A Blumhouse cég újabb találékony horrorsikere tulajdonképpen egy jól előadott, szem(pilla)rebbenés nélkül lopkodós vicc, amelynek legnagyobb poénja, hogy lelke is van. KOVÁCS GELLÉRT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szívszaggató, felemelő és időnként őrült szexi. A 120 dobbanás percenként az egyik legigazibb film, amit az AIDS-krízisről valaha csináltak. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Netflix új sorozata négy nő, Margaret Atwood, Sarah Polley, Mary Harron és Sarah Gadon közös mesterműve. Egy 19. századi lélektani krimi, amely borzongatóan rímel a mára. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Stranger Things két év alatt megkerülhetetlen, de közel sem tökéletes sorozattá nőtte ki magát. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Minden idők egyik leghíresebb expressze elpöfögött Isztambulból Calais-ig jó pár színészsztárral az utasai között, de hogy miért készült el a Gyilkosság az Orient expresszen új feldolgozása, megválaszolatlan rejtély maradt. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Rögtönzött szerelem olyan vígjáték, amin nemcsak nevetni, de sírni is nagyokat lehet. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az HBO sorozata, a Fülledt utcák a hetvenes évek pornóbizniszének állít emléket – kíméletlen őszinteséggel és sok-sok kiábrándító szexszel. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Soma nevű karakter szobáját díszítő falmatrica pontosan definiálja, mit kapunk az MTVA jóvoltából, a beszédes nevű Whatever Media Productions gyártásában, egyéb tartalmakkal, vloggal és bloggal kiegészítve, s hamarosan 50 perces filmmel és musicallel is megtámogatva. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Thor: Ragnarök végre egy olyan szuperhősfilm, amit azok is élvezhetnek, akik egyébként kiütést kapnak a köpenyes igazságosztóktól. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Bear Grylls egy egész nemzedéknyi tévénézőt tanított meg arra, hogy miként kell a fotelben ülve túlélni a dzsungelt, sivatagot, a Föld legkietlenebb vidékeit. A Dzsungel eltévedt hőseinek viszont későn jött a tudás, meg is szenvedtek érte. Tovább a cikkhez
Matt Damon a gyilkos nyerspolgárt, a Coen testvérek a morbid humort, George Clooney az elegáns stílust hozza a filmbe. Akkor mégis mi csúszhat itt félre? SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem mindig vezet jóra, ha valaki turkálni kezd a régi levelek és fényképek között. A 20. század ugyanis még ma is képes átrendezni betonbiztosnak hitt identitásokat. Erről mesél igen érzékenyen Mészáros Márta új filmje. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Darren Aronofsky Anyám! című filmjét nézve szinte hihetetlen, hogy ugyanaz az ember, aki az ostoba Noét rendezte, most ennyire sokrétegű és szép filmet csinált lényegében ugyanarról a témáról. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Arild Andresen filmje keveset markol, azt viszont vasmarokkal: Az igazi törődés ragyogóan megvalósított példázat arról, hogy szülőnek senki sem teremtetett. Azzá (is) válni kell. KOVÁCS PATRIK KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ők találták ki a „sorozatgyilkos” kifejezést, és addig beszélgettek perverz gyilkosokkal, amíg meg nem értették, hogyan működik az agyuk. Az általuk megszerzett tudást azóta is használják a bűnfelderítésben. Tovább a cikkhez
