Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

MESE EGY BOHÓKÁS KURVÁRÓL

Bacsó Péter: Majdnem szűz / 40. Magyar Filmszemle
2009. febr. 8.
Bacsó Péter Majdnem szűz című filmje érezhetően a kurvák lecsúszott sorsa iránti szolidaritásból született, ám nem a valóságot mutatja be. Árva Boróka története mese az álmok és vágyak valóságformáló erejéről. Ha így nézzük, egész jól szórakozhatunk. MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA.

Pedig bőven lenne min bosszankodni. Kezdjük például a történettel. A rendezőt saját bevallása szerint egy újsághír ihlette a film elkészítésére, amely egy EU-támogatott menedzser- és nyelvtanárképző tanfolyamról szólt. A prostituáltak számára meghirdetett és az új élet reményével kecsegtető „átképző” ötlete legalább annyira irreális, mint az a Hamupipőke-mese, amelyet Bacsó Péter köré asszociált.

Kaszás Gergő és Hujber Ferenc
Kaszás Gergő és Hujber Ferenc

Árva Boróka (Ubrankovics Júlia), aki onnan kapta a nevét, hogy anyja egy reklámszatyorban kiakasztotta a kórház előtti borókabokorra, tizennyolcadik születésnapján a soha viszont nem látás örömével hagyja el az intézetet, és odaköltözik a pasijához (Hujber Ferenc), akivel előtte néhány napot eltöltött egy luxusszállodában a kurválkodásból keresett pénzén. Szereti a fiút, de ő eladja egy stricinek (Kaszás Gergő) egy motorért, és a lány az utcára kerül. Átmegy rajta egy egész török kamionsofőr-horda, egy öregedő impotens igazgató (Máté Gábor), majd miután a strici haldokló anyjának (Lázár Kati) többször is eljátssza, hogy az unokája, megszökik egy házaspárral, ahol a feleség a szexuális problémáikat orvosolandó filmre veszi, ahogyan a férje megdugja a lányt. Egy lottózóban találkozik egy kirakatrendező fiúval (Tóth Attila), aki befogadja a luxuslakásába. Ő adja a kezébe azt a bizonyos hirdetést, és beszéli rá, hogy kezdjen új életet. Érettségi bizonyítványt is hamisít a lánynak, akit felvesznek a tanfolyamra. Boróka azonban nem hagyja abba a kurválkodást, ezért veszélybe kerül. Mivel egyre erősödik benne a sikerélmény és a normális életre való vágy, bosszút áll üldözőin, az őt rossz útra kényszerítő pasin és a stricin, és miután diplomafeladatként egy kisebb zsarolással eladja a Nemzeti Zuzalékgyár igazgatójának a For Seasons márkanévvel ellátott piros esernyőt, révbe ér az élete, és a szerelem is rátalál.

Hujber Ferenc és Ubrankovics Júlia
Hujber Ferenc és Ubrankovics Júlia

A tanmeseszerű történettel nem is lenne baj, ha nem az „ahogyan azt mi elképzeljük” leegyszerűsítő sztereotípiából építkezne, illetve ha nem a realitás ábrázolásának igénye hatná át. A díszmacsók, díszgengszterek, díszkurvák, díszgazdagok és díszhajléktalanok világa éppen nem a valóságközelisége, hanem a valóságot a képzelet szürrealitásba fordító játéka által lehet(ne) érdekes és hiteles – ezt azonban Bacsó Péter igen szűken méri. Hiányérzetünk ellenében így szinte csak a történetvezetés egyre abszurdabb képtelenségeire hagyatkozhatunk. Merthogy a dramaturgiát főleg a következetlenség illetve a hiány működteti. Nincsenek valódi feszültségek, izgalmak, életszerű drámák és szociokörnyezet-ábrázolás – minden olyan, mintha ismerős díszletek között játszódó színdarabot néznénk, amelynek igazi tétje nincs, legfeljebb tanulsága.

A legtöbb természetesen a főszereplő figurájához köthető. Boróka olyan prosti, aki csak testileg az, a lelke szűz és tiszta. Szép és természetes, naiv és emberséges. A szexet nem élvezi, csak csinálja. Nem érzi a veszélyt, nem tudja, tud-e szeretni, mert ő csak egy kurva, ám a mindenkori körülmények áldozatainak allegóriájaként szeretetből felajánlja testét egy hajléktalannak (Ujlaki Dénes) és későbbi szerelmének, a kirakatrendező fiúnak. Máskor a hajléktalan lábát is megmossa, mint a bűnös, de bűnbocsánatot nyert asszony Jézusét. Benne van a Prostituáltak Egyesületének követségében, akik petíciót nyújtanának át a miniszterasszonynak, ám ő nem veszi őket emberszámba, erre az igazság és a lázadás jegyében elkezdi énekelni a Himnuszt. A Szűz lány álma nevű koktélt issza a történet elején, a végén pedig teljesül minden álma.

Ubrankovics Júlia és Tóth Attila (Forrás: magyarfilmszemle.hu)
Ubrankovics Júlia és Tóth Attila (Forrás: magyarfilmszemle.hu)

A film sajnos az optimálisnál sokkal jobban leleplezi önmagát. A legalább egy mondattal túlbeszélt tanulságok azonban nem a közhelyesség erejével hatnak (ellen), hanem egy idő után szórakoztatóan abszurdak. A török kamionosok egy útszéli kereszt melletti tisztáson dugják meg a lányt, de magát az akciót nem látjuk, csak azt, ahogyan bárányhúst sütnek nyárson és zabálják. Miután elmennek, a kereszt tövében ücsörgő bánatos lány felnéz a csonka korpuszra, és megkérdezi tőle, hogy „Na, ehhez mit szólsz?”. A kanyarban strichelő lány a Hogy vagy? kérdésre természetesen azt feleli, hogy kurva jól. A vezérigazgató a sikertelen kísérlet után közli, hogy kiesett a libidóból, az esernyővel (!) érkező hajléktalanok ebédjéhez a Te rongyos életet fújják a rezesek, a szállodai fehér zongoránál azt énekli az énekesnő, hogy Nem érdemes meghalni, nagy kaland az élet… Az álomlovag pedig addig győzködi a lányt, hogy kurvák mindig is lesznek, de ő többet érdemel, mígnem a szerelem úgy jön, akár a nátha, és őket is megfertőzi.

Annak ellenére, hogy mindezeknek köszönhetően semmivel sem kerülünk közelebb az „emberszámba nem vettek” világához, a Majdnem szűz zárójelenete képes feledtetni velünk a megváltoztathatatlannak hitt valóságot. Gyönyörű őszi napsütésben, piros esernyők alatt ülnek a párok összebújva a libegőn, alattuk az erdő, messze a város, és közben Vivaldi Négy Évszakja szól. Pont annyira giccses kép, mint amennyire álomszerű – és az egyetlen pillanat, amikor újra elhiszem, hogy a mesékben hinni jó.

Kapcsolódó cikkünk: 40. Magyar Filmszemle

Vö. Józsa Péter: Kurvaélet
Gyárfás Dóra: A szent tehén is lebőghet
Durucz Dávid: Majdnem szűz
Báron György: Cabiria nappalai
Stőhr Lóránt: Majdnem mese

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek