< 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 >
Összes találat: 458 db, 31 oldalon
Idén az egyik legtöbb filmet – szám szerint kilencet – számláló szekció a Sötét oldal volt. Az elmúlt évek egységesen erős színvonala alapján így sokat ígérő alászállásra számíthattunk az emberi lélek sötét bugyraiba.
Egy cirkuszi szám a hagyományos cirkusz falai között mindig önmagát jelenti – a mutatvány az mutatvány, nincs mögötte filozófiai-esztétikai háttér, nincs szimbolika. Az új cirkuszban azonban jeleneteket mutatnak be, történeteket mondanak el, hangulatokat idéznek fel. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
A Titanic Északi fények-szekciójában láttunk egy kedves, közönségbarát finn zenés filmet (Miss Blue Jeans) a punk érából a felnőtté válásról, egy közepes második világháborús dán drámát (Ebben az életben) az ellenállásról és egy Bergmanra hajazó gyengélkedő svédet (Szőke nők) három nővérről.
Éppen nagypénteken érkezett el hozzánk a Máté-passióval az a karmester, akinek lemezei, előadásai e mű interpretációtörténetének meghatározó fejezetét alkotják. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.
Néhány éves szünet után ismét a Tavaszi Fesztivál vendége volt Giovanni Antonini és méltán világhírű milánói együttese, az Il Giardino Armonico. MALINA JÁNOS ÍRÁSA.
Őrület vagy zsenialitás? Paranoia vagy megszállottság? Bruno Dumont francia rendező a tragikus sorsú szobrásznő, Camille Claudel történetét viszi filmre. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Címkék: 63. Berlinálé
Szerelemről beszélgetni olyan, mint építészetre táncolni – szokták mondani. Linklater ezt megcáfolva a Before-trilógiával bizonyítja, hogy mennyire elgondolkodtató, megindító és szellemes tud lenni az érzelmek kitárgyalása.
Ironikusan a remény alcímet viseli a kilátástalanság három tablóját felvonultató Paradicsom trilógia utolsó darabja. A kegyetlen osztrák rendező zseniális emlékműve a bennünk lakozó semmiről. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA.
Az Interferenciák idei kiadása kicsit talán hosszúra sikeredett – legalábbis azok számára, akik végigkövették a teljes fesztivált –, ám megérte a közel kéthetes gyűrődés: a huszonegy előadás összességét kiemelkedő minőség jellemzi. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ.
A kolozsvári Interferenciák fesztivál harmadik kiadása zene és színház viszonyának témájára épül, s bár ez az ernyő, mint lenni szokott, nem fedi le a teljes programkínálatot, a tematikus megközelítés nem erőltetett, produktívan működik. VARGA ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 1. RÉSZ.
Néha úgy érezzük, a Balkán túl közel van hozzánk, néha meg elérhetetlenül távol. A volt Jugoszlávia fiatal színházcsinálói országhatároktól függetlenül ugyanazokra a közéleti problémákra keresik a magyarázatot. A múlttal való szembenézésben is előrébb járnak nálunk. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA, 1. RÉSZ.
– avagy pszichofizikai színház a volt Jugoszlávia tagországainak színházi műhelyeiben. Mit jelent ma a testvériség és egység? Hol húzódnak a kollektív bűnösség határai? Terápiás hely-e a színház? Kirobbanthat-e forradalmat a művészet? MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA, 2. RÉSZ.
A most hatodik alkalommal, ezúttal Nagyváradon megrendezett Interetnikai Színházi Fesztiválnak van egy ikerpárja az erdélyi fesztiválpalettán, a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokvium.
A heti premierek közül az Amíg alszol című spanyol thriller a Titanic háromnapos, Halloweenre időzített horror fesztjének műsorába is bekerült, bizonyítván, hogy a magyaroknak a vetítőtermekben is kell a frász. HUNGLER TÍMEA ÖSSZEFOGLALÓJA.
Ha csak a címben szereplő egyetlen mondatot töltötte volna meg tartalommal az Angelus Iván alapította és irányította Budapest Tánciskola (BUTI) fennállásának cirka húsz éve alatt, már akkor is azt mondhatnánk, megérte. KRÁLL CSABA ÖSSZEFOGLALÓJA, 1. RÉSZ.
< 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 >
Összes találat: 458 db, 31 oldalon

Kiemelt ajánlónk

November 22-én az Örkény Színházban A képzelt beteg című előadást játsszák. Kritikánk itt olvasható.

Tovább a cikkhez
Port.hu