittinghoff Tamást, hogyan született meg a végleges döntés, visszakérdezett: „A kérdése, ugye, naiv? A Fidesz frakcióvezetője arról tájékoztatott, hogy számukra egyetlen név kerülhet szóba, Frigyesié. Felrúgták a megállapodást, miközben mi is több személyre tettünk javaslatot. Ráadásul úgy tudom, a Jobbik kezdetben nem Frigyesi Andrást támogatta. A zárt ülést, ami mostanában gyakori Budaörsön is, mégsem emiatt rendelték el. Az önkormányzati törvény alapján személyi kérdések eldöntésénél egyetlen érintett kérésére is (ez pedig jelen esetben Román Judit volt) zárt ülést kell elrendelni. Hogy politikai lobbi támogatta Frigyesit? Korábban más jelöltet támogattak, Frigyesi neve csak a finisben került a fókuszba”. A pályázati feltétel hiányáról ezt mondja: „A fideszes alpolgármester, Török István, túllépve a hatáskörét a február 27-i testületi döntés után a hátam mögött kérvényezte, hogy a felsőfokú végzettség tekintetében a felmentést a kulturális államtitkár adja meg.” Az utolsó hivatali napját töltő L. Simon László élt is a lehetőségével.

Hogy kezdettől fogva csak politikai szempontok működtek volna, annak ellentmondani látszik, hogy mégsem azt a személyt választották, akit kezdetben a helyi Fidesz felső vezetése akart. „Azt is tudom”, folytatja Wittinghoff, „hogy Frigyesi még régen, Németországban Spirót, Görgeyt is rendezett. Úgy gondolom, az, hogy konzervatív nézeteket vall, még nem jelenti, hogy politikailag vállalhatatlan színházat fog vezetni.” Felmerül azért a kérdés: polgármesterként el szabad-e tűrni, hogy a politika, amint ez ma egyre megszokottabb, minden döntésnél felrúgja a demokratikus kereteket.

„Megpróbálok együttműködni, és reménykedni abban, hogy a színház normálisan fog működni”, teszi hozzá. „Bízom abban, hogy nem olyan küldetéstudatos személlyel állunk szemben, mint az Új Színház vagy a Nemzeti tekintetében. Ugyanakkor átvertek! Méltatlan helyzetbe hozták a többi pályázót, akik bíztak a választás tisztaságában. És megszegték azt a korábbi megegyezést, hogy konszenzussal választunk igazgatót.”

 A győztes

Frigyesi András rendező, színházi menedzser, magyar-német szakos tanár korábban a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn igazgatója, főrendezője volt, 1992-től 1997-ig. 1998-ban alapította meg a Deutches Theater Budapest Kft-t /DTB/. Tavaly sikertelenül pályázott a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatói posztjára. 2013. július elsejétől a Budaörsi Játékszín igazgatója. Egyik legfontosabb „tanárának” Bajza Józsefet tekinti, aki „remekül, világos elvek mentén, kiszámíthatóan” igazgatta a Nemzeti Színházat.

Bár hiányzik a színházi vezetéshez szükséges felsőfokú szakirányú végzettsége, pályázatát mégis benyújtotta. Hogy kapott-e fülest arról, hogy személyében támogatni fogják, azt állítja, őt senki nem kereste meg. „Beadtam a pályázatot, hiszen tudtam, adott esetben jogszabály biztosítja a felmentés lehetőségét”, mondja. Hogy a szakmai bizottság előzetes javaslata ellenére választották meg, arról is van véleménye: „Ez (a szakmai bizottság rangsora, amelyen nem szerepelt a neve – a szerk.) a vélemények egy része volt csupán. A Budaörsi Színház fenntartója a helyi önkormányzat, melynek kulturális bizottsága úgy döntött, mind a tizenhárom pályázót meghallgatja. A szakmai grémium sem azt mondta a pályázatomról, hogy az nem alkalmas (de azt mondta, lásd fentebb – a szerk.), pusztán nem sorolta be az általa javasoltak közé”.

Frigyesi András, július 1-jétől a Budaörsi Játékszín igazgatója
Frigyesi András, július 1-jétől a Budaörsi Játékszín igazgatója

L. Simon László nemrégiben – a színlelt demokratikus játékokra hivatkozva – javasolta, hogy pályáztatás nélküli kinevezéssel is élhessen a fenntartó. A többségében kormánypárti testület így, figyelmen kívül hagyva a szakmai döntést, politikai erőből döntött. „Minden demokrácia többségi döntés figyelembevételével működik. Most is ez történt: mind a kulturális bizottság, mind pedig a testület tekintetében”, mondja erről Frigyesi András. Arra, hogy a szóbeli meghallgatáson mivel győzhette meg a döntéshozókat, úgy véli, „józansággal”. „Nem véletlen, hogy Európa-szerte sehol sincs színházigazgató-képzés; ez olyan szakma, amihez kreativitás, tapasztalat, empátia szükséges. Nem véletlen, hogy körülöttem általában sikeres színházak jöttek létre.” Hogy megnyugtató-e, ha a politika izomból viszi keresztül az akaratát, úgy véli, „ez sosem jó, de létező. A színház politikus intézmény, mely általában foglal állást morális kérdésekben mindenkor a mai néző számára. A napi politikától távol kell magát tartania.”

Gondolt-e arra, hogy a döntés körülményei miatt mégsem fogadja el az igazgatói kinevezést? „Nem látom a kérdés okát. Azért pályáztam a posztra, hogy megvalósíthassam a szerintem Budaörs számára is alkalmas színházvezetői elveimet.” A mindössze tizenöt éves múltra visszatekintő színház „komoly kulturális érték Budaörsön, de ez nem vált kellő mértékben értékteremtő erővé. Pályázatomban többek között erre fektettem a hangsúlyt.” A korábbi években megrendezett Passió is bebizonyította, a nézők nyitottak a „komoly, mélyenszántó gondolatokra.” Bár a pályázat nem olvasható sem a színház, sem az önkormányzat honlapján, néhány gondolatát a sajtó már idézte. Így ismert az a gondolata is, hogy „a közönségnek vissza kell adni magyarságba vetett hitét.” Frigyesi szerint a színház jelenlegi repertoárja ezt nem sugározza.

„A színháznak foglalkoznia kell azzal, hogy a nemzet sorsfordító kérdéseiben milyen válaszokat adhat”, mondja. S hogy milyen előadásokkal, színházi eszközökkel lehet a magyarságtudatot erősíteni, azt a még nyilvánosságra nem hozott leendő repertoárban látja. Hisz a közösség erejében, a csapatban. Hogy ki marad és ki megy a színészek közül, azt a későbbi személyes megbeszélések alapján dönti el az új igazgató. Jelenleg a színháznak nincs állandó társulata, a színészek előadásokra szerződnek. „Komoly döntés, hogy kikből áll majd össze az új társulat. Ezt azonban nem a sajtón keresztül gondolom megüzenni.” S hogy a magyarságtudatot erősítő koncepcióba beleférnek-e korábbi rendezései, a ma többek által magyarságukban megkérdőjelezett Spiró vagy Kertész Imre drámáinak színrevitele, arra tudatos a válasz. „Most nem ők a prioritások”, mondja. „A jelenlegi fontos társadalmi helyzetekre kortársakkal és klasszikusokkal gondolok válaszokat keresni. Nem biztos, hogy most éppen ezekkel a szerzőkkel.” Hogy milyen ízlést, értékrendet sugároz majd a színház, amelyben szavai szerint a „direktor ízlése meghatározó”, úgy gondolja, „hitet, derűt kell adni a közönség számára.”

Minden politikai döntés árnyékot vet a szakmai renoméra. De Frigyesi hisz abban, hogy az elkövetkező évek színháza meg fogja mutatni: szakmaisága tette alkalmassá a vezetésre.

Frigyesi András a Magyar Teátrumi Társaság tagja. Hírlik, hogy többek között Vidnyánszky Attila is eljárt a kinevezése érdekében. (Nem járt el – erről Vidnyánszky Attila tájékoztatta szerkesztőségünket. – a szerk.) „Nem tudok erről”, mondja Frigyesi, „Vidnyánszky azt nyilatkozta, hogy mivel a pályázók közül hárman is tagjai a társaságnak, kiemelten senkit nem támogatnak. Személyesen pedig nem beszéltünk erről.”

Többen tartanak attól, hogy itt is a Jobbik döntött a kinevezésben, és egy újabb „jobbikos” színház indul el. „Címkézésnek tartom”, mondja. „Nem voltam, nem vagyok párttag sehol. A képviselők döntöttek, és a baloldali képviselők is szimpatizáltak pályázatom több elemével. (...) Olyan színházat fogunk csinálni, amelynek a minősége meggyőző. Értékre törekszem, amit jó rendezőkkel és színészekkel érek el. A szakma ismerje el a Budaörsi Játékszínt.” 

Szerző: Marton Éva