< 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 - 15 - 16 - 17 - 18 >
Összes találat: 785 db, 53 oldalon
A rózsa neve óta tudjuk, hogy nincs mesésebb és veszélyesebb dolog, mint a soha nem olvasott könyvek böngészése. Az Egyetemi Könyvtár húsz éve olvasatlan anyagát nem őrzik sem mérgezett lapok, sem gonosz atyák, igaz, a legféltettebb kincseket sem itt találjuk meg. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
Az otthon a biztonság metaforája. De mi a helyes válasz, ha a cunami a hátsókertben nyaldossa a kerítést? A katasztrófák és az építészet viszonyáról rendezett nemzetközi konferencián feltett kérdés nélkülözte az iróniát. ZÖLDI ANNA BESZÁMOLÓJA.
Ha nem tetszene, bevallanám? – tette fel magának a kérdést egy kritikus Bryn Terfel pesti koncertje után. Engem is ez a gondolat fojtogatott, mielőtt nekiláttam volna a Vargha Mihály írásaiból, rajzaiból, kézírásos céduláiból posztumusz összeállított kötet szemrevételezésének. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
A világhírű szerb művésznő több évtizedes pályafutása során összeszabdalta, megégette, megmérgezte, megfojtotta magát, és a tűrőképesség határáig préselte, ostorozta, szúrta, pörkölte testét és lelkét. A Mélycsarnokban inkább a művész neve üt – az viszont nagyot. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
Pőre exhibicionizmus, provokáció vagy feminista művészet, ha valaki hetvenévesen meztelenül pózol a fényképezőgép előtt? DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
„A zárt tehervagonba zsúfolt, ismeretlen cél felé hurcolt emberek képét egyébként könyvekből, leírásból, ismerőseim elbeszéléséből olyan pontosan ismertem, hogy szinte otthonosan éreztem magam. Ez az élmény, mindenkinek, aki magyarnak született: kijár ebben a században.” BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Egy nem túl invenciózus válogatás, továbbá egy gyermekrajzokkal kiegészített giccsparádé – nemzeti reprezentáció háromféleképpen. DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
Az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője, Rényi András beszélgetés-sorozatot indított Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával. BOGDANOV EDIT ÍRÁSA.
Ha pikáns részletekre vágyik, ne is olvasson tovább, kattintson és meneküljön – itt és most ugyanis egy szabadegyetemi előadásról olvashat. Hogy abban hol az élvezet? Kiábrándítóan hangzik: gondolatmenetként van jelen. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.
Arbus modelljei belecsábulnak az objektívbe - a fotográfus ritkán örökít meg elkapott pillanatot, inkább beállított helyzeteket látunk. A modell részese a fotózás tevékenységének, sőt nem ritkán provokálja, várja, hogy kattanjon a vaku. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA.
A Magyar Nemzeti Galéria az elmúlt öt évtizedben egyszer sem tudott önálló kiállítással bekerülni a nyugati világ valóban jelentős múzeumaiba – indokolja Baán László kormánybiztos a Szépművészeti és az MNG összevonását. HAMVAY PÉTER INTERJÚJA.
A kölni Ludwig Múzeum Ichundichundich (énésénésén) című kiállítása Picassóról mutat be fotóportrékat. A képek egytől egyig olyan neves művészek alkotásai, mint Brassaï, Bresson, Cocteau, Man Ray vagy Madame d’Ora. HORVÁTH MIKLÓS ÍRÁSA.
Meglehetősen avantgárd ötletnek tűnik egy lezárt kiállítótérben meg nem valósuló kiállítással előrukkolni. Németh Ilona az Ernst Múzeumot zárta el a látogatók elől, ám ki-nem-állításának meg-nem-mutatandó témája nem a láthatatlan tér, hanem a felület üresen hagyásához vezető út. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.
A bécsi akcionisták művészete különleges helyet foglal el az osztrák képzőművészet történetében, illetve az osztrák art world struktúrájában. NEMES Z. MÁRIÓ KRITIKÁJA.
< 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 - 15 - 16 - 17 - 18 >
Összes találat: 785 db, 53 oldalon

Kiemelt ajánlónk

Augusztus 31-ig látogatható a Czóbel Béla életmű-kiállítás a MűvészetMalomban, Szentendrén. Kritikánkat itt olvashatják.

Tovább a cikkhez
Port.hu