< 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 - 15 - 16 - 17 >
Összes találat: 1811 db, 121 oldalon
Ritkán gondolunk arra, hogy a magyar oktatásügyi reformok nemcsak a gyerekeket, hanem a pedagógusokat is ugyanúgy megviselik. Bizony, ennek is közvetlen hatása van az iskolákban ülő diákokra. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
A cím macskakörmök közé kívánkozna. Idézet. Zsámbéki Gábor kíméletlen pontossággal olvasta a kíméletlen Brechtet, és a drámaszöveg kátéjához szinte maradéktalanul konzekvens, egyben szuverén előadást hozott létre. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A házastársi hűtlenség örökzöld – avagy érdektelenségig izgalmas – színházi témájában szakértőnek számít Georges Feydeau; Balfék című komédiáját Kecskeméten a Mohácsi testvérek vitték színre. Avatott nézőnek nem kell magyarázni ez kapásból mit jelent: átiratot. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA.
Értem én, miért lehet ezt a Mihály vajdát nagy román nemzetegyesítő hősként ünnepelni: a 16-17. század fordulóján, ha csak röpke egy esztendőre is, három országot sikerült egyesítenie: Erdélyt, Moldvát és Oláhországot. Székely Csaba drámája egymásra kopírozza egy ember és egy nemzet fölemelkedését.
Mezítláb suhan a színre az előadó. Mint egykor a varázslók az anyaföldet, talpa alatt érzi a színpadot, de libbenő lépéseivel mintha az univerzumban körözne. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
A hozzávalók adottak: gazdasági okokból kivándorló fiatal értelmiség mint kortünet, erre a jelenségre reflektáló slammerek és az elmúlt évszázadok magyar verseiből válogatott anyagot prezentáló színészek.
Amióta García Lorcát színpadra teszik, minden rendező a duendét keresi. Keresik, keresik és keresik – s csak ritkán találják. KRÁLL CSABA ÍRÁSA.
Nem adja fel: a privátszféra szürke foltjairól szól az Orlai Produkció számos előadása, mintha arra akarná rávenni közönségét, hogy vetne tán egy pillantást közvetlen környezetére. Az Apa is ilyen – az apa Alzheimer-kórban szenved. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Azt hiszem, van két kopott asztal, ennyi a díszlet. És mégis: a Jurányiban láttam az utóbbi idők egyik leglátványosabb előadását, Kleist Heilbronni Katicáját Kovács D. Dániel rendezésében, a Szputnyiktól. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
„Mintha valamit védeni kellene velünk szemben, csak nem tudom, miért. Folyamatos változás van, nem érdemes mit védeni. Ami van és értékes, az úgyis értékes marad örökké.” KRÁLL CSABA INTERJÚJA, 2. RÉSZ.
„Mintha valamit védeni kellene velünk szemben, csak nem tudom, miért. Folyamatos változás van, nem érdemes mit védeni. Ami van és értékes, az úgyis értékes marad örökké.” KRÁLL CSABA INTERJÚJA, 1. RÉSZ.
Miközben az előadást néztem, eszembe jutott Poussin viharos tájképe, ami Pyramus és Thisbe történetét ábrázolja, és az, hogy valószínűleg ott se rohangálnának fel-alá az emberek, ha hiányozna róla az oroszlán. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.
Ha ezek a falak mesélni tudnának… Nos, ezúttal tudnak: A Blokkoló című előadásban egy pesti lakótelep lakásait járjuk végig, ahol a saját élményeiket játsszák újra tízes és húszas éveikben járó fiatalok. Mindezt nagyon személyesen és nagyon szórakoztatóan. HAJNAL MÁRTON KRITIKÁJA.
Én nagyon sokat röhögtem már a Parasztoperán. A Pintér Béláék elrajzolt, parodisztikus elhajlásokkal teli előadásán épp úgy, mint a Mohácsi rendezte kaposvári vizsgán, aztán a pécsi, szalmabálákkal kibélelt produkción. Szombathelyen alig sikerült elmosolyodnom. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Szinte minimalista egyszerűségű, érzelmekben mégis gazdag előadást rendezett Horváth Csaba a Magyar Elektrából. Átreidák újratöltve Kaposváron. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
< 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 - 15 - 16 - 17 >
Összes találat: 1811 db, 121 oldalon

Kiemelt ajánlónk

Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet műgyűjteménye szeptemberig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kritikánk itt olvasható.

Tovább a cikkhez
Port.hu