KÉPES BESZÉD

Textúra 2015, Magyar Nemzeti Galéria
2015.10.31.

Idén már másodjára jött létre a Textúra névre keresztelt szövetség, melynek keretében múzeum, színház és irodalom fonódik össze alkalmi jelleggel, egy-egy este erejéig. NÉMETH BÁLINT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

VOLT, VAN, LESZ

Pintér Béla: Fácántánc / Pintér Béla és Társulata, Szkéné Színház
2015.10.28.

A Fácántánc 1695-ben játszódik Magyarországon; épp felszabadultunk a török elnyomás alól, mármint felszabadított bennünket a Nyugat, vagy talán mégsem, és itt őrlődünk a keleti nyitás és a nyugati nyomás között. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZEGÉNY GAZDAGOK

Kovács Márton – Mohácsi testvérek – Parti Nagy Lajos: Köd utánam / Örkény István Színház
2015.10.27.

Kicsi és savanyú, de legalább a miénk: ezúttal igazi hungarikumot, az operettet gyalázzák szembe Mohácsiék Parti Naggyal kart karba öltve. A baj csak az, hogy akárhonnan nézem, messze még az úticél, vagyis Jamaica. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

NEM SZÁZAS

Egressy Zoltán: Halál Hotel / Óbudai Társaskör
2015.10.26.

Egressy Zoltán igazi profi színpadi szerző, tudja a mesterséget, de neki sem jön mindig ki a lépés. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

NAGYON FÁJ

Péterfy-Novák Éva: Egyasszony / Orlai Produkció – FÜGE, Jurányi
2015.10.23.

Ülök a sötétben, mozdulatlanul nézem Tenki Rékát, hatalmasakat nyelek, mert olyan ciki lenne most itt hangosan bőgni. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

TEDD MEG, AMI ELVÁRHATÓ TŐLED

Interjú Boross Martinnal
2015.10.22.

Interaktív panaszirodát nyit a Trafóban a STEREO Akt: a We Hear You – Hallgatlak! című előadásban azonban nem csak arra kíváncsiak az alkotók, mi a bajunk a rendszerrel, de arra is biztatnak, hogy megoldásokat keressünk. Tovább a cikkhez

KINEK A VÁNYÁJA?

Csehov: Ványa bácsi / Miskolci Nemzeti Színház
2015.10.21.

Nekem akárhányszor le lehet nyomni a torkomon a Ványa bácsit. Legalább tízszer gondoltam eddig úgy, hogy életem Ványa bácsiját láttam. Vagyis kíváncsian mentem Miskolcra, egy újabb Ványa bácsira. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

FÁJJON NEKÜNK IS, AMI MÁSOKNAK FÁJ

Szociopoly / Szputnyik Mentőcsónak Egység, „GYERE” Gyerekesély Egyesület - Jurányi
2015.10.21.

Tovább a cikkhez

VOLT MÉG TÍZ ÉVE?

Ruszt József – Budapesti Kamaraszínház, Veszprém, Zalaegerszeg – 1994–2005
2015.10.21.

Volt is, nem is. Amikor a „Van még tíz évem” reményét osztotta meg barátjával, már közelített a végzetes betegség. De a Független Színpad után, 1994-től számítva megadatott az egy évtized, a rendezői mérlegkészítés. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

VISSZA A TERMÉSZETBE!

Szarka Tamás: Éden földön / Nemzeti Színház
2015.10.19.

Nehéz szeretni a nyíltan tanító jellegű előadásokat, ahol nem az okosan feltett kérdések, és a kérdések generálta (el)gondolkodtatás a fő csapásirány, hanem a készen tálalt útmutatás. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

ENNYIT A LÁZADÁSRÓL

Összkomfort / Sanyi és Aranka Színház
2015.10.18.

Romkocsmákban merengünk, jártatjuk a szánkat társadalmi érzékenységről, politikáról, igazságtalanságokról, közben ülünk, iszunk, szívunk, néha kimegyünk egy tüntetésre, de amúgy semmit nem csinálunk. Na, ezek vagyunk mi, az Y-generáció. PUSKÁS PANNI IÍRÁSA. Tovább a cikkhez

EGY TALÁLKOZÁS SZÍNPADI VETÜLETE

Tünet Együttes: Sóvirág / Vígszínház
2015.10.18.

A Tünet Együttes csapata vitte színre Sóvirág címmel Fahidi Éva és Cuhorka Emese találkozását. Éva annak idején túlélte Auschwitz-Birkenaut, kilencven éves. Emese kíváncsi, táncos, harmadannyi idős. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

„AZ IDŐ ITT NEM REPÜL”

Borbély Szilárd: Az olaszliszkai / Katona József Színház
2015.10.15.

A görög sorstragédiát nem látom benne, pedig a beharangozóban ilyesmit ígérnek; igaz, van kar, meg a szereplők neve is maga a szerep, de mégsem görög sorstragédia, hanem súlyos magyar és kortársi társadalmi látlelet a Katonában bemutatott előadás, Az olaszliszkai. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

ROMULUS TOJÁSA

Dürrenmatt: A nagy Romulus / Miskolci Nemzeti Színház
2015.10.13.

„Súlyos komédia, bár látszatra könnyű” – írta történelmietlen történelmi színművéről Dürrenmatt. Keszég László miskolci rendezésében szerencsésen megvalósul e kettősség. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A JÓZAN ÉSZ KIMENT

Shakespeare: Lear király / Radnóti Színház
2015.10.12.

Talán lehetne még segíteni ezen, lehiggadva, belátva, elismerve a hibát. De az uralkodó rendszerébe egyszerűen nincsen beleépítve a korrekció lehetősége. Ezért fog erre rámenni minden és mindenki. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez