Saját zsebből finanszírozott, derűs marháskodás a Fekete leves, amelyben az amatőr forgatási körülmények mellett azért a belterjes magyar valóság is megvillan. Kisstílű gengsztereknek kis film dukál. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.

Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány? A Disney új mesefilmje, a Demóna kapcsán elmondható, hogy nem igazán arról, amiről a hagyomány szerint illő volna. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.

Örök ígéret marad Xavier Dolan? Cannes-ban zsűridíjas legújabb filmjével újra bizonyítja zsenialitását, de azt is, hogy határtalan önszeretete még mindig megakadályozza, hogy igazán nagy filmet forgasson. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.

A Dardenne-fivérek az utóbbi években két Arany Pálmát és számos más díjat cipeltek haza a Cannes-i fesztiválról – túlnyerték magukat, és talán ezért lehet, hogy a legjobb munkáik közé sorolható, perfektre csiszolt idei darabjukat említés nélkül hagyta a zsűri. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA.

Ha ez a nyár meglepetésfilmje, akkor túl sok mindenen nem fogunk meglepődni. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.

3D filmet forgatott a francia művészfilm nagy öregje - Godard a digitális bennszülött fiatalokat messze lepipálva mutatja meg, hogy mire valók a képkészítés legújabb technológiái, és közben a szó szoros értelmében összeakasztja a szemünket. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.

Alig rejtett Putyin-kritika és felkavaró drámaiság a fesztivál legpolitikusabb, legmerészebb és legemberibb filmjében. Zvjagincev kifinomult és kiforrott műve az idei versenyprogram csúcspontja, az Arany Pálma egyik legnagyobb esélyese. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.

Adva van a XX. század egyik utolsó tündérmeséje, aztán egy kis ország vezetőinek bátor szabadságharca a Nagy Testvérrel szemben, valamint pompa, érzelmek meg jeles színészek garmadája. Hát kijöhet ebből rossz film? De még mennyire! LÁSZLÓ FERENC CIKKE.

Az egyik leghíresebb mutáns-képregény lazán kezelt filmadaptációja egyszerre sodró lendületű sci-fi kalandthrillerként és epikus díszletek között bonyolódó karakterdrámaként sóz oda. SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA.

Mindannyian hataloméhes diktátorok vagyunk - derül ki Kappadókia fenséges sziklái között Nuri Bilge Ceylan új művében. A cannes-i fesztivál monumentális török versenyfilmje a mindennapokat felörlő játszmáinkat leplezi le - őszintén, felkavaróan, kegyetlenül. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.

Kutyaholokauszt szolgál példázatként az emberi intolerancia ábrázolásához Mundruczó új filmjében. A bizonytalanságában és eldöntetlenségében kényelmetlen, meghatározhatatlan mozit a cannes-i Un certain regard szekcióban vetítették. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.

Gareth Edwards mégsem az óriásszörnyfilm megváltója: tudathasadásos Godzilla-mozijában egyórányi B- és popcornfilmes közhelyre jut nagyjából ugyanennyi szörnybirkózás. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.

A Budapesti Dokumentumfilm Fesztiválon vetített 20,000 nap a Földön nem a szokványos rock-dokumentumfilm, inkább egy Nick Cave perszónáját élve boncoló, de mitológiáját megerősítő tűnődés a rockköltő ars poeticájáról. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.

Vasemberi babérokra tör a pókfiú, de kevés hozzá Garfield humora. Móka van, csak a kacagás kevés. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.

A Titanic missziója szempontjából kiemelten fontos a Sötét oldal szekció: a műfaji köntösbe csomagolt súlyos témákat bemutató filmek jó példát mutatnak arra, hogy az „alantasabbnak” titulált műfajok is képesek komplex kérdéseket feszegetni. VIZKELETI DÁNIEL ÍRÁSA.