 Tóth József Füles plakátjai |
Nem lehetett könnyű dolga az átkosban a kereskedelmi plakátokat alkotó grafikusoknak és fotósoknak, mert legfeljebb egy új termék bevezetéséhez kellett étvágyat csinálniuk. Például a Wallkyd falfestékhez, az új Videoton modellhez („Otthonában a nagyvilág”), a Bioponhoz, amely „megszünteti a foltokat”, sőt még a tigris bundájából is a csíkokat, legalábbis Kemény György szellemes falragaszán. Hirdetni kellett a Trappert, a nagyipari méreteket öltő farmercsempészet ellenében kreált honi fazont, a Caola szappant, az Amodent fogkrémet, továbbá a BNV-t, a Cascót, a véradást és a Lottót.
Nem az ádáz piaci farkastörvények szellemében persze, merthogy nem a nem létező másik, konkurens termékkel szemben folyt a kampány. Illetve egyetlen területen mégis – bár azért ez sem olyan komoly -, ti. az üdítőitalok frontján. Itt az Oázis, a Gyöngy, a Sió, a Traubisoda kereste halovány eszközökkel a saját, elkötelezett fogyasztóját, míg végül a „mit sütsz, kis szűcs” mintázatú „Itt a Márka, itta már ma?” szlogen győzedelmesen lezárta a problémát.
Tóth József Füles döntően a szövegnélküliségnek volt a mestere. Fotós plakátjait sajátos módon a poénra hegyezte ki, nem véletlen, hogy ezen a területen ő volt az 1970-es és ’80-as évek legfoglalkoztatottabb és legtermékenyebb alkotója. A túró iránti vásárlókedv felfokozása érdekében például formázott túróból egy bocifejet, rakott rá két zöldpaprika fület meg kifliszarvakat, exponált, és elkészült a hatásos plakát. Ez a műve 1974-ben került az utcákra, egy évtizeddel később pedig az „élmény az ágyban” feliratú, amelyen egy hálósipkás urat látunk párnák közt távkapcsolóval a kezében a Videoton új színes tévékészüléke fölött örvendezve.
Ágyjelenetet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum falain is találunk Tóth József Füles Legendás manekenek című kiállításán, azon kevés darabok egyikén, amelyeken épp nem valamely híres modell pózol. Direktben persze nem lenne humoros, ám itt a fiatalabb asszonyka mellett egy fehér hajú úriember szorongatja a palackot „A fonyódi víz csodákra képes” szövegezés alatt. Ebben az esetben a szlogen együtt született a képpel, ám Fülesnek az előbbire csak ritkán volt szüksége, mert csavaros kompozíciói magukért beszéltek.
 A képek forrása: PORT.hu |
Mostani kiállításán plakátnaptárakat vonultat fel, pontosabban az aktuális évhez kapcsolódó időszámítással szinte mellékesen megtűzdelt reklámfotókat. Az azóta más pályára lépő manekenek többsége ismerős: Bíró Ica, Sütő Enikő, Pataki Ági ma is közszereplők. Mellettük teljesen lényegtelennek tűnik a(z ál)reklám tárgya, így például a sárga bikiniben gyepen heverő Pataki Ági kezében lévő zöld színű, igen csúnyácska kazettás magnó – a Budapesti Rádiótechnikai Gyár 1980-as, legújabb terméke – diszkréten bele is olvad a fűcsomókba. A termék vagy cég épp hogy csak jelenlevése a többi képre is jellemző, hiszen Clavier Charlotte érzéki, eperszembe harapó tökéletes profiljáról sosem jutna eszembe az „Ági nektár”, s a Vadász Éva hasán merészen felhúzott pulóver is csak igen nehézkesen vezet el a Videoton termelékenységéhez.
Bíró Ica plakátját – a téglaméretű CD-lejátszó kitakarásával – akár ma is falra lehetne akasztani, és nem csupán a modell mai kondija, hanem a fotográfus elévülhetetlen tehetsége miatt. Nemkülönben azokat a lapokat, amelyeken a Hungalu Trading Company, a Metalglobus és főleg a Növényipari- és Mosószergyártó Vállalat hirdeti magát egy-egy olyan szépségesen fotózott arccal, amelynek tizenkét hónapon át való nézegetése jócskán megkönnyíthette az év terheinek cipelését.
És éppen ez az, amit át kellene menteni Füles mester plakátnaptáraiból. Valami egész évre szóló, befolyásmentes, korrekt esztétikumot, melynek tövében kiegyensúlyozottabban számlálhatnánk a ránk váró napok viszontagságainak a múlását.
A kiállítás 2011. február 28-ig tekinthető meg.