< 16 - 17 - 18 - 19 - 20 - 21 - 22 - 23 - 24 - 25 >
Összes találat: 1633 db, 109 oldalon
Schilling Árpád a kultúrkampfról ír, Bodrogi Gyula is utazott ekhós szekéren, a nemzetközi helyzet fokozódik, zajlik a poszt. Látunk azért előadásokat is, ezekről fogok írni. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
2013-ra egyértelművé vált, hogy a magyar színház – valójában a teljes előadó-művészet – érdekeit egyedül a Magyar Teátrumi Társaság, illetve a delegáltjai által vezetett Színházművészeti Bizottság képviselheti érdemben a kormány felé.
A Pécsi Országos Színházi Találkozót kiemelt eseményként támogatja a kulturális tárca, de a támogatás mértéke a tavalyi évhez képest csökkent. A versenyprogramban 12 színház (hat vidéki, négy budapesti, kettő határon túli) 20 előadása látható.
Látszólag távol áll tőlünk a Mártírok problematikája. Mayenburg új darabja a fanatizálódás mechanizmusáról mutat fel szikár korrajzot, ezúttal a vallás kontextusában, minimális ítélkezéssel. Dömötör András Kamrabeli rendezése a közeledés veszélyére irányítja a figyelmet. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA.
Sűrű drámaiságú, stilizált miliő, üzembiztos poénok, masszív alakítások: Székely Csaba trilógiájának második része tragédiába forduló gyilkos szatíra. A vizsgálódás centrumában ezúttal a korrupció áll. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Jó és rossz színház között jobbára annyi a különbség, hogy a szóban forgó intézmény hogy tekint közönségére: gondolkodó vitapartnerként vagy üresfejű birkaként. A marosvásárhelyi színház jó. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
A sors iróniája, hogy magával a Strauss–Hofmannsthal-operával ugyanaz történt, mint a prológusbelivel: át kellett íródnia a körülmények kényszerítő nyomása alatt. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA.
Először szerepelt Budapesten kívül Parti Nagy Lajos és Dés László felolvasó – zenélő duettje, a Fülkefor és vidéke. A Maszk Egyesület tavaszi programsorozatának keretében, a Régi Zsinagóga színpadán mutatták be a Magyar mesék színpadiasított változatát Szegeden. KÉRCHY VERA ÍRÁSA.
Az Orlai Produkciós Iroda és a Jurányi Inkubátorház közreműködésével két amerikai művész hozza el Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvének angol nyelvű színpadi változatát. Barbara Lanciersszel, az előadás rendezőjével és Jake Goodman színésszel beszélgettünk.
Vörös, barna, fekete függönyök ereszkednek, emelkednek, nyílnak, zárulnak. A fent, lent, előtér, színpadmély: a lejtmenetbe kapcsolt történelmi valóság színjátékként fordul mind a négy égtáj irányába. Színjáték két részben. Mégis szünet nélkül. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A kellemetlenkedő szerző kellemetlen darabja 130 év múltán még aktuálisabb, mint megírásakor volt.
A Kerekasztal Társulat, ahogy a Krétakör is, jó régóta foglalkozik műfajtágító és társadalmi felelősséget vállaló, a közösségi gondolkodást erősítő színházcsinálással. Most pedig egy két részt már megért közös munkára is vállalkoztak a Jurányiban. PROICS LILLA ÍRÁSA.
Nincs forradalmi hevület vagy lázas kapkodás a Nemzeti egyik utolsó bemutatott darabjában, Az ördög szekrényében. Az előadás valamiféle ráérősen csordogál az álnaiv álmatagságból a kedves huncutkodásokba, üdítő színészi alakításokba. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA.
A Nemzeti Színház történetének művészeti szempontból talán a legtartalmasabb periódusát köszönheti Alföldi Róbertnek. Idényről-idényre izgalmasnál izgalmasabb művek kerültek a falakra. VÁRADI ANDRÁS ÍRÁSA.
Mit adnánk azért, hogy megtaláljuk az élet értelmét? A kedvenc ruhánkat? A naplónkat? A kiskutyánk fejét? Exhumált kistestvérünket? Egyik testrészünket? Ha a lelkünket adjuk az ördögnek, akkor is nagy a dilemma, biztosra megyünk-e. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
< 16 - 17 - 18 - 19 - 20 - 21 - 22 - 23 - 24 - 25 >
Összes találat: 1633 db, 109 oldalon

Kiemelt ajánlónk

Szeptember 19-ig az Átrium Film-Színház átalakul az Őrült Nők Ketrecévé. Ugye megnézitek ti is? Kritikánk itt olvasható.

Tovább a cikkhez
Port.hu