Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

MEGHALT A KIRÁLY, ÉLJEN A KIRÁLY!

A próféta
2009. nov. 10.
Az idei cannes-i nagydíjas film, A próféta egy arab származású srác története, aki hat éves börtönbüntetése alatt nem csupán visszatalál a gyökereihez, de rácson innen és túl is gyökeret ver. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.

Jelenetek a filmből
Jelenetek a filmből

Sajátos karriertörténet a francia rendező, Jacques Audiard alkotása, melynek középpontjában egy arab származású francia bűnöző, a mindössze tizenkilenc éves, írni-olvasni nem tudó Malik El Djebena (Tahar Rahim) fejlődésregénye áll. Hogy a fiú pontosan miért is kerül a büntetés-végrehajtási intézetbe, nem derül ki, a lényeg, hogy hat kemény év elé néz a korzikaiak uralta börtönben. Aki nyomon követte a National Geographic kiváló sorozatát (Amerika legkeményebb börtönei), jól tudhatja: a börtönlakókat nem különösebben izgatja a politikai korrektség, itt bizony faji alapon szerveződnek az érdekcsoportok – ha fekete vagy, keresd a feketék társaságát, ha latin származású vagy, barátkozz a közép-amerikaiakkal, mert ha nem teszed, könnyen a rivális banda martalékává, rabszolgájává vagy szexuális játékszerévé válhatsz.

és Tahar Rahim
Niels Arestrup és Tahar Rahim

Kezdetben Malik mit sem tud még ezekről a börtönszabályokról, tanácstalanul és magányosan álldogál a börtönudvaron, hamarosan azonban megtörténik a beavatás: a korzikai banda feje, César Luciani (Niels Arestrup kiváló alakításában) egyértelművé teszi a számára, hogy vagy megöli a fegyház arab származású meleg nepperét, Reyeb-et (Hichem Yacoubi), vagy őt öli meg a korzikai banda.

Sajátos módon a brutális naturalizmussal bemutatott gyilkossággal kezdődik a fiú börtönkarrierje és belső utazása is. A művelt(ebb) meleg férfi erőszakos halála azzal az előnnyel jár, hogy hősünk a korzikaiak védőőrizete alá kerül; az elkövetett gyilkosság azonban éveken keresztül kísérti, s a kínzó bűntudatot csak az azonosulással tudja orvosolni: iskolába kezd járni, szabadidejében olvasgat, ismerkedik az iszlámmal, hallás után tanulja fogadott bandája korzikai nyelvét. Hogy a ranglétrán végül is feljebb léphet, ez utóbbinak köszönhető: César hamarosan ráébred, hogy Malik a nyelvtudása révén a besúgója lehet, rajta keresztül nem csupán az arabokat, de a saját bandáját is könnyedén szemmel tarthatja.
Tahar Rahim
Tahar Rahim

A film címe tulajdonképpen erre utal – Mohamed próféta a Korán szerint „Allah követe”, „figyelmeztető”, „hírnök”, „világító fáklya” volt, akárcsak főhősünk, aki egyre komolyabb feladatokat kap a korzikai istenségtől: eltávozásai idején a maffia ügyeit intézi, behajtja a pénzeket, kiiktatja az árulókat. A tanítvány azonban ambiciózusabbnak bizonyul a mesterénél: Malik befolyása fokozatosan növekszik börtönön belül és kívül – a cellájában már tévé is van, ha akar, nőt vehet magának, a teljes diadalt pedig akkor éri el, amikor a hónapos magánzárkát is bevállalja, csak hogy egy nappal többet tölthessen az eltávozás alatt nagybeteg barátjával.

A film címe azzal, hogy egy arab srác csinál „karriert”, tovább árnyalódik – a próféta az iszlámban és a kereszténységben is a jövő hírnöke, eljövendő korok jósa. Így válik a mozi egyik utolsó jelenete társadalmi parabolává, próféciává: a Malik körül csoportosuló népes számú arab banda és a padon magányosan üldögélő César alakja az erőviszonyok látványos megváltozását jelzi rácson innen és túl. És mint ilyen, finoman utal a 2005-ös – és azóta is rendszeres időközönként fellángoló – franciaországi „külvárosi lázadásokra” is. (Emlékeztetőül: ma közel három millió francia állampolgár azoknak az emigránsoknak a nehéz körülmények között élő leszármazottja, akik a Maghreb-országokat, Marokkót, Algériát és Tunéziát hagyták ott annak idején a jobb megélhetés reményében.)
Forrás
Forrás: PORT.hu

Malik nem bosszút áll Césaron, nem torolja meg a rajta esett sérelmeket (épp ezért nem hoznám összefüggésbe a bosszúfilm zsánerével a mozit), csupán igyekszik életben maradni, figyel, tanul, alkalmazkodik, és életképesebbnek bizonyul a megfáradt, múlt dicsőségén merengő öreg korzikai királynál. Az utolsó jelenetben talán még egy könnycsepp is megjelenik egy másodpercre a szemében, de tudomásul veszi az élet és a világ megváltozott rendjét, hogy aztán a Koldusopera Cápa-dalának ütemére végérvényesen átvegye a hatalmat.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek