Bernstein A Quiet Place című operája annyira nyomasztó és antikatartikus, hogy az egyenes út a katarzishoz. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Kaposvári Egyetemen végzett, a k2 Színház egyik alapítója volt, majd két éve elszerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz. Rózsa Krisztiánnal a szakmai fejlődés lehetőségeiről, anyagi biztonságról, színház és magánélet viszonyáról, valamint Mohácsi Jánosról beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Lehet-e Arany-balladákat rockosítva előadni? Miért ne, ha van hozzá elegendő zenei muníció… KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Yael Ronen kapta a hagyományosan az Európai Színházi Díjjal együtt átadott Új színházi valóságért díjat. Az esemény köré szervezett római fesztiválon az izraeli rendezőnő Roma Armee című, a berlini Maxim Gorki Theaterben, a közreműködőkkel együtt készített előadása szerepelt. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kristian Smeds rendezése arra a kérdésre keresi a választ, hogy emberek hányféleképpen tudják nem érteni egymást. Az előadás válasza végül, hogy nem olyan sokféleképpen. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megérkezik bátyjához és annak családjához a gyászoló özvegy – oldalán fiával és halott férjével. Igaz, ez utóbbi kartonból van, ám a nő és a fiú elmondása szerint ő vezette az autót idáig… URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem, nem lett dráma. Novella ez inkább, nagynovella vagy kisregény az élet kényszerű továbbadásáról s az asszonyi agyonverhetetlenségről, mely érték ugyan, bár errefelé az is fájdalmasan hiábavaló. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
