Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

A TÉRKÉP TENGERE

Kelettől Nyugatig, Nyugat-mozi / A Petőfi Irodalmi Múzeum két kiadványa
2009. szept. 17.
Hónapos szobák, elefántcsonttornyok és törzskávéházak az egyik lemezen, csevegő és hógolyózó nemzeti klasszikusok a másikon. Iskolai segédlet gyanánt és a magányos böngészés céljaira egyaránt tökéletesen megfelel a Nyugat-évtől rugalmasan elszakadó PIM két multimédiás kiadványa. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.

A mély s a messze egy ütemre lüktet / És zúgni kezd a térkép tengere” – ez a Szegény kisgyermek panaszaiból való Kosztolányi-sorpár a mottója a Kelettől Nyugatig. Mesélő térképek a Nyugat íróinak életéről című adatlemeznek, s valóban: a meghajtó felzúgásával Budapest és az ország megannyi irodalmi érdekű helyszíne tárul a térképek között bőszen váltogató kíváncsi elé. Dunán- és tiszántúli szülőhelyek (az urbánus folyóirat vidéki gyökereinek bizonyságául), valamint a bűnös főváros lak- és munkahelyei, találkozási pontjai sorjáznak elő a felületen barangolva. A teljességre való törekvés nélkül, hisz néhány literátor (pl. Krúdy Gyula) esetében az összes időszakos szállás azonosítása alkalmasint képtelenség, ám így is revelatív információkkal szolgálva. Mert hát lehetne-e különösebb lakótársakat, furcsább párt elképzelni, mint Balázs Béla és Szabó Dezső, akik pedig ifjan egy teljes éven át (1905-1906) osztották meg szállásukat egymással a Hunfalvy utca 15. szám alatt. S a Budapest-térképen pár centivel odább tologatva a kurzort, már látjuk is az ellenpéldákat: Hatvany báró – Thomas Mannt vendégelő – várbeli kis palotáját, vagy épp a nagy különc, Szomory Dezső nevezetes Sütő utcai toronylakosztályát.

S persze a térképek mutatják a köztes tér, a nyilvános magánélet korban oly kedvelt, s máig nosztalgiával emlegetett helyeit: a kávéházakat. S nemcsak a sokat emlegetett New Yorkot, Japánt vagy Bucsinszkyt, hanem a kevésbé kanonizált lokalitásokat is, mint amilyen a Deák Ferenc kedves pincéréről, Hangl Mórról elkeresztelt, Vigadó téri Hangli Kioszk volt, ahol ugyancsak szívesen ütöttek tanyát a kóbor irodalmárok. Vagy akár a József körút és az Üllői út sarkán egykor fellelhető Valéria Kávéház, a fiatal Karinthy és Kosztolányi kedves törzshelye, ahol a sorozásra váró Babits annak idején oly nyugtalan szívvel értesült a pacifista verse által kiváltott sajtóbotrányról. Korabeli fotók és irodalmi szemelvények segítségével alkothatjuk újra, mondjuk az Andrássy úti Magyar Koronát, ahonnan a törzsvendég Osvát címezte képeslapját Kosztolányinak, s amelynek cigarettafüstös közege imígyen tűnik fel az idősödő Illyés visszatekintő versében (Kaland s halrajzás a régi Koronában): „Nem, Osvát itt csak déli egy óráig rendelt. / Nem bírta a füstöt, a délután már tó-szerűt, a nyüzsgést.”

object.5A52C57D FFA5 44D5 977B E14AE5A016F4.ivyNoha alig több mint negyedórás időtartamú, azért hasonlóan tartalmas mulatságot garantál számunkra a múzeum másik sugárlemeze, a Nyugat-mozi. Archív filmfelvételek a Nyugat íróiról. Filmhíradó-részletek és magánfelvételek váltják egymást (ugyancsak korabeli jazzmuzsikától kísérve), s különösen a mindenkor tevékeny Móricz Zsigmondot láthatjuk változatos helyzetekben. Az ünnepelt szerző alkotás közben, dolgozószobájába rituálisan bebocsájtva a böhömnyi felvevőgépet, Leányfalun, a pesti könyvnapon dedikálva, baráti asztaltársaságban (Németh László és Szabó Lőrinc mellett trónolva), vagy épp kartársaival a valahai szőke csoda, az 1929-re jócskán megöregedett Márkus Emília kertjében vendégeskedve. A nyúlfarknyi felvételek között természetesen ott a két nagy játékos, Kosztolányi és Karinthy egy-egy családi mozija is, mókázással, ródlival és hógolyózással, s egy szemcsés töredék még a komoly Babits derűs pillanatait is megidézi.

A mozgókép vakmerően és csodálatosan megközelítette a szédületes fogalmat: a halhatatlanságot” – citálja a remekül informáló kísérőfüzet Karinthy 1909-ből származó, s a mozgófénykép találmányát magasztaló megállapítását, s bár a Nyugat gigászainak halhatatlansága filmfelvételek nélkül is biztosítottnak tekinthető, azért számunkra nem mindennapi öröm e lemezről eleven testi valójukat, tünékeny mosolyukat vagy épp grimaszra húzott arcvonásaikat megismerni és viszontlátni.
   

Kapcsolódó cikkeink: Nyugat 100 (gyűjtőoldal az emlékév eseményeiről)  

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek