Dyga Zsombor: Utolér / 42. Magyar Filmszemle
2011.05.07.

Dyga Zsombor thrillerjében egymásra exponálódnak a megnevezhető és a megnevezhetetlen bűnök, sokáig szinte láthatatlanul, mert csak következményeikben érhetők tetten, akkor, amikor már helyrehozhatatlanok. A bűn utolér – de vajon a bűn maga utolérhető? SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA KRITIKÁJA.

Dyga Zsombor a legutóbbi, számos elismerést bezsebelt Köntörfalak (kritikánkat ld. itta szerk.) után bűnfilmet forgatott. Lassan kibomló, a suspense hatással egyazon történetszöveten, de több időben fércelő, reszkettetős mozit, mely egyértelműen túlmegy az együgyű borzongatáson, de csak félbőröket nyúz le a nagybetűs Bűnről. A történet – anélkül, hogy a végkifejletből bármit is elárulnék – a gyermekkorban, a családban elszenvedett sérelmekből vezeti le a felnővén lelkileg torzult ember brutalitását, megmagyarázhatatlan kegyetlenségét. Szinte csak abból.

Margó (Ónodi Eszter) több műszakban dolgozó anya, akinek a gyorséttermi hasábburgonya- és burger-sütés aligha enged gyermekével tölthető olajgőzmentes perceket. Egy nap telefonhívást kap az iskolából, hogy fia, Lukács nem ment karatéra, s egy másik fiúnak is nyoma veszett (akibe mellesleg Lukács korábban belevágta a körzőjét.) Bejárja az ismerős utcákat, előbb csak a kiskutyájuk kerül elő, gazdátlan, véresen, majd a fiú is feltűnik egy toronyház tetején, amint épp egy meztelencsigát vizel halálra: mintha egy Csáth-novella szőke fürtű kis gyilkosát látnánk. 

Jelenet a filmből, balról Ónodi Eszer
Jelenet a filmből, balra: Ónodi Eszer
A másik asszony, Alma (Bartsch Kata) szemei szörnyű titkokat őriznek, s voltaképp e titkok fölfejtése adja a film cselekményét. Péter (Andrew Hefler), a mentőorvos beteghez száll ki a börtönbe, s az elítéltben ismerősre bukkan. Anélkül, hogy pontosan tudnánk, mely idősíkban található Margó, Alma és a férje, Péter történetének közös metszete, hogy mit akar a váratlanul felbukkanó furcsa öregember, hogy mire utalnak az Alma lakásába becsent fekete-fehér képek, mire a brutális mentőorvosról szóló újságcikk, szinte az elejétől világos, hogy az iskola tornatanárának (Seress Zoltán) nem áll jól a szénája. Vagyis fölvázolódik az idősíkok egymásra fényképezésétől ágas-bogas sztori egy tanárral, két gyermekéért aggódó anyával, egy mentőorvos apával és egy ősz úrral. A forgatókönyvíró (Lovas Balázs) érdeme, hogy egészen sokáig képes késleltetni a szálak összekapcsolását. Majd, amikor előkerül az előhívó folyadék, a múlt, a közelmúlt és a jelen titkai egyszerre kapnak alakot, formát. Tudjuk, mi fog történni, hisz előzőleg megmutatkozott a történet idevágó szelete, mégis csak eztán élesedik a kép. 

Ha a vásznon ott a sötétszoba, az előhívószer és a kamera, akkor nemigen kerülhető meg Antonioni 1966-ban készült Nagyítás című filmje. Az Utolér azonban nem a képet nagyítja, azaz nem a képbe mászik egyre beljebb, hanem a különböző terek és helyszínek idejébe. Hiszen ugyanabban a szobában járunk (a tornatanár apjának lakásában); ugyanúgy betekintünk a japános stílusú budoárba, melyen hanyagul odavetve fekszenek a párnák, mint apró gyerektestek; s ugyanúgy eljutunk a tortúrák helyszínére, a garázsba. Az egyes helyek szenvedés-stációkká válnak, csak épp a különböző idősíkokban más szenved és más kínoz. 

Seress Zoltán (A képek forrása: Magyar Filmszemle)
Seress Zoltán (A képek forrása: Magyar Filmszemle)
Egy rafinált időszerkezettől, egy ügyesen fényképezett történettől (operatőr: Marosi Gábor) persze még nem válik érthetőbbé, miért is van bűn a világon. Az apa beteg hajlamait miért viszi tovább, éli újra a gyermek? Az, hogy valaki áldozatul esett az erőszaknak, elegendő indok arra, hogy felnőttként maga is hasonló szörnyeteggé váljék? A színészek erősek, arcuk beszédes, szenvedésük átélhető, mégis, az itt puhuló gyenge talajt valamivel alá kell támasztani, s mivel mással, ha nem a díszletelemként használható vallásos kegyképekkel és egy töviskoszorús, lángoló szív formájú tetoválással? A megoldás értelmezhetetlen és kidolgozatlan, mint ahogy az is, miért épp úgy vesz revansot a halott gyermekért egy apa, hogy a gyilkos hátáról – pillanatragasztó segítségével, négyzetalakban – lenyúzza a bőrt. Egy kis horror könnyebben eladható? Valószínűleg igen, de csak angolul. Dyga Zsombor régóta dédelgette a film tervét, ám, mint az a bemutatót követő rövid beszélgetésből kiderült, a producer csak angol nyelvű moziként látta biztosítottnak a zökkenőmentes külföldi forgalmazást.
 
A film a 42. Magyar Filmszemlén elnyerte az Országos Diákzsűri nagyjátékfilmes fődíját, Czakó Judit vágó a szakmai zsűri Arany Olló Díját, Juhász Róbert hangmérnök az Arany Mikrofon Díjat.
 
Cím:  Utolér,  Rendező:  Dyga Zsombor,  Forgatókönyvíró:  Lovas Balázs,  Operatőr:  Marosi Gábor,  Zene:  The Uptown Felaz,  Vágó:  Czakó Judit,  Szereplők:  Ónodi Eszter,  Bartsch Kata,  Andrew Hefler,  Seress Zoltán,  Heinz Trixner,  Daniel Tugwell