A regény Rózsa Sándor történetét mondja el, meglehetősen új és rendhagyó megvilágításban. Fordulatos cselekmény, valóságmag, szex, vér, borzongás, akció: minden adott egy jó kis easternhez. FAZEKAS SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
1956 hatvanadik évfordulójára a Hévíz folyóirat által verbuvált írói gárda egy olyan antológiát rakott össze, amely alternatív folyásirányba tereli az akkori eseményeket. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Selyem Zsuzsa őrületesen tud mesélni… “, mondta Nádas Péter a Moszkvában esik című regényről, melynek központi fejezete a Best European Fiction 2017 című antológiába is bekerült. DOMJÁN EDIT ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
A régi-új Nyílt Fórum, amely idén visszatért Zalaegerszegre, igazából teljesen új. Izgalmasabb, konstruktívabb formát pedig el sem tudnék képzelni szerzők és szövegek feltrancsírozására. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Márton László új könyvét időnként kedvem lett volna a földre dobni és jól megtaposni, vagy ahogy a híres kritikus, Marcel Reich-Ranicki tette a Spiegel címlapján Günther Grass könyvével, szétszakítani. Annyi benne az idétlen, infantilis vicc. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A három írás lényegében három írói portré, Babitsé, Jókaié, Bessenyeié. Mindannyian éppen kívül rekedtek a saját világukon, az önazonosság hiányától szenvedve tengetik napjaikat. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kolozsváry Marianna korábbi emlékezetes kiállításrendezése alkalmából felépíttette Bálint Endre párizsi műtermét, amelyben a falon – emlékezetem szerint – egyetlen eredeti kép volt, Ország Lilié. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A szövegkövető elemzés, a hagyományos irodalomkritika a köszöneten, elismerésen kívül valójában nem illetékes e kortárs magyar színdarabgyűjtemény megítélésében. Az általában kívánatos szoros olvasat helyett más közelítést kell találnunk. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ez a verseskötet Halasi Zoltánt kortárs költőink élvonalába emeli. Megjelentetésével az Időmérték címet viselő Magvető-könyvsorozat valóban mértékadó verseskötettel gazdagodott. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A 2009-es kötetből (Ez az egész) már ismerős mű, költőverseny termése és alkalmibb darab rendezi el magát az újakkal együtt öt „rímelő” ciklusba. Az 1970 szilveszterén született Kőrizs Imre takarékos poéta: ez csupán a második gyűjteménye. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Néhány évvel a rendszerváltás után három magyar fiatal kiszabadul a hekk- és lángossütők világából, és hátizsákkal, autóstoppal indul Nyugat felé. Közben egyikük húsz évvel idősebb énjét is látjuk, öltönyösen, menedzserként. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Január 24-én este 7-kor Grecsó Krisztián mély levegőt vesz, és elkezdi felolvasását, egyben a Revizor Offline egyik sorozatát. A SZERK. Tovább a cikkhez
Berkovits György egy fényképészdinasztia szemszögéből mutatja be a látomásként megélt történelmet és a megszemélyesített múltat. HELYES KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Akik a Művészetek Palotájában vagy annak honlapján végigkövették a nemrég elhunyt Esterházy Péter tiszteletére rendezett emlékezést, talán hasonló katartikus élményben részesültek, mint e sorok írója. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az 1972-ben megjelent Gogol halála és az egy évtized múlva kiadott Virág utca 3 komoly átrendezést jelenthetne a Tandori tevékenységével fémjelzett irodalmi kánonon. Kétségtelen, hogy ez a próza a korszak magyar nyelvű irodalmában mérföldkőnek tűnik. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
