Revizor - a kritikai portál

MINDNYÁJUNKNAK EL KELL MENNI

EL|AWAY – közösségi diskurzus építő projekt / Pécs, EKF 2010

Tényleg kell? Boldogulni csak másutt lehet? Patartics Zorán Ybl díjas pécsi építész és kezdeményezése választ remél a még mindig aktuális kérdésre: szükségszerű-e, hogy a tehetség útja a forrástól mind távolabb vezet? ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

PÁNIKSZOBÁK

The Surreal House / Barbican Art Gallery, London

A londoni Chamberlin, Powell és Bon tervezte Barbicanban, a város legmagasabb lakóházainak is otthont adó lakónegyedben sétálva eleve felvetődik az ember és a ház, a tér kapcsolatának kérdése. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

A LAKÓTELEP KÖZTÜNK ÉL

A pult mögött. A posztszocialista gazdaság jelenségei a kortárs művészetben / Műcsarnok

Pár éve valaki azt mondta, hogy a munkás a kapitalizmusban el fog tűnni. Ha ez igaz, akkor Kelet-Európában nincs kapitalizmus. Ha mégis van, akkor a munkások bementek a Műcsarnokba. MÜLLNER ANDRÁS ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

HOKEDLI ÉS SZŐLŐLUGAS

Breuer Pécsett / oda-vissza / Pécs, EKF 2010

Kell-e emlékművet állítani annak, akinek a műveit a mai napig gyártják, és azok kaphatók például az IKEA-ban is? És ha kell, milyet? Ezek a kérdések feszülnek egymásnak azon a pécsi kiállításon, mely a Dél-Dunántúli Építész Kamara meghívásos pályázata nyomán jött létre. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

RAJTVONAL

Friss2010 / KOGART

A végzősök vagy a nagyon fiatalok kiállításai iránt mindig teli vagyok elvárással. Mivel ők a jövő, az se nagyon viselne meg, ha nem érteném a nyelvüket. Aztán a tetthelyen el is felejtem az egészet, hiszen még csak ott tartunk, hogy kiből lesz a cserebogár. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez

ISKOLAPÉLDA

"Olvass, bolyongj, szeress..." Kiállítás Faludy György (1910–2006) emlékére / PIM

Faludy György élete kicsit olyan, mintha mindent azonnal versbe szedve élt volna meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum életrajzi kiállítása hagyja beszélni magáról a költőt verseinek és önéletírásainak adva át a teret. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.

Tovább a cikkhez

MÁSKÉPP ÉS UGYANÚGY

AROMA – Roma köztéri kiállítás / Szabadság tér

A köztéri kiállítás első hallásra fából vaskarika, vagy kevésbé finoman: rejtett dilettantizmus. Legalábbis ha nem köztérre, hanem zárt intézményi közegbe vagy magánfalakra szánt művekről van szó. Amolyan súlytalan „legszebb nyári élmény”, egy kávézó szomszédságában. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA.

Tovább a cikkhez