A katasztrofális és a zseniális között csapong Woody Allen első tévésorozata, amelyben a 81 éves rendező a terrorizmus körüli diskurzushoz is hozzászól. Fanyarul, humorosan. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Aki szerette a Nader és Simint vagy az Elly történetét, az iráni rendező új munkájában sem fog csalódni. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az HBO idei évének legnagyobb dobása, a Westworld egy rég elfeledett mozifilm sorozat-változata. Esetleges választásnak tűnik, valójában tudatos továbbgondolása a csatorna legsikeresebb saját gyártású szériáinak. CSIGER ÁDÁM ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Véres csonkok és sötét lelkek, kegyetlen társadalmi látomások, és keserűen szimbolikus mesék. Kettő az egyben: minikritikák az Anilogue fesztivál két díjazott remekéről. GYENGE ZSOLT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Valahogy folyton a klasszikus székely vicc jár az eszemben. Elvonatozik a székely bácsi Pestre, ahol hirtelen rászakad az unalom, beül hát a Csillagok háborújába. Tovább a cikkhez
Szűz vagyok: de ez egy régi póló – olvasható a szent életű Mary nővér hálóingén. A blaszfémia karcolásának hangján beszél felkavaróan pompázatos sorozatában Paolo Sorrentino az egyén, hatalom és hit keverékéből álló vallásról és a hozzá való ellentmondásos viszonyulásunkról. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogyan malmozzunk végig egy Oscar-szezonra szánt hollywoodi sztárprodukciót? Nagyjából úgy, ahogy most két lábon járó speciális effektusként Brad Pitt igyekszik szabotálni ezt az egyébként tisztességesen összerakott filmet. Tovább a cikkhez
„Tarantinósabb, mint az én filmjeim” - hangzik Tarantino untig ismert dicsérete az Oldboy-ról, ez viszont sokkal inkább igaz Park Chan-wook legújabb mozijára. A koreai direktor elkezdte reklámként használni QT hízelgését. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Bezárva egy cselekmény- és színészközpontú, eredeti ötletre épülő film, ami egyben azt is bizonyítja, hogy ez önmagában édeskevés a jó moziélményhez. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Louie olyan a televíziózás történetében, mint a Twin Peaks: egy anomália, aminek minden valószínűség szerint nem szabadna léteznie. Túl szabad, túl kreatív ahhoz, és túl sok tabut sért. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Avagy mondunk négy okot, amiért most hétvégén a művészmozikban a helyed. DOHY ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vannak olyan filmek, amelyek nem törekszenek egetverő igazságok felé, szépelgő és körülményes kifejezéssel nem gondolatébresztőek, inkább csak elénk tolják az életnek hívott realityt, mint a sótlan spenótot, oszt jó napot. Ha megeszed, jó; ha nem, akkor is. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem elég, hogy menő divattervező, még filmeket is tud rendezni. Tom Ford második nagyjátékfilmjét, az Éjszakai ragadozókat szeretni fogják azok, akiket már az első mozijával, az Egy egyedülálló férfival is meggyőzött a tehetségéről. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A dél-koreai mozi idei éve főleg Park Chan-Wook nagy visszatéréséről szólt, de a 9. Koreai Filmfesztivál programja arról árulkodik, hogy nem csak az Oldboy rendezője van nagy formában. CSIGER ÁDÁM BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Az emberi jogok legaktuálisabb, a híradásoknak köszönhetően a szemünk láttára történő sérülésein túl az idei Verzión olyan alapvető problémák kerültek reflektorfénybe, mint az emberhez méltó élethez való jogunk. BILSICZKY BALÁZS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
