< 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 - 15 - 16 - 17 - 18 >
Összes találat: 814 db, 55 oldalon
Aj Vej-Vej a kínai képzőművészet egyik legismertebb alakja, amit többek között annak köszönhet, hogy ha nemet kell mondani, akkor ő azt egészen biztosan megteszi. Az Ernst Múzeum falán kígyózó, New Yorkban készült fotónapló a rebellis művészet zsengéit dokumentálja. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
A Besnyő Éva képeiből nyílt párizsi tárlat igazi kultúrcsemege, noha az egyik legnagyobb holland fényképészként számon tartott magyar származású művészt - aki leghosszabb ideig Hollandiában élt és alkotott - a francia és magyar nagyközönség egyaránt kevésbé ismeri. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
A romos pápai zsinagógában megrendítő és nagyon rokonszenves kiállítás van, amely az elpusztított pápai zsidóság emlékét idézi. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.
A mediterrán hangulatú városban immár nagykorúvá érő művésztelep alkotóinak „beszámoló” kiállítása azt mutatja, hogy a művészek nem csupán fürdőzéssel töltötték az időt. Például kerékpároztak is. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA.
Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulóján helytöténeti sétára invitált a Miénk a Ház egyesület. Mintegy negyvenen jártuk Újlipótváros hűvös lépcsőházait, hogy dacára a kivételes forróságnak, felidézzük a hideg télben, mezítláb a halálba menetelő emberek sorsát. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A debreceni MODEM földszinti kiállítóterében az Idegen anyag főcím jegyében az Antal–Lusztig-gyűjteményből válogatott alkotások láttán éppenséggel az ötlik eszünkbe, hogy bizony nem mindig, nem minden esetben lehet eldönteni, hogy mi számít idegen anyagnak, és mi nem. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA.
Címkék: MODEM, Debrecen
Erdély múltját felidézni kényes téma, nehéz közhelyektől és visszasírástól mentesen megoldani. Fekete Zsolt ügyesen kerülgeti a nosztalgiát. A fotográfus a jelenen át néz a múltba, időgépes masina helyett Orbán Balázs és Veress Ferenc tekintetét használva a képalkotáshoz. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
Mármint maga a kiállítás és a téma, hogy valami ízig-vérig maival is lehet a múzeumban foglalkozni. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
Divat a magángyűjtemények kiállítása, a kifinomult, szakmai örömök mellett azonban ritkán éri nem várt meglepetés a látogatót, mármint az alkotók személyét, műveit illetően. A győri gyűjtő kiállítása elüt ezektől, itt hol az alkotók, hol az alkotások hökkentik meg a nézőt. IBOS ÉVA KIRITIKÁJA.
Bizonyára óriási kihívást jelent egy olyan zsenihez méltó emlékkiállítást rendezni, mint amilyen József Attila volt. Mindent összevéve, úgy tűnik, a szárszói emlékház kurátorainak sikerült felérniük a feladathoz. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Nőket hajkurászni Budapesten – nincs ebben semmi különös. Na, de busszal? Pláne, ha az érintett hölgyek már csak haló poraikban válhatnak a hódolat tárgyává. Tiszteletreméltó hölgyek nyomába eredhetett a Nők Budapest labirintusában városnéző túra közönsége. ZÖLDI ANNA BESZÁMOLÓJA.
A „csendélet” egyes nyelvekben tükörfordítású szó, hasonlóan lírai, mint a magyarban. A latin népek az élő és élettelen tárgyak ábrázolására a drámai „halott természet”-et használják. Robert Mapplethorpe angolul still life-ot mondott, de valójában natura mortát értett rajta. IBOS ÉVA KRITIKÁJA.
Kávé, croissant és kreativitás – a Toldi moziban Budapest magát kreatívnak valló közönsége immár havi rendszerességgel juthat a reggeli betevőhöz, hogy a három K jóvoltából felpörgetve görgesse tovább a mókuskereket. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
1992-ben a Budapesti Francia Intézet átadásán Göncz Árpád köztársasági elnök a francia-magyar kulturális kapcsolatokat egyoldalú viszonyként aposztrofálta, bízva a szebb folytatásban. A huszadik születésnapját ünneplő épület története igazolja: köszöntője próféciának bizonyult. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Sajdik 1993-ban rajzolt egy hatalmas tablót Agatha Christie emlékének, amelyen hetvenhétféle bonyolult, kiszámíthatatlanul lassan, de szükségszerűen bekövetkező kivégzési mód található. Mindegyik horrorisztikus, mégis szórakoztató, erre mondjuk, hogy karikatúra, esetleg szatíra. IBOS ÉVA ÍRÁSA.
< 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 - 15 - 16 - 17 - 18 >
Összes találat: 814 db, 55 oldalon

Kiemelt ajánlónk

Január 28-án a Trafóban a Lúzer című előadást játsszák Schilling Árpád rendezésében. Kritikánk itt olvasható.

Tovább a cikkhez
Port.hu