< 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 >
Összes találat: 460 db, 31 oldalon
A nyitó film vetítésekor komoly aggodalom fogalmazódott meg bennem: mi van, ha ennél jobbat már nem látunk a fesztiválon? A versenyszekció végignézése után sajnos azt kell mondanunk, nem hogy jobbat, de még a The Master közelébe érő alkotást se láttunk. És ez nem a The Master-t dicséri.
Négy dolog tűnt fel az idei Titanicon: megszűnt a Francia zátonyok (ahol a legtöbb érdektelen filmbe lehetett ütközni), kevesebb lett a beteg távol-keleti film, erősödött az északi vonal. Illetve, ki tudja mi okból, feltűnően sok film témája volt a háború. KOLOZSI LÁSZLÓ ÍRÁSA.
Idén az egyik legtöbb filmet – szám szerint kilencet – számláló szekció a Sötét oldal volt. Az elmúlt évek egységesen erős színvonala alapján így sokat ígérő alászállásra számíthattunk az emberi lélek sötét bugyraiba.
Egy cirkuszi szám a hagyományos cirkusz falai között mindig önmagát jelenti – a mutatvány az mutatvány, nincs mögötte filozófiai-esztétikai háttér, nincs szimbolika. Az új cirkuszban azonban jeleneteket mutatnak be, történeteket mondanak el, hangulatokat idéznek fel. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
A Titanic Északi fények-szekciójában láttunk egy kedves, közönségbarát finn zenés filmet (Miss Blue Jeans) a punk érából a felnőtté válásról, egy közepes második világháborús dán drámát (Ebben az életben) az ellenállásról és egy Bergmanra hajazó gyengélkedő svédet (Szőke nők) három nővérről.
Éppen nagypénteken érkezett el hozzánk a Máté-passióval az a karmester, akinek lemezei, előadásai e mű interpretációtörténetének meghatározó fejezetét alkotják. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.
Néhány éves szünet után ismét a Tavaszi Fesztivál vendége volt Giovanni Antonini és méltán világhírű milánói együttese, az Il Giardino Armonico. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Őrület vagy zsenialitás? Paranoia vagy megszállottság? Bruno Dumont francia rendező a tragikus sorsú szobrásznő, Camille Claudel történetét viszi filmre. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Címkék: 63. Berlinálé
Szerelemről beszélgetni olyan, mint építészetre táncolni – szokták mondani. Linklater ezt megcáfolva a Before-trilógiával bizonyítja, hogy mennyire elgondolkodtató, megindító és szellemes tud lenni az érzelmek kitárgyalása.
Ironikusan a remény alcímet viseli a kilátástalanság három tablóját felvonultató Paradicsom trilógia utolsó darabja. A kegyetlen osztrák rendező zseniális emlékműve a bennünk lakozó semmiről. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Az Interferenciák idei kiadása kicsit talán hosszúra sikeredett – legalábbis azok számára, akik végigkövették a teljes fesztivált –, ám megérte a közel kéthetes gyűrődés: a huszonegy előadás összességét kiemelkedő minőség jellemzi. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ.
A kolozsvári Interferenciák fesztivál harmadik kiadása zene és színház viszonyának témájára épül, s bár ez az ernyő, mint lenni szokott, nem fedi le a teljes programkínálatot, a tematikus megközelítés nem erőltetett, produktívan működik. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 1. RÉSZ.
Néha úgy érezzük, a Balkán túl közel van hozzánk, néha meg elérhetetlenül távol. A volt Jugoszlávia fiatal színházcsinálói országhatároktól függetlenül ugyanazokra a közéleti problémákra keresik a magyarázatot. A múlttal való szembenézésben is előrébb járnak nálunk. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA, 1. RÉSZ.
– avagy pszichofizikai színház a volt Jugoszlávia tagországainak színházi műhelyeiben. Mit jelent ma a testvériség és egység? Hol húzódnak a kollektív bűnösség határai? Terápiás hely-e a színház? Kirobbanthat-e forradalmat a művészet? MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA, 2. RÉSZ.
A most hatodik alkalommal, ezúttal Nagyváradon megrendezett Interetnikai Színházi Fesztiválnak van egy ikerpárja az erdélyi fesztiválpalettán, a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokvium.
< 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 >
Összes találat: 460 db, 31 oldalon

Kiemelt ajánlónk

Február 28-án a Katona József Színházban az Illaberek című előadást játsszák. Kritikánk itt olvasható.

Tovább a cikkhez
Port.hu