www.filmtett.ro
2009.05.20.

A magyar elektronikus sajtó idegen szavaktól hemzsegő menüpontjai után új élményt jelentett az erdélyi filmportálon anyanyelvem tökéletes kifejezőerejére bukkanni. Bárhová kattintottam a www.filmtett.ro menüsorán, világosan és szellemesen fogalmazott címekbe botlottam. IBOS ÉVA ÍRÁSA.

Legjobban a logikája tetszik a filmtett.ro-nak, amit a Hírek osztályozása tökéletesen érzékeltet: Kárpát medence, Európa, Hollywood, Nagyvilág. Egyértelmű a fontossági sorrend, a tágasan értelmezett itthon az első, aztán jöhet a többi. Hollywood persze külön címkével, hiszen az álomgyár nem egyszerűen külföld, még csak nem is Amerika, hanem egy külön állatfajta. Más rovatokban is hasonló a tájolás, legalábbis ha engedi a téma. Az USA sem szűkül le, a Cikkek-ből továbbmehetnénk az Amerikai plán-ra, én azonban a Dosszié felé vettem az irányt. Főleg azért, mert sejtelmem sem volt, mit takar – mostmár tudom: igazi kincsesbányát. Például műfajtörténetet, ami minőségi formában hiánycikk a neten. Nagy kár, hogy Pápai Zsolt horrorját és Varró Attila sci-fi feldolgozását (évek óta) nem követi más.

Az itt található témacsoportok többségét – például filmtechnika - nem kell túl gyakran frissíteni, mert ebben a dossziéban kézikönyvszerűen a filmgyártás alapfogalmait gyűjtötték össze, amitől a lap egyfajta breviárium jelleget is ölt. Tiszta ügy, nem árt az egy ilyen fiatal műfajnál, ha a praktikus típusú tudnivalókért nem kell idegen tájakra/portálokra vetődni.

Itt, a Dosszié-ban bujkál a filmtett.ro embriója is Tekercskalóz fedőnévvel almenüpontként. Ezt javasolta lapcímnek Jakabffy Samu anno, kilenc évvel ezelőtt, amikor felvetette az induló lap tervét egy tavaszi estén a kolozsvári színházi büféjében Margitházi Bejának, Illyés Istvánnak, Sípos Gézának, Zágoni Balázsnak és Visky Andrásnak. Végül mégsem ez lett, viszont echte szamizdatos körülmények között nekiláttak a filmtett azonos című, papíralapú elődjének megalkotásához. Ez azonban már a ködös múltba vész, azóta kedvükre kiköltözködhették magukat (a jelenlegi Uránia palotabéli a negyedik címük), és nem csekély előállítási, terjesztési viszontagság után végül másfél éve átálltak az online változatra.

Ami nagyon rokonszenves külsővel és belbeccsel bír: a látvány azért tetszik, mert mindamellett, hogy színes, kordában van tartva, tehát nem tarka-barka és még kevésbé trendi, csupán jó a szemnek, a tartalma meg azért, mert – eredetibb nem jut az eszembe – szinte tényleg minden együtt van, ami a filmhez tartozik, ráadásul katonás rendben.

Mauritz Stiller és operatőre a Gunner Hedes Saga forgatásán, 1922 (filmtett/Cikkek/Dosszié/Nemzeti Filmgyártás/Svéd filmtörténet 1.)
Mauritz Stiller és operatőre a Gunner Hedes Saga forgatásán, 1922 (filmtett/Cikkek/Dosszié/Nemzeti Filmgyártás/Svéd filmtörténet 1.)
A Fesztiválok menüpontból tizenkét választható lehetőség ugrik elő, így tuti, hogy mindenki rögtön céljához talál: animációhoz vagy diákfilmhez, reklámhoz vagy táncfilmhez. A Cikkek-ből a Nemzeti filmgyártás felé is el lehet térni, és ott olyan, csak ritkán az érdeklődés kereszttüzébe kerülő országok filmkultúrájáról olvashatunk, mint a portugáloké, osztrákoké, szlovákoké. Persze az az ostoba álkérdés is fölmerült bennem, hogy milyen súlyú a román filmre fordított figyelem (egész Európában aktív, miért éppen itt ne lenne az?), de mielőtt a gondolat végére érnék, már előttem is van Marian Tutui Orient expressz: a román és a balkáni film című könyvének recenziója.

Egyébként nem is egy magyar film forog ezekben a hűvösebb-melegebb tavaszi hónapokban Erdélyben – tudjuk meg a riportokból -: Hajdu Szabolcs épp a minap rendezett szilvesztert Marosvásárhely főterén ötödik, Biblioteque Pascal munkacímű filmje forgatásán.

A szövegek között egyként akad átvétel és saját szerzésű, az utóbbiak között váltakoznak a diákosabb és érettebb szemléletűek, s ez arra utal, hogy egyfajta műhely jelleget is felvállal a lap. Mindazonáltal összességében a zömében fiatalokból álló szűkebb szerkesztői és tágabb szerzői gárda svungos szakértelme jellemzi a lapot. A „szűkebb” szerkesztőség jóval bővebb létszámú egyébként (kilenc fő), mint némely weblapoknál, s olyan munkakört is fenntartanak – olvasószerkesztő -, amely a legtöbb helyen ma abszurd módon nélkülözhetőnek számít, s aminek hiánya illetve megléte meg is látszik a webszájtok termésen.

A humor ugyan nem életkorfüggő, és nem is nélkülözhetetlen eleme a szerkesztésnek – de jó, ha van. Nemcsak a rovatcímek árulkodnak a csapat szellemességéről – melyeknek felét sem idéztem -, de a kedvencemmé vált Szavazó sáv „Melyik sorozatot lenne ideje már lassan abbahagyni?” kérdése is, amelyben a többek között számításba jöhető Saw/Fűrész, Halloween, Terminátor mellett a bónusz válaszlehetőség: mindegyiket. És ha ezzel még egyet is értenénk, a lap szerkesztői még véletlenül se hagyják abba.
Szerző: Ibos Éva
Megítélt támogatás: 3 000 000 Ft
Támogató: Mozgókép Kollégium
A filmtett erdélyi filmes portál 2009. évi megjelentetésére (2009)
Címkék: filmtett.ro