Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

SE SZEBB, SE CSÚNYÁBB

Térey János: Jeremiás, avagy az Isten hidege / Felolvasószínházi sorozat, Pécsi Örökségközpont – Új Színház
2009. máj. 28.
„Játszódik Nagy Jeremiás elméjében. A szín: Debrecen mint akarat és képzet. Burjánzó nagyalföldi metropolisz, egy mintha-Debrecen. Se szebb, se csúnyább, mint a létező. Váratlanabb. Ami volt, és ami van; ami nincs már, és ami lesz vagy sohasem lesz: mindez együtt.” KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA.

Ágoston Zoltán és Térey János az estet záró beszélgetésen
Ágoston Zoltán és Térey János az estet záró beszélgetésen

Ez a szerzői kommentár vezeti föl Térey János új színpadi munkáját, s vezeti be a nézőt egyenest a dolgok kellős közepébe. A dráma meglehetősen terjedelmes  – teljes szövege három részletben jelent meg 2008 júliusa és szeptembere között a debreceni Alföld folyóiratban –, ennél fogva az Új Színház felolvasószínházi produkciója kompromisszumra kényszerült: a nyolc képből hármat mutatott be 2008-ban a Magyar Dráma Napján csakúgy, mint a mostani pécsi előadáson. Az eredményen mindazonáltal nem hagy nyomot a kompromisszum. A Rendhagyó Olvasó/próba című sorozat záró előadása pergő, szellemes és gondolatgazdag. Tágítani igyekezett a felolvasószínház keretein – mi több, bizonyos értelemben át is törte azokat, amikor az angol nyelvű CNN-jelentést apró (és frenetikus) operaelőadás-betétté alakította.

A felolvasószínház furcsa, átmeneti forma, és van valami perverz bája. Olyan, mint az okos lány a népmesében, hoz is ajándékot, meg nem is: úgy tesz, mintha az érdemi színházi munkát megelőző állapotában mutatná be a szöveget, pedig dehogy – hiszen azt megtette már a folyóirat-közlés. A Dömötör András rendezte előadás pontosan tisztában volt ezzel a kettősséggel, és élt is a csiki-csuki játék lehetőségével, miközben éppenséggel nem a teljes szöveg – tehát a Jeremiás valamiféle keresztmetszete, ha úgy tetszik, értelmezése – került a közönség elé.

Jelenetek az előadásból
Jelenetek az előadásból

Talán azért volt lehetséges, hogy a teljes darabnak mintegy a harmadát adják elő, mert az események („játszódik Nagy Jeremiás elméjében”) az álom logikája szerint szerveződnek, így többé-kevésbé kiemelhetőek az egész összefüggésrendszeréből. A Pestről hazalátogató parlamenti képviselő metrón járja végig korábbi életének színtereit, keresztül egy képzeletbeli és futurisztikus Debrecenen, amely mégiscsak mélyről ismerős világ. Térey pályáján, ha kisebb-nagyobb intenzitással is, de szinte mindvégig ott kísért Debrecen témája: a város mint hátrahagyott világ, a város mint mikrouniverzum, mint valamiféle sajátos és összetéveszthetetlen atmoszféra hordozója. Ez a debreceniség természetesen messze nem csupán kellemes ízekből áll össze, ám mégis nagy hiba volna, ha valamiféle lebutított vidékiség-pamfletnek látnánk a Jeremiást. Persze a felemás magyar modernizáció csődje, a politikai establishment reménytelensége, a vidéki élet moccanatlansága nagy súllyal és helyenként karcos szarkazmussal jelenik meg benne – innen nézve pedig ez a világ annak is ismerős lehet, aki még egyetlen percet sem töltött Debrecenben.

Fotó: Tóth László (Forrás: Cella Septichora)
Fotó: Tóth László (Forrás: Cella Septichora)

A vidékiség (amely Magyarországon nagyjából annyit tesz: nem-budapesti) valóban a Jeremiás egyik fő rétege, ám ez – ahogy a színházi estéből is világosan kiderült – csupán az egyik réteg. Térey János műve ennél jóval összetettebb. Nyilvánvalóan nem véletlen a misztérium műfaji megjelölés: Nagy Jeremiás utazása egyfelől emelt, stilizált színpadi jelenlétnek ad keretet (mint egyébiránt Térey összes színházi munkája), másfelől pedig a beavatás-beavattatás kereteit teremti meg Jeremiás tekintetén keresztül. Kézenfekvő a főszereplő nevének bibliai allúziója. Jeremiás próféta, aki hasztalan igyekszik figyelmeztetni a saját népét a végromlásra, kényszerű szemtanújává válik Júda bukásának. Ugyanakkor nem kívülállóként szórja dörgedelmeit Júdára. Noha személyes kudarcként éli meg a küldetését, ennek ellenére mindvégig a közösség tagja marad: „Próbálóvá tettelek téged az én népem között; őrállóvá, hogy megismerd és megpróbáld az ő útjokat.” (Jer. 6.27) Térey János Debrecen-látomása, azt gyanítom, valamiképp ugyancsak őrzi ezt a kettősséget.

A Jeremiás, avagy az Isten hidege, akár Térey korábbi drámái, komoly és szép feladatot jelent a kortárs magyar színjátszás számára. Ha lesz olyan társulat, amely vállalkozik a teljes mű bemutatására, annak nem csupán a terjedelemből fakadó nehézségekkel kell szembenéznie, hanem a szöveg gazdag szövetét, rétegzettségét, több – politikai, kulturális, spirituális – szinten is működő utalásrendszerét ugyancsak szem előtt kell majd tartania.

Kapcsolódó cikkeinket és a támogatás adatait a Pécs EKF 2010 gyűjtőlapon olvashatják.

Vö. Dérczy Péter: Akarat, képzet meg a valóság

Kapcsolódó cikkeink:
Keresztesi József: Frizzante / Mohácsi István: Francia rúdugrás – KeresztHuzat Társulat, Felolvasószínházi sorozat, Pécsi Örökségközpont 
Keresztesi József: Konfesszió és műhelymunka / Visky András: Megöltem az anyámat – Felolvasószínházi sorozat, Pécsi Örökségközpont, Pécsi Nemzeti Színház 

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek