MESE EZ

A csoda / Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, POSZT 2009, Magyar Színházak 21. Kisvárdai Fesztiválja
2008.11.27.

Bocsárdi László előadásában az ártatlan, tiszta szerelem, a kisebbik lány és a fiú – ha nem is győz végérvényesen, de – felülkerekedik az ártani akaró irigységen és gonoszságon. Ezt a csodát s a felnőtt közönséget magával ragadó mesét az előadás színpadi világa szavatolja. RÁDAI ANDREA KRITIKÁJA.

Kicsid
Nagy Alfréd, Kicsid Gizella és D. Albu Annamária
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek sorozat keretében mutatta be A csodát a Bárka Színházban. A felújított előadással – melynek korábbi változatát 2002-ben mutatták be – a színház fennállásának hatvanadik évfordulóján tiszteleg névadójának.

A tündérmesei hangulatú „székely népi játék”-ban a vénlegény Lukács és Máté kelletlenül készül megkérni a vénlány Gondos Eszter és Regina kezét. Közben a Hamupikőke-sorban tartott kishúg, Magdó rátalál az igaz szerelemre, Mókára, aki egy csodálatos énekes madár tojásával ajándékozza meg a lányt. A vének mind fenik a fogukat a fiatalokra, s ha már nem kaphatják meg őket, hát a vesztükre törnek – igaz, egy boszorkány észrevétlenül maradt rontásainak segítségével.

Pálffy Tibor és Váta Loránd
Pálffy Tibor és Váta Loránd
A sepsiszentgyörgyiek előadása nem a színjáték folklór rétegének autentikusságát vagy a székely egzotikumot hangsúlyozza, hanem az alkotó képzelet csodákra képes teremtő erejét. Így maga Tamási Áron (Nemes Levente) is megjelenik a színpadon: először a képzelet és a valóság elválaszthatatlanságán gondolkodó és önmagát idézgető íróként, majd a színjátékot indító (s végül záró) dobosként. Később Móka szájából veszi ki a szót, hogy elmesélhesse, milyen a csodálatos énekesmadár. Reverendát öltve a pap szerepében igazgatja a fiatalok sorsát. Nem csupán a történetet alakítja, hanem teátrális gesztusaival olykor magát az előadást is vezényli, vagyis nem egyszerűen mesélő, hanem színpadmester is. Belekerül tehát saját történetébe, de ugyanakkor kívül is marad: a fekete öltönyben, csokornyakkendőben szivarozgató, kávéházi író kilóg a népviseletes székelyek közül.

MM
Nagy Alfréd és Nemes Levente
Tamásinak szinte ellenlábasa a boszorkány helyett szerepeltetett, akcentussal beszélő ismeretlen nő (Ferenczi Gyöngyi), aki rontásokat csak ímmel-ámmal szór, s inkább a székely népi játék recepciójának egyik lehetséges változatát, a romantikus egzotikumokat kereső idegent testesíti meg. Dívának öltözve, fekete ruhában, magassarkú cipőjét a kezében tartva mezítláb tipeg a színpadon. Botcsinálta hungarológusként idézi Tamásit és József Attilát, s lelkendezve foglalja össze a történetet: Love story from Székelyföld. Mintha a Móka kútba dobásával megakadt cselekmény folytatásáról tárgyalna Tamásival, s amikor némi értetlenkedés után felkiált: „Értem!”, az író kezet csókol neki és elbocsátja.

mmm
D. Albu Annamária, Nagy Alfréd és Gajzágó Zsuzsa
A színjáték „eredeti” szereplőit játszó, a rosszakaratot és az ártatlan tisztaságot megjelenítő színészek egytől egyig hitelesek. A menyasszonyukat álarcban cserélgető Lukács és Máté (Pálffy Tibor és  Váta Loránd) komikus játéka, Eszter és Regina (D. Albu Annamária, Gajzágó Zsuzsa) perlekedése, ragaszkodásuk a világraszóló lakodalomhoz vénasszonycsúfolóra emlékeztetnek. Szinte szánnivalóak, ahogy a tiszta szerelemmel szemben a társadalom rendjébe házassággal való beilleszkedés vágya kerekedik felül bennük. A tisztaság megsejtése s irigylése, elvesztegetett éveik, s az alkohol mámorából fakadó agresszivitásuk kergeti őket a bosszúba. A Magdót játszó Kicsid Gizella olykor csak áll a színpadon, a közönséggel szembefordulva: tisztasága sziklaszilárd. Szinte észrevétlenül érik seprűt meglovagoló gyermekből szerelmes kamasszá, majd a kútból kimentett Mókáról gondoskodó nővé. Nagy Alfréd Mókája ártatlan, eszes legényke, aki szinte eksztázisba kerül, amikor anyját (Molnár Gizella) a szerelemről faggatja. 

Pálffy Tibor,
Pálffy Tibor, Nagy Alfréd és Kicsid Gizella. Barabás Zsolt fotói (Forrás: Tamási Áron Színház)
Az előadás egészét átszövik a szürrealista-látomásos elemek. Az időtlenség, a jó és a rossz harca, a népmesék archetipikus alakjai (a kisebbik fiú és lány, a gonosz nővérek, a boszorkány) önmagukban felidézik a fantasztikumot, mely Bocsárdi rendezésében az álarcos táncosok groteszk alakjaival is kiegészül. Szőrös a mellkasuk, lábuk kilóg a női népviselet alól. Az előadás elején ők képviselik a dobos által meghirdetett hadjárat tárgyát, a varjakat. „Elrabolják” Lukácsot, kergetik és – szó szerint – a tenyerükön hordozzák Magdót. Fekete jelmezükben a siratóasszonyokat helyettesítik, és a ravatalra készítik elő a még izgő-mozgó Mókát. A többi szereplő számára természetes, állandó jelenlétükkel megsokszorozzák és a metafizikum rétegébe helyezik a vénleányok és vénlegények rosszindulatát.

Magdó és Móka szerelmén már csak a csoda segíthet. Azaz Tamási Áron képzelete. Az író tolja el a házfalat, amikor az esküvő elsőségéért versengő nővérek sikertelen kísérlete után kicsi Magdón van a sor, hogy bizonyítsa szerelmének erejét. Az író húzza fel a lámpát, hogy a Móka életére törő Lukács és Máté ne érje el a fiatal legényt. Ám elszakad a kötél Tamási kezében, s alig hisz a szemének, amikor a következő pillanatban, Magdó könyörgésére a lámpa még egyszer felemelkedik. Ez már igazi csoda. 


Kapcsolódó cikkeinket és a támogatás adatait a POSZT 2009 gyűjtőlapon olvashatják.


Vö. Králl Csaba: Vénségek dühe 
Zappe László: Küzdelem Tamásival

A 2002-es bemutatóról:
Koltai Tamás: A globalista Tamási
Bodó A. Ottó: Gyilkosok szerelme 
Perényi Balázs: Csoda

Szerző: Rádai Andrea
Cím:  A csoda (Játék Tamásival két részben az Énekes madár c. színjáték alapján)
Rendező:  Bocsárdi László
Dramaturg:  Sebestyén Rita Júlia m.v. és Czegő Csongor
Díszlet és jelmez:  Bartha József m.v.
Koreográfus:  Könczei Árpád m.v.
Zenei anyag:  Könczei Árpád, Dresch Quartett
Zenei válogatás:  Bocsárdi László
Zenészek:  Réman Zoltán (szoprán és alt szaxofon) Moldován H. István (hegedű)
Világosító:  Varga Béla
Hangosító:  Huszár Szilamér
Súgó:  Gazda Szende
Szereplők:  Nemes Levente, D. Albu Annamária, Gajzágó Zsuzsa, Kicsid Gizella, Pálffy Tibor, Váta Lóránd, Nagy Alfréd, Molnár Gizella, Ferenczi Gyöngyi
Álarcosok:  Debreczi Kálmán, Diószegi Attila, Kolcsár József, Márton Lóránt, Mátray László, Nagy József
Támogatott:  Égtájak Kulturális és Közművelődési Egyesület
Megítélt támogatás: 2 000 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek 2008. év őszi programjainak megvalósítására (2008)
További támogatás: 3 200 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek megrendezésére (2008)
További támogatás: 6 000 000 Ft
Támogató: Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Kollégiuma
A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar estek megrendezésére (2008)
További támogatás: 12 000 000 Ft
Támogató: Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Kollégiuma
A Kisvárdai Színházi Fesztivál 2009 megrendezésére (2008)

Kiemelt ajánlónk

Szeptember 19-ig az Átrium Film-Színház átalakul az Őrült Nők Ketrecévé. Ugye megnézitek ti is? Kritikánk itt olvasható.

Tovább a cikkhez
Port.hu