Magyarországi Bábszínházak IX. Találkozója / Kecskemét
2008.12.01.

A címben nevezettek közül néhányan Kecskeméten is felléptek november közepén Kecskeméten a Magyarországi Bábszínházak IX. Találkozóján. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.

Közülük egyről – Volt egyszer egy Mari nevű szekrény… – már beszámolt e fórumon Tóth Ágnes Veronika (Dupla gyereknap, 2008. XI. 26.), de a továbbiakról is érdemes szót ejteni.

Gabi. Fotó: Kolibri Színház
Gabi (Fotó: Kolibri Színház)

A találkozó egyik legszebb előadása nem a legfiatalabbak nevéhez fűződik: a Kolibri Színház négy színésze – Bodnár Zoltán, Szívós Károly, Tisza Bea és Török Ágnes – egy olyan kislány történetét eleveníti meg, akinek a szülei szeretetéért meg kell küzdenie az ő születése előtt már meghalt bátyja emlékével. Guy Krneta svájci szerző Gabi című darabjának címszereplőjét, Orosz Klaudia szemtelenül szép bábuját négyen mozgatják. Néhány fehér tüllfüggöny segítségével ők négyen teremtik meg a kislány életterét, a két színésznő személyesíti meg Gabi két, egymással vitázó énjét. A fények, a takarékosan használt videó, Novák János gordonkamuzsikája – minden a helyén van.

Zsiga föstő fest
Zsiga föstő fest

Gyönyörűséges a Zsiga föstő fest című egyszemélyes előadás is. Lázár Ervin írásaiból fűz össze néhányat Badacsonyi Angéla. Kinyit egy festőmappát, s elénk tárul egy kis szoba, amit a színésznő még néhány papír bútordarabbal kiegészít. S kezdődik a mese a föstőről és feleségéről, a fehérország színessé varázslásáról, meg a kék és a sárga szín viszályáról, vagy az alak- és színváltoztató feketerigóról. Badacsonyi Angéla felülről benyúlva úgy mozgatja a kis babákat, mintha gyerekként játszana, s úgy is mesél, mintha csak maga elé mormogná az épp most születő történeteket. A Tintaló Társulás produkcióját Rumi Zsófia, Sipos Katalin, Sisak Péter és a színésznő közösen hozta létre.

Szintén Badacsonyi az egyik szereplője annak az előadásnak, amely Lewis Caroll közismert Alice-regényéből készült. A Lenn, a Nyuszi barlangjában rendezője, Veres András nem az epikus történet színpadi leképzésére vállalkozott. Egyetlen helyszínre és egyetlen epizódba sűrítette a szürreális álomsort. Alice alakját megkettőzte, illetve a kislányt és nővérét egy figurába gyúrta, akit azonban ketten mozgatnak (Badacsonyi Angéla mellett Sz. Nagy Mária). A rémálommá váló történet mozgatója a Nyúl, aki akarnok, raplis és kegyetlen gyerekként újabb és újabb fordulatot ad az eseményeknek. Mindeközben az Alice-bábunak hirtelen méteresre nyúlik keze-lába, nyaka, majd ugyanolyan gyorsan picinyre is tud zsugorodni. A Tengely Gábor által kissé hiszteroidra formált Nyúl mindig a kétoldalt elhelyezett tárgyakból indítja a színpad közepére fektetett térképen mint porondon folyó játékot. Emiatt eleve kizárt, hogy folyamatos történet álljon össze a jelenetekből, az egyes epizódok között laza, mindenekelőtt asszociatív kapocs alakul ki. Ez esetben a megszülető képek, zenei effektek, a tárgyak metamorfózisa a produkció elsődleges szervező ereje.     

Farkas és Piroska. Fotó: Ciróka Bábszínház
Farkas és Piroska (Fotó: Ciróka Bábszínház)

Tengely Gábor rendezőként jegyzi a Ciróka Bábszínház Farkas és Piroskáját. Tasnádi István kifordítja az ismert mesét. Farkas kontra Kis Piroska és Nagy Mama bírósági tárgyalása zajlik, s a bizonyítási eljárás során az al- és felperes egy-egy felidézett mesejelenettel igyekszik a maga állítását igazolni. Az eseményeket két oldalról bemutató jelenetek stílparódiák is, a zenés színjátszás különböző válfajainak is görbe tükröt mutatnak. A játszók színészként és bábosként egyként jelen vannak, fergetegesen komédiáznak, akcióikba bevonják a nézőteret is. Bár eredetileg gyerekeknek készült, a produkció mégis inkább a felnőtteket szólítja meg.

A humor az erőssége a pécsi Bóbita klasszikus-mesefeldolgozásának is. A 3 kismalac és a farkasok látványvilágát Takács Mari egyedülálló stílusú könyvillusztrációi határozzák meg. Körbeforgatható négyzet alkotja a díszletet, az oldalfalak egy-egy helyszínt jelenítenek meg. A pingpong-labdánál alig nagyobb három kismalac külön egyéniség, akárcsak a farkasok, melyeknek csak a feje látszik. A kesztyűs bábokat a két színész-rendező, Nagy Viktória Éva és Schneider Jankó eleveníti meg. A figurák szaggatott ritmusú mozgatása, a poéntechnika, a minimális hanghatás, a kifejező és felnagyított mozdulatok a némafilmek világát idézik.

Egészen más miliőt sejtet a Teatrino Kisszínpad, amely egy Gulácsy Lajos-regénytöredék alapján vitte színre a Dido és Pauline című „ábrándjátékot”. A báb remek eszköz az idő- és stílusjátékhoz, mint ahogy Szabó Attila rendezése is igazolja. Dido, a festő visszatér gyermekkorának színhelyére, és felidézi azokat az emlékeket, amelyeket öt-hatévesen kis pajtásával, Pauline-nel átélt. A gyerekek természetesen bábok, amelyeket a két színész, Gelencsér Tünde és Schneider Jankó egy Gulácsy-motívumokkal zsúfolt parányi színpadon ülve mozgat. Bár Kecskeméten csupán a darab elő-bemutatóját láthattuk, az előadás még befejezetlen állapotában is sokat ígérő.

Pöttöm Panna. Fotó: Kabóca Bábszínház
Pöttöm Panna (Fotó: Kabóca Bábszínház)
Ezzel szemben érett és kiforrott produkció a veszprémi Kabóca Bábszínház Pöttöm Pannája. Az Andersen-mesét Góczán Judit írta bábszínpadra és Csató Kata rendezte. A sokszereplős és sokhelyszínes történetet úgy álmodták meg, hogy azt egyetlen színész eljátszhassa. Az esetek többségében a színre állítók ezt a feladatot színésznőnek szánnák, hiszen egy sok kalandot átélt, felnőtté váló kislányt kell megeleveníteni, ám ők egy fiatalemberre, Futó Ákosra bízták a szerepet. S persze az összes többit is, akiket szintén neki kellett megszólaltatnia. A színen hatalmas trónszék áll, abból alakul ki az összes helyszín, a színész mögüle varázsolja elő a kellékeket, a további szereplőket. A színész és a rendező természetesen lebonyolítja a cselekményt, végigkövethetjük a címszereplő történetét, de talán ennél is lényegesebb az a lenyűgözően változatos látványvilág, amely a szemünk láttára teremtődik meg. S még valami: a nyíltan felvállalt mesélői attitűd, annak megjelenítése és megerősítése, hogy a színházi előadás itt és most születik. Hasonlóan ahhoz, ahogy a nézők – legyenek ők gyerekek vagy felnőttek – a maguk körében játszanak.
Helyszín és időpont:  Kecskemét, 2008. november 13-17.,  Támogatott:  Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Megítélt támogatás: 10 000 000 Ft
Támogató: Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Kollégiuma
A találkozó megrendezésére (2008)
További támogatás: 1 200 000 Ft
Támogató: Weöres Sándor Bábprodukciós Pályázat
A Kolibri Színháznak a Gabi című előadás bemutatására (2008)
További támogatás: 900 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Kabóca Bábszínháznak a Pöttöm Panna c. előadás bemutatására (2007)
További támogatás: 700 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Bóbita Bábszínháznak a 3 kismalac és a farkasok c. előadás bemutatására (2008)
További támogatás: 250 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Ciróka Bábszínháznak a Farkas és Piroska c. előadás helyben történő továbbjátszására (2008)
További támogatás: 5 000 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A találkozó megrendezésére (2008)