"Zárójelbe rak az élet" - mérte fel helyzetét alig pár hónappal a halála előtt Király István, még bízva abban, hogy könyvei és kéziratai meghozhatják számára a feltámadást. Aligha a naplójára gondolt, most mégis annak köszönhető a kommunista irodalomtörténész és ideológus újrafelfedezése. Tovább a cikkhez
Kissé furcsa bevallani, de Scull grande histoire-ja izgalmas, nem egyszer provokatív és szórakoztató olvasmány; amennyiben rossz szájízt, nyomasztó álmokat hagy maga után, az a legkevésbé sem a szerző, hanem a társadalom hibája. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Tóth Krisztina egyéb szövegeinek súlyát a kilátástalanság ábrázolása, a monotonitás és a fatalizmus megszüntetésének lehetetlensége adja, addig a mesék állandó és színes ellentmondásai mindezeknek. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Kapirgálókönyv bemutatóján Török András Dr. Johnsonhoz, a 18. századi szótáríróhoz, költőhöz és kritikushoz hasonlította Takács Ferencet, mindkettejüket a kultúra és a nyelv specialistájának, s egyben a kultúra és a társadalom ismeretének generalistájának nevezve. Tovább a cikkhez
Nem is értem, miért nevezik ezt szépirodalomnak, netalán magas irodalomnak, a zsánerek rekesztik ki a konvencióikat nem követőket, Bolaño szövegei éppen a határok feloldásán dolgoznak – mondjuk szexjelenetekkel a két Amerika békéjén. SELYEM ZSUZSA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A kiválasztott szerző és könyve is újdonság a Revizor életében. Recenzense is szokatlan, nem kritikus, nem is irodalmár: nyugdíjszakértő matematikus. SIMONOVITS ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A szerkesztő s a tizennyolc szerző sokat tett azért, hogy a színházi nevelés fogalma mifelénk is ismerős legyen. S most azon töprengek, a könyv alapján lenne-e kedvem közéjük állni, ha mit se tudnék eddigi törekvéseikről. GABNAI KATALIN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
"A takarítónők lopnak, nem kérdés. Az a sok felesleges holmi, az váltja ki belőlünk. Amint nekifogok a munkának, legelőször is megjegyzem, hol vannak az órák, a gyűrűk. Amikor lihegve, vérvörös arccal berontanak, csak hűvösen megjegyzem: A párnája alatt; a zöld pipereasztalkán. Tovább a cikkhez
És amikor a nemzeti lélektan előküzdi magát a tétova részegséggel hegedülő susnyásból, csak azt mondja: most pedig mi jövünk. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Körülöttünk ugyanis annyi, de annyi házasság belepusztult önmagába, hogy azt kell mondjam, valami isteni kegyelem folytán mi megúsztuk” – írja Mészöly. (A francokat úsztátok meg, jegyezné itt meg Nádas, szándékos, sebző és önsebző vulgaritásainak egyikével.) REMÉNYI JÓZSEF TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Meghalnék érted olyan írásokat tartalmaz, amelyek a szerző életében nem jelentek meg. Nem mintha Fitzgerald nem szánta volna közlésre őket, épp ellenkezőleg: kifejezetten szerette volna megmutatni írásművészetének akkor még ismeretlen oldalát, a lapok viszont ragaszkodtak a jól bevált stílushoz. Tovább a cikkhez
„…kitagadhatnak, befogadhatnak, az én nemzetem nem kiabál le a könyvespolcról, hogy: mars, büdös zsidó! hazám tájai kinyilnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét” MESTERHÁZI MÓNIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A korábban egységes, de már végnapjait élő Bizánci Birodalomban bolyong és borong Petković kötetének főszereplője, Filarion. A történelem mintha körbe-körbejárna és a céltalanság ködébe veszne a történet karaktereivel együtt. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Czinki Ferenc első önálló kötete, a 2014-ben megjelent Egy kocsma város után idén egy ballada-regény kombóval jelentkezik, melyben Czinki a pozsonyi lét aspektusait próbálja az olvasó elé tárni. Azt kell mondjam: felemás sikerrel. LOCKER DÁVID KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A történetben a köd nemcsak az épületen kívül terjeng, hanem a mindennapok egyhangúságában is feltűnik.HELYES KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
